Tevan Margit (1901–1978)

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2025. január 6., 18:45-kor történt szerkesztése után volt. (Szövegcsere – „Aurora-kör” → „Aurora-kör”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Tevan Margit
Születési dátum 1901. január 18.
Születési hely Békéscsaba
Halálozási dátum 1978. november 3.
Halálozási hely Budapest
Sírhely Farkasréti temető, Budapest
Házastárs Engel Miklós
Foglalkozás ötvösművész

Élete

Tevan Margit sírja a Farkasréti temetőben

1901. január 18-án született Békéscsabán. Édesapja Tevan Adolf kereskedő, nyomdaalapító és nyomdatulajdonos, édesanyja Fischer Terézia. Testvérei: Gizella, Flóra, Andor, Ferenc, Rezső, Ilona, Erzsébet és László.

Tevan Margit ötvösművészet iránti érdeklődését a családi barátja, Rozsnyai Kálmán keltette fel. 19171919 között kezdte meg tanulmányait az akkor középiskolai szintű Iparművészeti Iskola ötvös-zománcozó szakán, később Zutt Richárd és Kiss Ferenc mellett több éven át inasként sajátította el a mesterséget. 19271928-ban Vértes Árpád ötvösműhelyében, a "Stúdióban" dolgozott.

1927-ben férjhez ment Engel Miklós vegyészmérnökhöz. Budapesten béreltek lakást maguknak. 1936-ban megszületett gyermekük, István, aki később grafikusként alkotott. A család tagjai – zsidó származásuk miatt – a nyilas hatalomátvétel után súlyos üldöztetésben részesültek. Engel Miklós a munkaszolgálatot a munkahelyén kezdte meg, katonai kísérettel járt dolgozni. Utolsó behívásáról soha nem tért haza, a legvalószínűbb feltételezés szerint a mauthauseni koncentrációs táborban halt meg 1944-ben. Margit és kisfia a pesti gettóban ismerősöknél talált menedéket. 1945 márciusban Békéscsabára utaztak a harcok és az éhezés elől. 1945 szeptemberében visszaköltöztek fővárosi lakásukba.

1978. november 3-án rövid súlyos betegség után hunyt el Budapesten. Sírja a Farkasréti temető művészparcellájában található.

Munkássága

Az 1920-as és 1930-as években a Bauhaus irányzatot követte. Az 1930-as évek közepétől egyre inkább uralkodóvá váltak munkáiban az ókori görög és római kultúrára jellemző stílusjegyek. Munkásságát mind hazai, mind nemzetközi szinten elismerték.

A második világháború után igyekezett megfelelni a szocialista rendszer elvárásainak úgy, hogy a művészi színvonalból ne engedjen. Nemcsak egyedi műveket készített, hanem kis szériában mindennapi használatra alkalmas tárgyakat (dobozok, tálak, vázák stb.). Kezdeményezője volt a körplasztikák ötvöstárgyakon való alkalmazásának. A nyilvánosságot élete végéig kerülte, interjúkat nem adott, kizárólag csoportos kiállításokon mutatta be munkáit. Alkotásait önálló tárlaton csupán halála után több évvel láthatták az érdeklődők. Munkái megtekinthetők az Iparművészeti Múzeumban és a Munkácsy Mihály Múzeum Jankay–Kolozsváry–Tevan Gyűjteményének állandó kiállításán.

Kiállításai

Egyéni

  • 1981 • Iparművészeti Múzeum, Budapest
  • 1988 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
  • 1996 • Lánchíd Galéria, Budapest (fiával, Engel Tevan Istvánnal közös kiállítás)
  • 2007 • Munkácsy Mihály Emlékház, Békéscsaba

Válogatott csoportos kiállítások

  • 1926 • Aurora-kör, Békéscsaba
  • 1931 • Iparművészeti Kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1932 • Magyar Műhely Szövetség, Corvin Áruház, Budapest
  • 1932 • Magyar Kultúrszövetség, Budapest
  • 1943 • Belvárosi Művészeti Szalon
  • 1948 • 90 művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1953 • 1. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1953 • Népművészeti és Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1956 • Képző- és Iparművészeti kiállítás, Szeged
  • 1958 • Magyar Képzőművésznők kiállítása, Műcsarnok, Budapest
  • 1959 • 4. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1960 • Képzőművésznők nemzetközi kiállítása, Műcsarnok, Budapest
  • 1962 • Katona József Múzeum, Kecskemét
  • 1963 • Iparművészeti Kiállítás, Herman Ottó Múzeum, Miskolc
  • 1965 • 5. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1967 • Budapesti Műszaki Egyetem, Kollégium
  • 1966 • Modern Iparművészeti kiállítás, Sátoraljaújhely
  • 1969 • Salgótarjáni Galéria, Salgótarján • Magyar Kultúra Háza, Prága
  • 1975 • Jubileumi Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 2013 • Jankay–Kolozsváry–Tevan Gyűjtemény, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba

Díjak, elismerések

  • 1932: IV. Országos Kézművesipari Kiállítás, elismerő oklevél
  • 1933: Budapest Székesfőváros elismerő oklevele
  • 1937: Párizsi Világkiállítás Diplôme d’Honneur díja
  • 1939: A new yorki világkiállítás oklevele
  • 1940: La Triennale di Milano kiállítás ezüstérme
  • 1957: Munkácsy-díj
  • 1962: Érdemes Művész cím
  • 1976: Munka Érdemrend arany fokozata
  • 1977: Kiváló Művész cím

Források

  • Az Aurora művészeti kiállításának megnyitása. In: Békés Megyei Közlöny, 53. évf. 202. sz. (1926. szeptember 7.)
  • Buzinkay Péter: Magyar Művészeti Műhely (1917–1929) – Egy elfeledett iparművészeti vállalkozás az art deco jegyében. In: Art-magazin 6/2. (2008) 80. p.
  • Koczogh Ákos: Tevan Margit. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1977 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Kolozsváry és Tevan kiállítás kiállításvezető, Békéscsaba, 2007
  • Niedzielsky Katalin: Melegséget sugárzó szobrok. In: Békés Megyei Hírlap, 62. évf. 37. szám (2007. február 13.)
  • Tevan Margit: Minden ház ellenségesen áll. Tevan Margit 1944/45-ös feljegyzései. Budapest : Tevan Alapítvány, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Turok Margit: Tevan Margit, a magyar ötvösség megújítója. In: Örökség 11/3. (2007) 4. p.
  • Ván Hajnalka: A zseniális Tevan család In: Csabensis : Békéscsaba 300. Szerk.: Ando György, Kutyej Pál Gábor. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2017 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

  • Iparművészeti Múzeum: Art Deco és Modernizmus. Lakásművészet Magyarországon, 1920–1940. Szakmai beszámoló a Nemzeti Kulturális Alap számára. [Elektronikus dokumentum] Budapest, 2012 (Látogatva: 2018. 11. 11.)
  • Pataki Judit – Jékely Zsombor: Az Iparművészeti Múzeum kiállításainak jegyzéke, 1975–2007. [Elektronikus dokumentum] Budapest : Iparművészeti Múzeum, 2007 (Látogatva: 2018. 11. 11.)

Külső hivatkozások