Vukovich Miklós (1939–2001)

A lap korábbi változatát látod, amilyen hu>Jzoltan 2021. július 15., 17:37-kor történt szerkesztése után volt. (Képek feltöltése)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

építészmérnök, főépítész

Élete

Vukovich Miklós

Vukovich Miklós 1939. december 27-én született Komáromban.

Első felesége Jakab Ágnes építészmérnök, gyermekük Vukovich Edit (1966), az Artikon Galéria tulajdonosa, információrendszer-szervező, a budavári Mátyás-templom szoprán szólistája. Második felesége dr. Gunda Erzsébet fogorvos, gyermekük Vukovich Márton (1978) katolikus pap. Harmadik felesége Környefalvi Krisztina, közös gyermekük nem született.

Hosszan tartó betegség után 2001. december 9-én hunyt el. Békéscsaba főépítészét a helyi önkormányzat saját halottjának tekintette.

Munkássága

Vukovich Miklós 1965-ben szerezte meg építészmérnöki diplomáját. 1967-ig kivitelezőként, majd 3 évig a Pest Megyei Kereskedelmi Tervező Vállalatnál tervezőként dolgozott. 19701972 elvégezte a mesteriskolát, így már vezető tervezőként, műszaki és beruházási szakértőként is dolgozott.

1970 és 1987 között a Középülettervező Vállalat műteremvezető és tervező munkatársa volt. 1987-ben Budapestről Békéscsabára költözött. 1991-ig a megyei, majd a városi főépítészként dolgozott. Egy 4 főből álló tervezőcsoportot irányított, célja egy rendezett, a lakosok igényeinek maximálisan megfelelő város kialakítása volt. A város teljes rendezési tervét közszemlére bocsátotta: a Jókai Színház előtt elhelyezett vitrinekben bárki megtekinthette a megyeszékhely következő 10 évében bekövetkező építkezések és beruházások tervezetét. A témát tárgyaló képviselői fórumokon számított a lakosság javaslataira, akik véleményét felhasználva tovább formálta a kialakuló városképet.

Több tucat nyaraló, társasházi lakás, sorház, illetve középület megtervezése köthető nevéhez. Rendszeresen indult magyar, illetve külföldi rendezésű tervpályázatokon. Egyéni résztvevőként jelen volt a XVIII. Országos Műemléki Konferencián, de előadóként is szerepelt.

Gyakran kérték fel megyei építészeti pályázatok, versenyek bírái közé. Szakmai tanácsadóként a televízióban, valamint a helyi lapokban is nyilatkozott. 1998-ban a Városháza Mokos Termében rendezett Békés Megyei Építészek Kiállításának megnyitása is nevéhez fűződik.

1993 és 1996 között elnöke volt a Magyar Építészkamarának. Tagja volt az Építéstudományi Egyesületnek és a Magyar Urbanisztikai Társaságnak, továbbá ő töltötte be a Magyar Építőművészek Szövetsége Körös-völgyi Csoportjának megyei elnöki pozícióját.

Díjak, kitüntetések

  • “Zalaegerszegért”, a “Budapestért” és a “Tudományos Élet Fejlesztéséért” adományozott érem
  • “Munka Érdemrend” ezüst fokozat

Emlékezete

Fontosabb tervei

  • a zalaegerszegi Technika Háza
  • a Dabason felépült iroda- és házegyüttes
  • a Budapesti Orvostovábbképző Intézet oktatási épülete
  • a szentendrei szakorvosi rendelő
  • az érdi művelődési ház, a Budapest Sportcsarnok (a tervezőbrigád egyik vezetője volt)
  • a fővárosi Városligetben található Nemzeti Színház
  • a Rózsa Ferenc Gimnázium épülete
  • a Csaba utcai tömbbelső első vázlata
  • az Univerzál Áruház
  • a békéscsabai Jézus Szíve templom
  • a csabai piac (korszerűsítési terve)
  • a Békéscsabai Életfa Idősek otthona építési, majd kibővítési tervezete
  • a Csaba Center Kereskedelmi Központ
  • a belvárosi Csaba korzó névre keresztelt sétálóutca

Képgaléria

Források

  • Békés Megyei Népújság, 44. évf. 42. szám (1989. február 18.) 6. p. (Látogatva: 2017. 08. 18.)
  • Békés Megyei Népújság, 45. évf. 35. szám (1990. február 10.) 6. p. (Látogatva: 2017. 08. 18.)
  • Békés Megyei Népújság, 45. évf. 145. szám (1990. június 22.) 1. p. (Látogatva: 2017. 08. 18.)
  • Békés Megyei Népújság, 45. évf. 146. szám (1990. június 23.) 5. p. (Látogatva: 2017. 08. 18.)
  • Békés Megyei Hírlap, 47. évf. 33. szám (1992. február 8–9.) 5. p. (Látogatva: 2017. 08. 18.)
  • Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 13. szám (1993. január 16–17.) 12. p. (Látogatva: 2017. 08. 18.)
  • Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 39. szám (1993. február 16.) 5. p. (Látogatva: 2017. 08. 18.)
  • Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 128. szám (1993. június 04.) 3. p. (Látogatva: 2017. 08. 18.)
  • Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 220. szám (1993. szeptember 21.) 7. p. (Látogatva: 2017. 08. 18.)
  • Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 45. szám (1994. február 23.) 7. p. (Látogatva: 2017. 08. 18.)
  • Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 62. szám (1994. március 15.) 7. p. (Látogatva: 2017. 08. 18.)
  • Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 89. szám (1996. április 16.) 5. p. (Látogatva: 2017. 08. 18.)
  • Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 135. szám (1996. június 11.) 1. p. (Látogatva: 2017. 08. 18.)
  • Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 159. szám (1996. július 9.) 7. p. (Látogatva: 2017. 08. 18.)
  • Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 267. szám (1996. november 15.) 10. p. (Látogatva: 2017. 08. 18.)
  • Békés Megyei Hírlap, 52. évf. 99. szám (1997. április 29.) 1. p. (Látogatva: 2017. 08. 18.)
  • Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 125. szám (1998. május 29.) 1. p. (Látogatva: 2017. 08. 18.)
  • Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 291. szám (1998. december 12–13.) 3. p. (Látogatva: 2017. 08. 18.)
  • Békés Megyei Hírlap, 54. évf. 35. szám (1999. február 11.) 1. p. (Látogatva: 2017. 08. 18.)
  • Békés Megyei Hírlap, 54. évf. 86. szám (1999. április 14.) 1. p. (Látogatva: 2017. 08. 18.)
  • Békés Megyei Hírlap, 55. évf. 217. szám (2000. szeptember 15.) 5. p. (Látogatva: 2017. 08. 18.)
  • Békés Megyei Hírlap, 55. évf. 221. szám (2000. szeptember 20.) 7. p. (Látogatva: 2017. 08. 18.)
  • Békés Megyei Hírlap, 55. évf. 241. szám (2000. október 13.) 7. p. (Látogatva: 2017. 08. 18.)
  • Békés Megyei Hírlap, 55. évf. 282. szám (2000. december 2–3.) 3. p. (Látogatva: 2017. 08. 18.)
  • Békés Megyei Hírlap, 55. évf. 296. szám (2000. december 19.) 9. p. (Látogatva: 2017. 08. 18.)
  • Békés Megyei Hírlap, 55. évf. 298. szám (2000. december 21.) 3. p. (Látogatva: 2017. 08. 18.)
  • Békés Megyei Hírlap, 56. évf. 169. szám (2001. július 21–22.) 14. p. (Látogatva: 2017. 08. 18.)
  • Békés Megyei Hírlap, 56. évf. 288. szám (2001. december 11.) 5. p. (Látogatva: 2017. 08. 18.)
  • Békés Megyei Hírlap, 58. évf. 143. szám (2003. június 21.) 4. p. (Látogatva: 2017. 08. 18.)
  • Budapest történetének bibliográfiája : 1981. főszerk.: Bercza László. Budapest : Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1983. 39. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Dunántúli Napló, 39. évf. 36. szám (1982. február 6.) 16. p. (Látogatva: 2017. 08. 18.)
  • Heti Mérleg, 2. évf. 24. szám (1992. június 17.) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Heti Mérleg, 3. évf. 4. szám (1993. február 4.) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Heti Mérleg, 11. évf. 23. szám (2001. december 20.) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Ki kicsoda Békéscsabán '99. Fel. szerk.: Nemesi László. Békéscsaba : Lovász és Társa Betéti Társaság, Gyula, 1999. 154. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Körös-vidéki Zsaru (a Békés Megyei Hírlap rendőrségi melléklete) 51. évf. 109. szám (1996. május 10.) 3. p. (Látogatva: 2017. 08. 18.)
  • Otthonunk (a Petőfi Népe című napilap melléklete), 49. évf. 221. szám (1994. szeptember 20.) 10. p.
  • Pest Megyei Hírlap, 16. évf. 194. szám (1972. augusztus 18.) 3. p.
  • Színes Világ (a Békés Megyei Hírlap építészeti és lakáskultúra melléklete), 52. évf. 215. szám (1997. szeptember 15.) 17. p.
  • Vukovich Edit
  • XVIII. Országos Műemléki Konferencia : a műemlék és tulajdonosa. Kőszeg : Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1995. 131. p.

Kapcsolódó irodalom

  • Békés Megyei Hírlap, 54. évf. 224. szám (1999. szeptember 25–26.) 8. p.