Kaposi Márton (filozófus, esztéta, egyetemi oktató)

Élete

Kaposi Márton 1936. május 22-én született Mezőberényben. Édesapja Kosjár Márton, édesanyja Andrék Ilona.

Tanulmányait Mezőberényben az 1. Sz. Általános Iskolában kezdte, majd a Békéscsabai Rózsa Ferenc Általános Fiúgimnáziumban folytatta. Itt érettségizett 1955-ben. Felsőfokú tanulmányait 1955–1960 között a Szegedi Tudományegyetemen végezte. Magyar–történelem középiskolai tanári szakon kezdett, majd 1956-ban a történelem helyett az olasz szakot választotta. Másoddiplomáját 1963-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte filozófia szakon.

1960-ban egyetemi doktori, 1978-ban kandidátusi, 2000-ben habilitált doktor, 2009-ben Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora fokozatot szerzett.

Kaposi Márton Jurik Ildikót vette feleségül. Négy gyermekük született: Andrea, Csilla, Zoltán és Napsugár. A Kaposi vezetéknevet 1960-ban vette fel, születési neve Kosjár Márton.

Munkássága

Karrierjét 1960-ban a Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszékén kezdte, ahol oktatói feladatait 17 éven keresztül látta el. 1977-től már csak részmunkaidőben dolgozott az egyetemen, főállásban a Filozófiaoktatók Továbbképző és Információs Központjánál helyezkedett el. A központ megbízásából fél évig tartó speciális előadássorozatokat tartott Dante Alighieri életéről, munkásságáról és műveiről valamint az itáliai reneszánsz filozófiájáról, valamint a kor jelentős gondolkodóiról. Közreműködött a központ folyóiratának, a Filozófiai Figyelő szerkesztésében. Emellett 1986–1989 között főszerkesztőként dolgozott Szegeden a Tiszatáj című kulturális és irodalmi folyóiratnál.

1995-től teljes állásban ismét az oktatói pálya felé fordult, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Ókori és Középkori Filozófia Tanszékén kezdett oktatni, 2003-ban innen vonult nyugdíjba. Nyugalomba vonulása ellenére is aktív maradt, jelenleg is a tanszék nyugalmazott egyetemi docenseként dolgozik. Néhány tárgy erejéig a Károli Gáspár Református Egyetem oktatói munkájában is részt vett, de tevékenykedett a Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájánál és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófiai Doktori Iskolájánál is.

Oktatói munkája mellett jelentős kutatási tevékenységet végzett. Foglalkozott a reneszánsz kor és a 19–20. századok filozófiai irányzataival, filozófiai antropológiával, esztétikatörténettel, az esztétika minőségkategóriáival, ezek világirodalmi összefüggéseivel, valamint a magyar–olasz kulturális kapcsolatok történetével. Kutatómunkája során kiemelkedő figyelmet fordított a középkori firenzei irodalmi klasszikus Dante Alighieri, a reneszánsz korában tevékenykedő gondolkodó, Niccolò Machiavelli, valamint a 19. század második és a 20. század első felében élő olasz filozófus, Benedetto Croce munkásságára. Eredményeit a szakma számára rendszeresen publikálta, több könyvet és számos szakcikket jelentetett meg vezető tudományos folyóiratokban magyar, német és olasz nyelven.

1984 és 1991 között a Magyar Tudományos Akadémia Minősítő Bizottság Filozófiai Szakbizottságának tagjaként is tevékenykedett. Kutatómunkát civil keretek között is végez, három tudományos társaság munkájában alapító tagként vállal szerepet.

Díjak, elismerések

• A Felsőoktatás Kiváló Dolgozója (1974)
• Pedagógus Szolgálati Emlékérem (2003)
• Gyulai Pál-díj (2006)

Főbb művei

• Intuíció és költészet. Benedetto Croce esztétikája, Budapest, 1994
• Filozófusok és filológusok. Válogatott tanulmányok, Veszprém, 1999
• A rejtőzködő egyén arca és álarcai, Budapest, 2004
• Élő középkor és halhatatlan reneszánsz, Budapest, 2006
• Magyarok és olaszok az európai kultúrában, Budapest, 2007
• Hagyomány és modernség Benedetto Croce eszmevilágában, Budapest, 2012
• Machiavelli Magyarországon, Budapest, 2015
• Benedetto Croce intuíciófelfogása és magyar értelmezői, Szeged, 2017
• Rendhagyó és félreértett klasszikusok nyomában, Budapest, 2019

Társasági tagságai

• Magyar Filozófiai Társaság (1989-től)
• Magyar Patrisztikai Társaság (2001-től)
• Magyar Dantisztikai Társulat (2002-től)

Források

• Berczeli Alex: Generációk találkozása. Kaposi Márton Machiavelli Magyarországon című könyvének bemutatója. In: Eötvös Blog (Látogatva: 2020. 05. 25.)
• Hegedűs Pál: Berényből indult. Beszélgetés Dr. Kaposi Mártonnal. In: Mezőberényi Hírmondó, 10. évf. 9. szám (2000. szeptember) 3. p. (Látogatva: 2020. 05. 25.)

Kapcsolódó irodalom

• Kaposi Márton: A Békési Élet első számairól. In: Békés Megyei Népújság, 22. évf. 1. szám (1967. január 1.) 8. p.
• Kaposi Márton: Helytörténetírás önreklámozással. Válasz dr. Virágh Ferencnek. In: Békés Megyei Népújság, 22. évf. 40. szám (1967. február 16.) 4–5. p.
• Virágh Ferenc: Kiegészítés egy kritikai megjegyzéshez. In: Békés Megyei Népújság, 22. évf. 8. szám (1967. január 10.) 5. p.

Külső hivatkozások

• Kaposi Márton In: Wikipedia
• Kiosztották a Gyulai Pál-díjat. In: Gondola.hu