Bartóky József (1865–1928)
író, államtitkár
Élete
Bartóky József 1865. november 27-én született Békéscsabán. Édesapja, Bartóky István, jómódú földbirtokos, édesanyja Szulimán Jolán volt. Testvérei Mária és Gábor. 1875-ben kezdte el tanulmányait a Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Algimnáziumban. A gimnázium utolsó négy osztályát Szarvason végezte (1879-1883). Az érettségi után Pesten és Nagyváradon jogot tanult. A jogi diploma megszerzése után egy ideig egy ügyvéd mellett gyakornokoskodott, de végül – mivel úgy érezte, hogy az ügyvédi pálya nem neki való – közigazgatási pályán helyezkedett el. Ferenc József kitüntette a Ferenc József-rend csillagos középkeresztjével (a közszolgálat terén szerzett érdemei elismeréséül), és a III. osztályú Osztrák Császári Vaskorona-renddel. IV. Károly a Vöröskereszt tagjaként szerzett kiváló érdemei elismeréséül a Vöröskereszt hadi ékítményes I. oszt. díszjelvényét adományozta neki, illetve megkapta az I. oszt. Polgári Hadi Érdemkeresztet is. Első elnöke volt az 1926. május 19-én alakuló Szarvasi Öregdiákok Szövetségének (Sz.Ö.Sz.), tiszteletbeli tagja a Csabai Öregdiákok Szövetségének. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a zebegényi katolikus templom építésében: kapcsolatai révén 15 ezer korona államsegélyhez juttatta az építkezést. Nagy szerepe volt abban is, hogy a fiatal Kós Károly terveit fogadja el a templomépítő bizottság.
1893. január 24-én házasságot kötött Székács Juliannával (1872–1949). Két lányuk született, Magdolna (1894-1963) és Melinda (1896-1967). Elsőszülött leánya, Magda férjhez ment Jékey László nagybirtokoshoz, akitől két fia született: Domonkos (1913-1933) és Gedeon (1918-1981). Bartóky Melinda (Duci) 1924-ben férjhez ment Szőnyi István festőművészhez, akitől két gyermeke született: Zsuzsa (1924-2014) és Péter (1926-1945). Duci és Szőnyi Zebegényben, abban az egykori parasztházban éltek, melyet Bartóky József 1905-ben vásárolt nyaralónak. Ez a ház nyújtott menedéket az 1950-es évek elején Magdának és kitelepített családjának is. Itt kapott helyet jóval később, 1967-ben a Szőnyi István Múzeum.
Bartóky József 1928. július 5-én halt meg Budapesten. Búcsúztatása a Kerepesi úti temetőben volt 1928. július 6-án, földi maradványait másnap helyezték örök nyugalomra Zebegényben, a családi sírboltban.
Munkássága
1890-től Békés vármegyében szolgabíróként, majd 1892-től orosházi főszolgabíróként, 1894-től pedig főjegyzőként tevékenykedett. 1897-től a Földművelésügyi Minisztérium osztálytanácsosaként, 1904-től miniszteri tanácsosként, 1910 és 1918 között (nyugdíjazásáig) államtitkárként dolgozott. 1898-tól a földművelésügyi kormányzat valamennyi szociális törvényjavaslatát ő készítette. Kezdeményezésére indult meg a munkásház-építési akció, megszervezte a mezőgazdasági munkáspénztárt és munkásközvetítést, és a szakjogi irodalomban is értékes könyvekkel, alkotásokkal tette ismertté nevét. Munkássága elismeréséül 1915-ben megkapta a belső titkos tanácsosi méltóságot. Az ő nevéhez fűződik a magyar népművelés alapjainak letétele és a községi népkönyvtárak létesítése.
Szépírói ambíciói már korán jelentkeztek: szépirodalmi dolgozatai, elbeszélései, novellái jelentek meg 1885 és 1891 között a Békésmegyei Közlönyben, az Ország-Világ, a Hét c. lapokban. Tehetsége azonban nem bontakozhatott ki a család rosszallása miatt („komoly pályára” szánták), így közel 30 évre búcsút mondott a szépirodalomnak. Nyugalomba vonulása után, 1918-tól kezdett újra írni, eleinte Senki Pál álnév alatt. Schöpflin Aladár és Beöthy Zsolt buzdítására kezdett a saját neve alatt publikálni. Munkái jelentek meg a Budapesti Szemlében, a Budapesti Hírlapban, a Napkeletben, a Pesti Hírlapban, az Új Időkben, stb. Első könyve, a száz állatmesét tartalmazó Magyar fabulák 1921-ben jelent meg. Ezt további könyvek, novellák, elbeszélések követték. Történeteiben leginkább erkölcsi vagy társadalmi problémákat jelenít meg. Műveinek témáját a népi- és a hivatalnoki élet adta. Néhány történeti tárgyú novellájában nála szokatlan erővel rögzítette a magyar múlt egy-egy pillanatát. Drámát is írt (Zsuzsi címmel), és egy vidám könyvet (Finom fickók!) kisgyermekek számára, melyet Bartóky Duci, a lánya illusztrált. Az Őszi esték c. elbeszéléskötetével elnyerte az Akadémia kiegészített fővárosi díját. A Kisfaludy Társaság 1922-ben, a Petőfi Társaság 1924-ben választotta tagjai közé.
Emlékezete
- Még életében utcát neveztek el róla Zebegényben.
- Szülővárosában, Békéscsabán 1929 és 1949 között viselte utca a nevét.
- Szarvason, hajdani gimnáziumának falán (ma Tessedik Sámuel Múzeum) emléktáblát helyeztek el 1929. május 29-én.
Művei
Szakirodalmi munkái
- A gazdasági munkástörvény (1898: II. t.-cz.) magyarázata. Budapest : Franklin, 1907
- A gazdasági munkásügyekről. Budapest : Pallas, 1902
- A gazdasági munkásügyi törvények, rendeletek, határozatok gyűjteménye. Budapest : Grill, 1902
- Földmívelésügy. Budapest : Grill, 1911
Szépirodalmi munkái
- Egyedül. Budapest : Franklin,1927 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Finom fickók! Budapest : Franklin, 1924
- Forgács. Budapest : Sylvester, 1926
- Jelenések. Budapest : Franklin, 1926
- Magyar fabulák. Budapest : Franklin, 1921 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Mécsvilág. Budapest : Franklin, 1923 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Őszi esték. Budapest : Franklin, 1922 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Piros rózsák. Budapest : Franklin, 1925 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Semper idem. Budapest : Franklin, 1926 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szivárvány. Budapest : Franklin, 1924 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Télben. Budapest : Franklin, 1923 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Új magyar fabulák. Szarvas : Szarvasi Öregdiákok Szövetsége, 1929 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Zsuzsi. Kolozsvár : Minerva, 1927
kéziratban maradt színművei: Fekete felhők, Pénz
Képgaléria
Bartóky József utca Zebegényben
Szőnyi István Emlékmúzeum
Források
- Bartóky József kitüntetése. In: Békés, 49. évf. 20. szám (1917. május 20.) 3. p.
- Bartóky József-utca Zebegényben. In: Pesti Hírlap, 49. évf. 186. sz. (1927. augusztus 18.) 9. p.
- Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. Békéscsaba : Önkormányzati Hivatal, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Csabai arcok: Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. Szerk. Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dr. Bartóky József kitüntetése. In: Békés, 43. évf. 48. szám (1911. november 26.) 2–3. p.
- Dr. Bartóky József kitüntetése. In: Pesti Napló, 51. évf. 251. szám (1900. szeptember 13.) 4. p.
- Farkas Attila: A hazai szecesszió és a zebegényi templom. In: Országépítő, 16. évf. 4. szám (2005) mell., 6–12. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gajdács Mária: Bartóky József, 1865-1928. In: „Ez a mi munkánk” : a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola KISZ érdeklődési körének dolgozatai. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, 1972–1974. 1. köt. 17–21. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkássága. Budapest : MTA Irodalomtudományi Intézet : MTA Könyvtára : Petőfi Irodalmi Múzeum, 1990 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kitüntetések. In: Békés, 49. évf. 33. szám (1917. augusztus 19.)5. p.
- Levelek otthonról : Szőnyi István és Bartóky Melinda levelei Szőnyi Zsuzsához és Triznya Mátyáshoz, 1949–1960. Szentendre : Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Magyar politikai lexikon : magyar politikusok, 1914–1929. Szerk. T. Boros László. Budapest : Európa, 1929 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Syposs Zoltán: Alkonyi órák. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1980 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tóth Lajos: Arcképek Szarvas múltjából. Szarvas : Szarvas Város Barátainak Köre, 1983 [!1984] (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest : Magyar Könyvklub, 2001–2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
- Agárdi László: Bartóky József, az elbeszélő. In: Irodalomtörténet, 31. évf. 1. szám (1942) 14–27. p.
- Bartóky József meghalt. In: Napkelet, 6. évf. 15. szám (1928) 232–233. p.
- Bartóky József búcsúztatása. In: Budapesti Hírlap, 48. évf. 152. szám (1928. július 7.) 6. p.
- Bartóky Józsefet eltemették Zebegényben. In: Budapesti Hírlap, 48. évf. 153. szám (1928. július 8.) 12. p.
- Kosztolányi Dezső: Emlékezés Bartóky Józsefre : székfoglaló beszéd a Kisfaludy-Társaságban. In: Budapesti Szemle, 219. kötet 635-637. szám (1930) 459-461. p.
- Schöpflin Aladár: Bartóky József. In: Nyugat, 21. évf. 14. szám (1928) 134–135. p.
