Vajda Péter (1808–1846)

A lap korábbi változatát látod, amilyen hu>Ker0 2023. február 8., 12:50-kor történt szerkesztése után volt. (+ kategória)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

költő, újságíró, pedagógus

Élete

Vajda Péter
Vajda peter 02.jpg
Vajda Péter-mellszobor

Vajda Péter 1808. január 20-án született a Veszprém megyei Vanyolán. Édesapja Vajda Péter, édesanyja Kovács Judith. Nyolcan voltak testvérek.

1819-től a soproni evangélikus gimnáziumban tanult, figyelme az angol és német nyelvű irodalom és tudomány felé fordult. 1826-ban távoznia kellett, miután a diákok szabadságáról elmélkedett, és felszólalt a büntetések ellen. Tanulmányait a győri akadémián folytatta. Győrben házitanítóként alkalmazták, sokat kirándult. 1828-tól orvosi tanulmányokat végzett Pesten, a természettudományok mellett az irodalom érdekelte. Társai körében népszerűvé tette a piros nyakkendő viselését. Orvosi diplomát nem szerzett, 1831-ben távozott – feltételezhetően egy tiltakozó diákmozgalomban való szerepvállalása miatt.

1836-ban megházasodott, Papp Katalint vette feleségül.

Vajda Péter 1846. február 10-én hunyt el Szarvason. A szarvasi evangélikus Ótemetőben helyezték örök nyugalomra. Petőfi Sándor búcsúverset írt Vajda Péter halálára, „a természet leghívebb fiának”, a „függetlenség hősének” nevezte a költőt. Síremlékét 1861-ben állították.

Munkássága

Első versei 1831-ben a Koszorú, cikkei a Hasznos Mulatságok (a Hazai és Külföldi Tudósítások kulturális melléklete) című lapokban jelentek meg. 1833-tól utóbbi társszerkesztőjeként dolgozott. Kezdetben Uzdi Gyula, majd Bogárdy és Darázsy álnéven is írt. Költeményeiben a szabadsághoz, az egyenlőséghez, a testvériséghez, az igazsághoz és a joghoz kapcsolódó, radikális eszmék jelennek meg. A költemények mellett regények, elbeszélések, útleírások köthetők a nevéhez.

Első tanulmányát 1832-ben Nemzetiség címmel a Tudományos Gyűjteményben közölte. 1834-től szépprózai műveket is írt, első regénye A legszebb lány címmel jelent meg. A Vajkoontala című elbeszélés közönségsikert hozott a számára.

1834-ben külföldi ismeretterjesztő lapok mintájára Lipcsében elindította a Garasos Tár című lapot, melynek szerkesztője, a cikkek szerzője és fordítója volt. Az ismeretterjesztő folyóiratnak három hónap alatt 12 lapszáma jelent meg. Lipcse után tanulmányúton járt Angliában, Hollandiában és Itáliában. Hazatérte után a Rajzolatok c. laphoz, majd az Athenaeumhoz került. 1838-ban ismét a Hasznos Mulatságok folyóiratnál dolgozott, majd Kunoss Endre és Sztancsics (Táncsics) Mihállyal elindították a Természet c. folyóiratot, valamint a Lombok nevet viselő irodalmi mellékletet. 1835–1840 között az Auróra, a Kritikai Lapok, a Társalkodó munkatársa volt. 1840-ben Vahot Imre és Erdélyi János társaságában szerepet vállalt a Nemzeti Almanach Társaság megalapításában, 1846-ig szerkesztette az Almanach-sorozatot. 1841-ben kinevezték a Világ című lap felelős szerkesztőjének. 1841-től a Pesti Hírlap is közölte írásait. Cikkeiben a haza, a szabadság, az egyenlőség, az egyenjogúság, a jövő megalapozásának eszméi jelentek meg. Gondolatai Kossuth Lajosra és Petőfi Sándorra is hatottak.

Vajda Péter a pesti közélet aktív szereplője volt. 1837-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1841-ben a Kisfaludy Társaság tagja, 1841-ben a Királyi Magyar Természettudományi Társulat titkára, 1842-ben az Iparegyesület jegyzője lett. A Magyar Drámaíró Egyesület szervezőjeként tevékenykedett, drámákat írt és főként Shakespeare-t fordított. Nyelvújítóként közreműködött a magyar irodalmi és szakmai nyelv kialakításában.

Tanári pályáját az 1840-es évek elején a budapesti evangélikus gimnázium segédtanáraként kezdte. 1842-ben ismeretterjesztő tankönyvet készített (pl. Képes Ábéczé). 1843-ban kinevezték a szarvasi főgimnázium igazgatójának. Szarvason több reformot bevezetett (szakrendszerű oktatás, órai kísérletek, testi fenyítés eltörlése), könyvtárat, nyelvművelő társaságot, önképzőkört és ösztöndíjat hozott létre. Figyelmet fordított a testi nevelésre: bevezette a gimnasztikát és az úszást, Aradi úszómester címmel megírta az első magyar nyelvű úszótankönyvet. Hívására Ballagi (Bloch) Mór teológus, nyelvész és Greguss Ágost irodalomtudós, esztéta is a gimnázium tanára lett. Vezetése alatt a gimnázium országos hírnévre tett szert. Írásaiban továbbra is radikális eszméket, forradalmi gondolatokat közvetített. 1844–1845-ben az Életképek irodalmi divatlap közölte a munkáit. Erkölcsi beszédeit kötetben kívánta kiadni, a cenzor azonban vizsgálatot indított ellene, mely a halála miatt tárgytalanná vált.

Válogatott írásai

  • A legszebb leány (tréfás elbeszélések, 1834)
  • A nap szakaszai (költeményes festések, 1834)
  • A szépítés mestersége (útmutatás, 1835)
  • A tapasztalt méhészgazda (oktatás, 1835)
  • Magyar nyelvtudomány (1835)
  • Pesti levelek 1–2. kötet (1835–1837)
  • Joguz, vagy a honkeresők (tragédia, 1836)
  • Növénytudomány (magyar-latin füvésznyelv, 1836)
  • Tárcsai Bende (regény, 1837)
  • Vajkoontala (novella)
  • Az aratás (novella)
  • Dalhon I–IV. füzet (prózaversek, 1839–1844)
  • Vajda Péter magyar nyelvtana (magyar–német, 1840)
  • Az éj fija (novella, 1841)
  • A Pesti Protestans Fő-iskola terve (1843)
  • Utazás a hazában (útleírás, 1843)
  • Nemzeti ábéczé (olvasókönyv, é.n.)
  • Buda halála (szomorújáték, 1867)
  • Dalhon (válogatás, 1906)
  • Erkölcsi beszédek (1931)
  • Költemények prózában és más írások (1958)
  • Vajda Péter válogatott művei (1972)

Emlékezete

  • 1846-ban a Bakony egyik kilátóját és a Budai-hegyek egyik bércét nevezték el róla.
  • Dunaiszky Lőrinc 1856-ban készített Vajda Péter-szobraiból egy a szarvasi gimnáziumba, egy másik az Akadémiára került.
  • Nevét 1898-ban a szülőháza falán, 1971-ben a vanyolai iskola falán elhelyezett emléktáblákon örökítették meg.
  • A szarvasi gimnázium 1930-ban, a vanyolai iskola 1961-ben, a szarvasi Művelődési Központ 1963-ban, a budapesti Ének-zene Testnevelés Tagozatos Általános Iskola 1996-ban felvette Vajda Péter nevét.
  • Vajda Péter erkölcsi beszédeinek kéziratát a Szarvasi Öregdiákok Szövetsége jelentette meg 1931-ben.
  • A Szarvasi Öregdiákok Baráti Köre 1963-ban megalapította a Vajda-emlékdíjat. A kitüntetett tanulók nevét a Vajda-emlékserlegen örökítik meg.
  • Szarvason (Csepregi Zoltán, 1976) és Vanyolán (Tarr István, 1961) egy-egy mellszobor őrzi az emlékét.
  • 1988-ban Vanyolán felavatták a Vajda Péter emlékházat.
  • 1995-ben létrehozták a Szarvasi Vajda Péter Alapítványt.
  • 2002-ben, a szarvasi gimnázium alapításának 200. évfordulója alkalmából emlékérem (Lebó Ferenc győri mester alkotása) és emléktábla (Lestyán-Goda János szarvasi szobrászművész) készült a tiszteletére.
  • 2022-ben a szarvasi gimnázium falán felavatták a Vajda Péter portréjával ellátott emléktáblát.
  • Szarvason, a nevét viselő gimnáziumban Vajda-napot rendeznek.
  • Utcát neveztek el róla Budapesten, Szarvason és Vanyolán.

Források

  • A Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium emlékkönyve, 1802–2002. Fel. szerk.: Kutas Ferenc. Szarvas : Vajda P. Gimn., Szakközépisk. és Koll. : Szarvasi Öregdiákok Baráti Köre, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Békés megye sportjának története a kezdetektől a felszabadulásig. Összeáll. és szerk.: Kun László. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1988. 36–38. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Kutas Ferenc: Fejezetek Vajda Péter életéből és munkásságából : olvasókönyv. Szarvas : Szarvasi Krónika Alap., 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Kutas Ferenc: Ünnep a Vajdában. In: Newjsag.hu (Látogatva: 2022. 10. 14.)
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 14. kötet. Budapest : Hornyánszky Viktor, 1914 (Látogatva: 2022. 10. 14.)

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://bekeswiki.hu//index.php?title=Vajda_Péter_(1808–1846)&oldid=5788”