Rázga József (1931–2010)

A lap korábbi változatát látod, amilyen hu>Jzoltan 2021. december 28., 16:05-kor történt szerkesztése után volt. (Békéscsabai Bartók Béla Vegyes Kar belső hivatkozásának javítása)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

karnagy, tanár, igazgató

Rázga József
Sírja a Ligeti temetőben

Élete

1931. december 18-án született Budapesten. Rákoshegyi családi házukban élt cipész édesapjával és háztartásbeli édesanyjával. Édesanyja lebénult, emiatt nehéz körülmények között éltek.

Az elemi iskolát Rákoshegyen, a polgári iskolát Kőbányán végezte, ahol a fiúkórusban is énekelt. Zenekedvelő tornatanára nagy hatással volt rá és társaira: a diákok a testnevelés óra részeként énekelve jártak körbe minden reggel. Hegedülni magántanárnál tanult. A második világháború után egy elé dobott gránát miatt megsérült a keze, emiatt nem tudta folytatni a hegedűtanulást, karvezetést kezdett tanulni. A polgári iskola elvégzése után a Wesselényi utcai iskolába járt. Ezt követően felvették a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára, ahol Vásárhelyi Zoltán, Szőnyi Erzsébet, Ligeti György és Kodály Zoltán tanítványa volt. 18 éves korától, az akadémiai tanulmányai ideje alatt zongorázni tanult. 1954-ben középiskolai énektanár és karvezető oklevelet szerzett.

1975-ben megházasodott, Náfrádi Ágnes zenepedagógust vette feleségül, majd Békéscsabára költöztek. Mindkettejüknek két-két gyermeke született az előző házasságából, közös fiuk, Áron zongorista. Feleségével a budapesti Liszt Ferenc Kórus próbáin ismerkedett meg.

Hetvenedik születésnapja alkalmából felköszöntötték 2002. január 21-én, a magyar kultúra napján a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Bartók-termében.

79 évesen hunyt el, 2010. május 9-én. Május 18-án helyezték örök nyugalomra, sírja a békéscsabai Ligeti temetőben található.

Munkássága

1954-ben tanárként kezdett el dolgozni a Fővárosi Zeneiskola Szervezetnél. Itt szolfézst, zeneirodalmat, zeneelméletet és összhangzattant tanított. Megszervezte a zeneiskola leánykarát, a Bartók Béla Kamarakórust. Számos koncertjük, rádiófelvételük volt. Emellett 1959-ben megalapította a Liszt Ferenc Vegyes Kart, ami később XVII. kerületi Liszt Ferenc Vegyes Kórus néven működött tovább. Nagy sikereket értek el zenei találkozókon, rádiófelvételeken, külföldön is szerepeltek. 1964-ben az I. Országos Minősítő Hangversenyen a kórus elnyerte az aranykoszorút. Ezt a díjat később is elnyerték. 1971-ben a Magyar Rádió Kóruspódium című műsorában „Kiváló teljesítményért” jelvényt kaptak. 1970 és 1975 között a XVII. kerületi zeneiskola igazgatója volt.

1976. január 1-jén a békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola igazgatója lett. Nevéhez fűződik a Békéscsabai Bartók Béla Vegyes Kar megalapítása. Munkásságának köszönhetően nagy változásokon ment keresztül a békéscsabai zeneiskola. Kibővítette a tanári kart, bevezette a kötelező szolfézsórát, hangszeres tanszakokat indított, szakképzett oktatókat hívott a városba, koncerttermet létesített, az iskola tanulóiból gyermekkart alapított. Elévülhetetlen érdemei voltak a békéscsabai zeneiskola középfokú oktatási intézménnyé alakításában. 1981-ben megalakult a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és az iskola kórusa, a Bartók Béla Leánykar. A szakközépiskola igazgatójának Rázga Józsefet nevezték ki. Közel két évtizeden át tartó vezetése alatt az iskola és a kórus hazai és nemzetközi sikereket ért el. 1992-ben nyugdíjba vonult, kórusaival (Bartók Béla Vegyes Kar, Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar, szlovák népdalkör) tovább folytatta a munkát.

Díjak, elismerések

Neve és tevékenysége az elmúlt 30 év alatt összeforrt a békéscsabai zeneoktatással, és számos díjjal jutalmazták munkáját:

  • 1969-ben és 1981-ben a Szocialista Kultúráért kitüntetést kapott.
  • 1985-ben megkapta a Békés Megyei Tanács Művészeti Díját.
  • 1989-ben Erkel Ferenc-díjjal ismerték el tevékenységét.
  • 1994-ben tanári pályájának 40. évfordulóján Békéscsaba önkormányzata a Békéscsabáért kitüntető címet adományozta a karnagynak.
  • 1994-ben Weiner Leó-díjat kapott.
  • A nemzetközi kórusversenyeken 14 kiemelkedő nemzetközi díjat nyert (Köln, Arezzo, Llangollen, Debrecen).
  • Rázga József és felesége három évtizedes munkáját 2004-ban életműdíjjal ismerték el a Gyulai Zenei Napokon.
  • 2007-ben Adomány-díjjal tüntették ki.
  • 2010. április 22-én pályafutásának elismeréseként Magyar Művészetoktatásért Plakettet kapott.

Emlékezetes sikerek a leánykarral

  • 1984: Tarhosi díj, nemzetközi kórusversenyen ifjúsági női kar kategóriában 1. díj, kölni rádiónál 2. díj
  • 1985: a Művészeti Alap zenei szakosztályának különdíja
  • 1985, 1993: Shrewsberry, nemzetközi kórusfesztivál
  • 1986: a walesi Llangolenben a nemzetközi dalosversenyen női kar és folklór kategóriában 2. hely
  • 1987: San Francisco
  • 1987: Békés megye Tanácsának Művészeti Díja
  • 1988: Olaszország – arezzói nemzetközi kórusverseny: 2 első, 2 második, közönségdíj, a verseny nagydíja
  • 1988: Debrecen, nemzetközi kórusverseny, 2 különdíj
  • 1989: Brescia
  • 1990: Finnország ‎{{#ev:youtube|7nFVvmHSmWQ}}

Emlékezete

  • 2010-ben a békéscsabai Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskola épületében felavatták a Rázga Józsefről elnevezett kamaratermet.

A Bartók Béla Leánykar az 1998. augusztus 6-i operahangversenyen

Képgaléria

Források

Kapcsolódó irodalom