Kner Izidor (1860–1935)
| Kner Izidor | |
|---|---|
 | |
| Születési dátum | 1860. február 5. |
| Születési hely | Gyoma |
| Halálozási dátum | 1935. augusztus 19. |
| Halálozási hely | Gyoma |
| Házastárs | Netter Kornélia |
| Foglalkozás | nyomdász, könyvkiadó |
Élete
Kner Izidor 1860. február 5-én született Gyomán. Ősei, zsidó származású könyvkötők, a Vág vidékről (Trencsén vármegye) érkeztek Békés megyébe. Apja, Kner Sámuel 1832 óta Békésszentandráson dolgozott könyvkötőként, s egy gyomai cipészmester lányát vette el feleségül.
Izidor négy elemi osztály elvégzése után, tizenhárom évesen Szolnokra került könyvkötőinasnak, ahol megszerezte a könyvkötész segédlevelet, majd Egerben, Miskolcon, Aradon, Nagyváradon, Budapesten, Székesfehérváron, Komáromban és Tatán különböző műhelyekben és nyomdákban dolgozott, és tanulta a mesterséget.
1889-ben házasságot kötött Netter Kornéliával, egy mokrini (homokrévi) gabonakereskedő lányával. Házasságukból hat gyermek született: Imre, Lajos (aki korán meghalt), Endre, Albert, Ilona és Erzsébet.
Kner Izidor élete végéig tevékenyen részt vett nyomdája vezetésében. 75 éves korában, 1935. augusztus 19-én Gyomán hunyt el.
Munkássága
A tanulóéveket követően, 1882 júniusában szülővárosában 75 forint vagyonnal megalapította saját nyomdáját, ahol négy évig minden személyzet nélkül dolgozott. 1888-ban a Magyar nyomdászok évkönyve már segédet alkalmazó nyomdaként említette Kner Izidor műhelyét. 1890-ben a nyomda látványos fejlődésnek indult, miután felesége 3000 forintnyi hozományából egy nagy teljesítményű nyomdagépet vásárolt. Nyomdáját rövid idő alatt az egyik legjobb vidéki nyomdává fejlesztette, amely a budapesti nyomdákkal is felvehette a versenyt. A vállalkozás sikerében fontos szerepet játszott a reklám, hiszen csak Békés megyében még másik nyolc nyomda is működött. 1899-ben csak tizenkettő, 1912-ben már száz körül volt az alkalmazottak száma.
Kner Izidor olyan munka után nézett, ami biztosítani tudta a nyomda folyamatos működését. Erre a legmegfelelőbbnek a nagy mennyiségben fogyó közigazgatási nyomtatványok és báli meghívók bizonyultak. A kiegyezés utáni gazdasági fellendülést követően a közigazgatásban folyamatosan nőtt a felhasznált nyomtatványok száma, és Knernek ‒ gyors szállítással és kifogástalan minőséggel ‒ sikerült betörnie erre a biztos piacra. 1892-ben 170, 1898-ban már mintegy 1500 nyomtatványt kezelt a nyomda; Kner ebben az évben adta ki a 265 oldalas nagy Közigazgatási Mintatárat. Az 1900-as évek elejére Magyarország településeinek közel a fele a nyomda megrendelője volt. A nyomtatványokon kívül egyéb hivatalos papírokat, például részvényeket is nyomtattak Gyomán.
Hasonló sikert hoztak a neves művészek által illusztrált, elegáns kivitelű báli meghívók is, amelyek 1900-tól a folyóiratszerű Röpke Lapok című mintatárban is megjelentek. Kner Izidor nagyon fontosnak tartotta a nyomtatványok tipográfiájának és a könyvek kötésének, borítójának művészi kivitelezését. Igazi érdeme, hogy a hazai nyomdászok között elsőként találta meg az összhangot a modern ipari tömegtermelés és a kézműipar művészeti színvonala között. Kísérletei elvezettek a magyar alkalmazott grafika térnyeréséhez. A 20. század elején több kiváló művészt nyert meg a grafikai tervezésnek.
A nyomtatványok biztos piaca lehetőséget teremtett Kner Izidor számára, hogy könyvkiadóként elindítsa a Kner Klasszikusok és a Monumenta Literarum című könyvsorozatokat, amelyekben a magyar és a világirodalom klasszikusait adták ki gondos tipográfiával készült kötetekben. A könyvtervezés művészi kivitelezésében nagy változást hozott, hogy 1907-ben fia, Kner Imre lett a nyomda műszaki vezetője. A nyomdának igazi kultúrtörténeti jelentőséget adott az a tény, hogy Knerék szoros kapcsolatban álltak a kor jelentős íróival és költőivel, Gyomán jelentek meg a Nyugat költőinek és a Vasárnapi Kör tagjainak könyvei. Az első világháborút követően a román megszállók elrabolták a nyomda felszerelésének kétharmadát, a trianoni határok megvonásával pedig a potenciális vevőkör nagy része is elveszett.
Kner Izidor vezető szerepet vállalt a Vidéki Nyomdászok Országos Szövetségének megszervezésében. Számos cikket publikált nyomdászati kérdésekben a Grafikai Szemlében, és gyakran közölt szakcikkeket, melyekben sürgette a szakoktatás fejlesztését, a munkakörülmények javítását, és szót emelt a tisztességtelen verseny ellen. A Kner-nyomda az elsők között kötött kollektív szerződést 1905-ben ‒ ott csökkentették először 9 és fél, majd 1899-ben (a kötelezőnél 5 évvel korábban) 9, 1907-ben pedig 8 és fél órára a munkaidőt. Azok a munkások pedig, akik legalább fél évet a nyomdában dolgoztak, egyheti nyári fizetett szabadságban részesültek. Kner Izidor sokat írt a hazai ipar állapotáról, és több önéletrajzi írással is jelentkezett. Az Eszmék és viaskodások című könyve összegyűjtött szakcikkeinek egy részét tartalmazza. A Félévszázad mezsgyéjén című könyvét a nyomda 50 éves jubileuma alkalmából írta meg. Rendszeresen publikált karcolatokat és humoreszkeket a Borsszem Jankó és az Üstökös című vicclapokban, aforizmagyűjteményeket adott ki.
A nyomdaalapító utódai
Gyermekeinek élete a nyomdász-könyves mesterséghez kötődött, és nem csak Kner Imre neve lett ismert és elismert.
Kner Izidor halála után fiai, Endre és Imre vették át a Kner-nyomda irányítását. Legkisebb fia, Kner Albert 1940-ben kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, Chicagóba, ahol a háború után szép karriert futott be reklámgrafikusként. Kner Endre elesett a második világháborúban, az orosz fronton. Kner Imrét 1944 internálták, egy német koncentrációs táborban halt meg 1945 áprilisában. Kner Erzsébet szintén Chicagóban telepedett le a háború után, ahol könyvkötőmesterként dolgozott. Kner Izidor legidősebb unokája, Kner Ilona fia, Haiman György jeles tipográfus, nyomdatörténész, egyetemi tanár volt. Gyomaendrődön ma már nem élnek Knerek, a háborúban elhunyt Kner családtagok emlékét a Hősök útjára telepített hársfasor őrzi.
Emlékezete
- A Kner-nyomda az 1914. évi lipcsei kiállításon aranyérem elismerésben részesült.
- 1932-ben, a nyomda alapításának 50. évfordulóján, Kner Izidort Békés megye törvényhatósági bizottságának örökös tagjává választották; ugyanebben az évben céhmesteri címet és oklevelet kapott.
- A Kner-nyomda 100 éves alapítása alkalmából 1982. szeptember 23-án az MTA nyelv- és irodalomtudományi osztálya, a MTESZ Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület és a Kner Nyomda rendezésében tudományos emlékülést tartottak az Akadémia dísztermében; szeptember 24-én Gyomán is volt emlékülés. A megemlékezések keretében a településen szeptember 25-én leplezték le Kner Izidor és Kner Imre emlékkövét (Kiss Nagy András szobrászművész alkotása), és felavatták az újjáalakított Kner Nyomdaipari Múzeumot. Az 1970-ben alapított intézmény Magyarország egyetlen nyomdaipari múzeuma. Az egykori kézi működtetésű nyomdagépeket, a műhely által készített művészi kivitelű báli meghívókat, naptárakat, levelezőlapokat, plakátokat, részvényeket is bemutató gazdag gyűjtemény az alapítástól kezdve követi végig a Kner-nyomda 120 éves történetét.
- A Kner-nyomda 125 éves jubileumán az Országos Széchényi Könyvtárban 2007. május 15-én nyílt meg az Egy nyomdaműhely titkaiból című kiállítás.
Főbb munkái
- Eszmék és viaskodások (összegyűjtött cikkek). Gyoma, 1906 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kner Izidor agyafúrt alakjai. Gyoma, 1914 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kner Izidor aforizmái. Gyoma, 1917 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Keserves kenyér: tréfa két felvonásban. Gyoma, 1928 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Félévszázad mezsgyéjén. Kner Izidor ismert és ismeretlen emlékezéseiből. Budapest, 1987 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Források
- Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 252. szám (2004. október 28.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés Megyei Népújság, 37. évf. 146. szám (1982. június 24.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Egy évszázad mezsgyéjén : a Kner Nyomda gyomai és békéscsabai üzemeinek története. Békéscsaba ; Gyoma : Kner Nyomda, 1982 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Egy nyomdaműhely titkaiból : Gyomai Kner Nyomda : 1882–2007 : kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban : 2007. május 15 – július 14. : Budapest, 2007. a kötet anyagát összeáll. Füzesné Hudák Julianna és Erdész Ádám, szerk. Füzesné Hudák Julianna. Budapest : OSZK ; Gyomaendrőd : Gyomai Kner Nyomda, 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Erdész Ádám: 125 éve született Kner Izidor. In: Békés Megyei Népújság, 40. évf. 29. szám (1985. február 5.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gécs Béla: Nyomdászattörténeti töredékek. Békéscsaba : Gécs B., 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Haiman György: A Kner család és a magyar könyvművészet 1882‒1944. Budapest : Corvina, 1979 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Haiman György: A könyv műhelyében. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kner Izidor. In: Izidor Wikipedia
- Nemzeti Évfordulóink 2009. Budapest : Balassi Intézet Nemzeti Évfordulók Titkársága, 2017 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Új Magyar Életrajzi Lexikon VI. kötet. Budapest : Helikon Kiadó, 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
- Fitz József: A magyar nyomdászat, könyvkiadás és könyvkereskedelem története, I‒II. kötet. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1959 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kéki Béla: A Kner-nyomda és a magyar könyvművészet. Budapest : Nyomda- és Papiripari Dolgozók Szakszervezete, 1957 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kner Imre: A Kner-nyomda épületeinek, gépeinek és betűinek története, Gyoma : Kner Ny., 1941 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
