Farkas Mihály (1928–1957)

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2024. január 9., 21:17-kor történt szerkesztése után volt. (Infobox létrehozása)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Farkas Mihály
Születési dátum 1928. október 10.
Születési hely Gyula
Halálozási dátum 1957. február 2.
Halálozási hely Békéscsaba
Sírhely Felsővégi (Berényi úti) evangélikus temető, Békéscsaba
Foglalkozás honvédtiszt

Élete

Mány Erzsébet és Farkas Mihály emléktáblája
Mány Erzsébet és Farkas Mihály sírja

Farkas Mihály 1928. október 10-én született Gyulán. Szegényparaszti családból származott, édesanyja Mócz Erzsébet, édesapja Farkas Sándor. Testvére nem volt.

Az általános iskola elvégzése után bádogostanonc lett. 1945-től segédként a budapesti Hirmann-féle fémárugyárban dolgozott.

1949-ben katonai behívót kapott Nagykanizsára. 1950-ben a pécsi Dózsa gyalogsági tiszti iskolához került, ahonnan 1953-ban hadnagyként leszerelt. A leszerelést követően 1954-ig a Gyulai Vízügyi Igazgatóságon dolgozott, majd Budapestre került, bádogossegéd lett. 1956. szeptember 17. és november 15. között Hódmezővásárhelyen tartalékos továbbképzésen vett részt. Október végén bevetésre került egy letartóztatáson.

1957. február 2-án hunyt el Békéscsabán.

'56-os szerepvállalása

1956. december 17-én a gyulavári községben zavargások voltak, lefegyverezték a határőrséget, a fegyvereket magukkal vitték és támadást kezdtek szervezni a karhatalom ellen. A fegyveres szervezkedés elkövetőinek ügyéről a következő év január 8-án üléseztek.

A kecskeméti katonai bíróság három napon keresztül tárgyalt Békéscsabán a gyulavári zavargások kapcsán a 20 éves Mány Erzsébet és tizenöt társa sorsáról. A vádlottak, valamint a tanuk meghallgatását követően megszületett az ítélet: a bűncselekmény két szervezőjét, a büntetett előéletű Mány Erzsébetet és Farkas Mihályt halálra ítélték, akik kegyelemért folyamodtak, amit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elutasított. (A többi tizenkét vádlottat öttől-tizenöt évig terjedő börtönbüntetésre ítélték.) Az ítélet végrehajtásig Szegeden tartották fogva őket. A halálos ítéletet 1957. február 2-án, szombat reggel a karhatalmi laktanya udvarán hajtottak végre.

A két kivégzett holttestét titokban a közeli temetőbe szállították.

A Berényi úti temetőben Mány Erzsébetnek és Farkas Mihálynak 1995-ben állíttatott síremlékét Békéscsaba és Gyula város közössége és a Politikai Foglyok Szövetsége.

Emlékezete

Források

Kapcsolódó irodalom

  • '56-os olvasókönyv : válogatás a korabeli békéscsabai sajtóból. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Békés megye 1956-ban : források. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2006–2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Dányi László: A Kazinczy utcai fiúk : forradalom és megtorlás Békés megyében, 1956. Békéscsaba : Dányi L., 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Fekete Pál: Cseppek a tengerből : Békés megye mártírjai és áldozatai a második világháború alatt és után. Budapest : Püski Kiadó, 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Fekete Pál: Az utolsó szó jogán : elsüllyedt világ, Békéscsaba, 1956. Budapest : Püski Kiadó, 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Mikolai Bertics Mihály: A Népköztársaság nevében! Dunaharaszti : Nap Alapítvány, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Németh Csaba: "Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért ..." : Békés megye 1956-ban. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Szekeres István: Mikor ki szót emelt : nemzetőrök és röpcédulák 1956-ban Békéscsabán. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Tények és üzenetek : a Békéscsabán, 2006. november 3-án tartott 1956-os konferencia előadásai. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)