„1831. évi kolerajárvány Békés megyében” változatai közötti eltérés
a (1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)) |
a (Hibás fájlhivatkozások törlése) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:1831 kolerajarvany 01.jpg|bélyegkép|300px|Az áldozatok emlékműve]] | [[Fájl:1831 kolerajarvany 01.jpg|bélyegkép|300px|Az áldozatok emlékműve]] | ||
== Története == | == Története == | ||
A [[Széchenyi liget (Békéscsaba)|Széchenyi liget]] a kórház mögött található. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, | A [[Széchenyi liget (Békéscsaba)|Széchenyi liget]] a kórház mögött található. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, egy kis utca vezetett át a ligetbe. | ||
Az [[1831|1831-es]] nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket a rózsaszín márványból készült obeliszk.Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet. | Az [[1831|1831-es]] nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket a rózsaszín márványból készült obeliszk. Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet. A kolerajárvány [[1831]]. [[július 25.|július 25-én]] kezdődött, és [[szeptember 6.|szeptember 6-án]] ért véget (az emlékmű felirata szerint). Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták. | ||
A kolerajárvány [[1831]]. [[július 25.|július 25-én]] kezdődött, és [[ | Az egyik oldalon latin szöveg olvasható, a másikon felekezetek szerint fel vannak sorolva az áldozatok számai. A legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek. Emiatt a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti problémává is vált, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona [[1831]] augusztusában sikeresen leverte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke. | ||
Az egyik oldalon latin szöveg olvasható, a másikon felekezetek szerint fel vannak sorolva az áldozatok számai. A legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek. Emiatt a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti problémává is vált, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona [[1831]] augusztusában sikeresen | |||
Az obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között [[1831]]. [[július 17.|július 17-én]] Pest–Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezáratta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna. | Az obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között [[1831]]. [[július 17.|július 17-én]] Pest–Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezáratta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna. | ||
Az emlékmű festői környezetben található, ami ideális kirándulóhely mindenki számára. A szépen gondozott parkban sétálóösvény, játszótér és kiállítóterem is található igazán kedves és segítőkész vendéglátókkal. Az emlékmű a park közepén helyezkedik el. | |||
== Források == | == Források == | ||
| 26. sor: | 17. sor: | ||
* [http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1211.pdf Orvostörténeti könyvek] | * [http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1211.pdf Orvostörténeti könyvek] | ||
A fenti anyagok a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár engedélyével és segítségével | A fenti anyagok közzététele a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár engedélyével és segítségével történt. Köszönet a könyvtárnak. | ||
== Külső hivatkozás == | == Külső hivatkozás == | ||
A lap jelenlegi, 2025. március 3., 16:38-kori változata
Története
A Széchenyi liget a kórház mögött található. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, egy kis utca vezetett át a ligetbe.
Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket a rózsaszín márványból készült obeliszk. Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet. A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án ért véget (az emlékmű felirata szerint). Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták. Az egyik oldalon latin szöveg olvasható, a másikon felekezetek szerint fel vannak sorolva az áldozatok számai. A legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek. Emiatt a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti problémává is vált, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen leverte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke.
Az obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én Pest–Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezáratta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.
Az emlékmű festői környezetben található, ami ideális kirándulóhely mindenki számára. A szépen gondozott parkban sétálóösvény, játszótér és kiállítóterem is található igazán kedves és segítőkész vendéglátókkal. Az emlékmű a park közepén helyezkedik el.
Források
- Rubicon - Kolerajárvány feloldásáról
- Leírás a járványról- M.E.K.
- Klauzár Társaság cikke a koleráról
- Szórólap a kolerajárvány emlékére
- Orvostörténeti könyvek
A fenti anyagok közzététele a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár engedélyével és segítségével történt. Köszönet a könyvtárnak.
Külső hivatkozás
- [1] Körösök Völgye Látogatóközpont oldala
