„Rázga József (1931–2010)” változatai közötti eltérés

a (YouTube-beágyazás javítása)
 
51. sor: 51. sor:
* 1988: Debrecen, nemzetközi kórusverseny, 2 különdíj
* 1988: Debrecen, nemzetközi kórusverseny, 2 különdíj
* 1989: Brescia
* 1989: Brescia
* 1990: Finnország ‎{{#ev:youtube|7nFVvmHSmWQ}}
* 1990: Finnország
 
<center><youtube>7nFVvmHSmWQ</youtube></center>


== Emlékezete ==
== Emlékezete ==

A lap jelenlegi, 2025. február 28., 15:45-kori változata

Rázga József
Razga jozsef 01.jpg
Születési dátum 1931. december 18.
Születési hely Budapest
Halálozási dátum 2010. május 9.
Sírhely Ligeti katolikus temető, Békéscsaba
Házastárs Náfrádi Ágnes
Foglalkozás karnagy, tanár, igazgató

Élete

Sírja a Ligeti temetőben

1931. december 18-án született Budapesten. Rákoshegyi családi házukban élt cipész édesapjával és háztartásbeli édesanyjával. Édesanyja lebénult, emiatt nehéz körülmények között éltek.

Az elemi iskolát Rákoshegyen, a polgári iskolát Kőbányán végezte, ahol a fiúkórusban is énekelt. Zenekedvelő tornatanára nagy hatással volt rá és társaira: a diákok a testnevelés óra részeként énekelve jártak körbe minden reggel. Hegedülni magántanárnál tanult. A második világháború után egy elé dobott gránát miatt megsérült a keze, emiatt nem tudta folytatni a hegedűtanulást, karvezetést kezdett tanulni. A polgári iskola elvégzése után a Wesselényi utcai iskolába járt. Ezt követően felvették a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára, ahol Vásárhelyi Zoltán, Szőnyi Erzsébet, Ligeti György és Kodály Zoltán tanítványa volt. 18 éves korától, az akadémiai tanulmányai ideje alatt zongorázni tanult. 1954-ben középiskolai énektanár és karvezető oklevelet szerzett.

1975-ben megházasodott, Náfrádi Ágnes zenepedagógust vette feleségül, majd Békéscsabára költöztek. Mindkettejüknek két-két gyermeke született az előző házasságából, közös fiuk, Áron zongorista. Feleségével a budapesti Liszt Ferenc Kórus próbáin ismerkedett meg.

Hetvenedik születésnapja alkalmából felköszöntötték 2002. január 21-én, a magyar kultúra napján a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Bartók-termében.

79 évesen hunyt el, 2010. május 9-én. Május 18-án helyezték örök nyugalomra, sírja a békéscsabai Ligeti temetőben található.

Munkássága

1954-ben tanárként kezdett el dolgozni a Fővárosi Zeneiskola Szervezetnél. Itt szolfézst, zeneirodalmat, zeneelméletet és összhangzattant tanított. Megszervezte a zeneiskola leánykarát, a Bartók Béla Kamarakórust. Számos koncertjük, rádiófelvételük volt. Emellett 1959-ben megalapította a Liszt Ferenc Vegyes Kart, ami később XVII. kerületi Liszt Ferenc Vegyes Kórus néven működött tovább. Nagy sikereket értek el zenei találkozókon, rádiófelvételeken, külföldön is szerepeltek. 1964-ben az I. Országos Minősítő Hangversenyen a kórus elnyerte az aranykoszorút. Ezt a díjat később is elnyerték. 1971-ben a Magyar Rádió Kóruspódium című műsorában „Kiváló teljesítményért” jelvényt kaptak. 1970 és 1975 között a XVII. kerületi zeneiskola igazgatója volt.

1976. január 1-jén a békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola igazgatója lett. Nevéhez fűződik a Békéscsabai Bartók Béla Vegyes Kar megalapítása. Munkásságának köszönhetően nagy változásokon ment keresztül a békéscsabai zeneiskola. Kibővítette a tanári kart, bevezette a kötelező szolfézsórát, hangszeres tanszakokat indított, szakképzett oktatókat hívott a városba, koncerttermet létesített, az iskola tanulóiból gyermekkart alapított. Elévülhetetlen érdemei voltak a békéscsabai zeneiskola középfokú oktatási intézménnyé alakításában. 1981-ben megalakult a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és az iskola kórusa, a Bartók Béla Leánykar. A szakközépiskola igazgatójának Rázga Józsefet nevezték ki. Közel két évtizeden át tartó vezetése alatt az iskola és a kórus hazai és nemzetközi sikereket ért el. 1992-ben nyugdíjba vonult, kórusaival (Bartók Béla Vegyes Kar, Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar, szlovák népdalkör) tovább folytatta a munkát.

Díjak, elismerések

Neve és tevékenysége az elmúlt 30 év alatt összeforrt a békéscsabai zeneoktatással, és számos díjjal jutalmazták munkáját:

  • 1969-ben és 1981-ben a Szocialista Kultúráért kitüntetést kapott.
  • 1985-ben megkapta a Békés Megyei Tanács Művészeti Díját.
  • 1989-ben Erkel Ferenc-díjjal ismerték el tevékenységét.
  • 1994-ben tanári pályájának 40. évfordulóján Békéscsaba önkormányzata a Békéscsabáért kitüntető címet adományozta a karnagynak.
  • 1994-ben Weiner Leó-díjat kapott.
  • A nemzetközi kórusversenyeken 14 kiemelkedő nemzetközi díjat nyert (Köln, Arezzo, Llangollen, Debrecen).
  • Rázga József és felesége három évtizedes munkáját 2004-ban életműdíjjal ismerték el a Gyulai Zenei Napokon.
  • 2007-ben Adomány-díjjal tüntették ki.
  • 2010. április 22-én pályafutásának elismeréseként Magyar Művészetoktatásért Plakettet kapott.

Emlékezetes sikerek a leánykarral

  • 1984: Tarhosi díj, nemzetközi kórusversenyen ifjúsági női kar kategóriában 1. díj, kölni rádiónál 2. díj
  • 1985: a Művészeti Alap zenei szakosztályának különdíja
  • 1985, 1993: Shrewsberry, nemzetközi kórusfesztivál
  • 1986: a walesi Llangolenben a nemzetközi dalosversenyen női kar és folklór kategóriában 2. hely
  • 1987: San Francisco
  • 1987: Békés megye Tanácsának Művészeti Díja
  • 1988: Olaszország – arezzói nemzetközi kórusverseny: 2 első, 2 második, közönségdíj, a verseny nagydíja
  • 1988: Debrecen, nemzetközi kórusverseny, 2 különdíj
  • 1989: Brescia
  • 1990: Finnország

Emlékezete

  • 2010-ben a békéscsabai Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskola épületében felavatták a Rázga Józsefről elnevezett kamaratermet.

A Bartók Béla Leánykar az 1998. augusztus 6-i operahangversenyen

Képgaléria

Források

Kapcsolódó irodalom