„Szabad Olga (1924–2004)” változatai közötti eltérés

a (1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.))
a (Infobox létrehozása)
 
1. sor: 1. sor:
könyvtáros
{{SHORTDESC:könyvtáros}}
 
{{InfoboxSzemely
== Élete ==
|nev = Szabad Olga
[[Fájl:Szabad olga 01.jpg|bélyegkép|400px|Szabad Olga olvasóval beszélget]]
|kep = [[Fájl:Szabad olga 01.jpg|300px]]
[[Fájl:Szabad olga 02.jpg|bélyegkép|400px|Szabad Olga sírja a Csendes utcai ortodox zsidó temetőben]]  
|kepalairas = Szabad Olga olvasóval beszélget
 
|szuletesinev = Koffler Olga
|szuletesidatum = [[1924]]. [[május 30.]]
|szuletesihely = Hajdúhadház
|halalozasidatum = [[2004]]. [[július 24.]]
|halalozasihely =
|sirhely = Csendes utcai izraelita temető, [[Békéscsaba]]
|hazastars =
|foglalkozas = könyvtáros
}}== Élete ==
[[Fájl:Szabad olga 02.jpg|bélyegkép|300px|Szabad Olga sírja a Csendes utcai ortodox zsidó temetőben]]  
Szabad (Koffler) Olga '''[[1924]]. [[május 30.|május 30-án]] született Hajdúhadházon'''. A második világháborúban édesanyjával, Schwartz Bellával és két évvel idősebb nővérével, Szabad (Koffler) Líviával megjárták Auschwitzot.
Szabad (Koffler) Olga '''[[1924]]. [[május 30.|május 30-án]] született Hajdúhadházon'''. A második világháborúban édesanyjával, Schwartz Bellával és két évvel idősebb nővérével, Szabad (Koffler) Líviával megjárták Auschwitzot.



A lap jelenlegi, 2024. január 11., 19:34-kori változata

Szabad Olga
Szabad olga 01.jpg
Szabad Olga olvasóval beszélget
Születési név Koffler Olga
Születési dátum 1924. május 30.
Születési hely Hajdúhadház
Halálozási dátum 2004. július 24.
Sírhely Csendes utcai izraelita temető, Békéscsaba
Foglalkozás könyvtáros

Élete

Szabad Olga sírja a Csendes utcai ortodox zsidó temetőben

Szabad (Koffler) Olga 1924. május 30-án született Hajdúhadházon. A második világháborúban édesanyjával, Schwartz Bellával és két évvel idősebb nővérével, Szabad (Koffler) Líviával megjárták Auschwitzot.

Az 19481949-es tanévben a Színművészeti Főiskola hallgatója volt rendező-dramaturg tanszakon, de egy betegség miatt tanulmányait abba kellett hagynia, így lett könyvtáros.

Szabad Olga nyolcvanéves korában, 2004. július 24-én hunyt el. A Csendes utcai izraelita temetőben nyugszik.

Munkássága

1949-ben kezdett a Békéscsabai Körzeti Könyvtárban mint társadalmi munkás, 1951-ben nevezték ki könyvtárosnak. 1952-től a könyvtár utódainál, a Békéscsabai Városi Könyvtárban, 1953-től pedig a Békés Megyei Könyvtárban folytatta munkáját. Közben 19521953-ban Budapesten, az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolán elvégezte a könyvtár szakot. 1973-ig volt a Békés Megyei Könyvtár alkalmazásában, először olvasótermi felügyelőként és tájékoztató könyvtárosként, majd az olvasóterem vezetőjeként. 1973 és 1979 között a Szakszervezetek Megyei Tanácsa (SZMT) Központi Könyvtárának könyvtárvezető-helyettese volt. 1980-tól iskolai könyvtárakban dolgozott, először a 10. Számú Általános Iskolában, aztán a 2. Számú Általános Iskolában, majd 1987-től a Belvárosi Általános Iskolában.

Éveken át több alapfokú könyvtárostanfolyamot vezetett, 19611962-ben a szegedi Somogyi Könyvtár tankönyvtárába hívták meg olvasószolgálati előadónak. 1966-ban alapító tagja volt a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés megyei szervezetének. Állandó közreműködője volt a Békés megyei helytörténeti bizottságnak.

Szakmai érdeklődésének legfőbb területe a bibliográfiai tevékenység volt. A Békés Megyei Könyvtár számos ajánló bibliográfiája fűződik a nevéhez, a Moziüzemi Vállalat és a TIT Békés megyei szervezete számára is készített ajánló bibliográfiákat. 1961-ben az ő összeállításában jelent meg a Békéscsaba ipari kistükre című irodalomjegyzék. 1965-tól folyamatosan készítette ‒ 21 újságból kigyűjtve ‒ a Békési Élet számára Békés megye az országos sajtó tükrében című repertóriumát. 19831987 között az általa vezetett munkaközösség állította össze a repertóriumot a Békéscsaba monográfiához. Szakmai írásai a Békési Életben, a Körösmenti Honismereti Közleményekben és a Könyvtári Jegyzések című hálózati tájékoztatóban jelentek meg. Egyéb írásait közel harminc évig rendszeresen közölte a Békés Megyei Népújság és a Békés Megyei Hírlap. A közművelődés, színház, irodalom volt a kedvenc területe, ez utóbbiból főleg a könyvkritika. Érdeklődési köre széles volt, előszeretettel foglalkozott magyar írókkal, s közülük a mindenkori fiatal írókkal és költőkkel. Írásai nem a szenvedélyt tükrözik, inkább a nyugodt szemlélődést, az alapos tárgyi felkészültséget és a logikát.

Díjak, kitüntetések

  • Szocialista Kultúrájáért kitüntetés (1955)
  • Kiváló Népművelő kitüntetés (1969)

Publikációi (válogatás)

  • Szabad Olga: Békéscsaba ipari kistükre : irodalomjegyzék a műszaki irodalom népszerűsitésére. Békéscsaba : Megyei Kvt., 1961 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Sajtóforrások Békéscsaba történetének és néprajzának kutatásához. összegyűjt.: Szabad Olga és munkacsop. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 1983-1987 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Jegyzet Diehl Gaston Picasso-könyvéről. In: Békés Megyei Népújság, 23. évf. 11. szám (1968. január 14.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Gogol: Egy őrült naplója. In: Békés Megyei Népújság, 28. évf. 152. szám (1973. július 1.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Egy francia kislány Párizsban. In: Békés Megyei Népújság, 28. évf. 247. szám (1973. október 21.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Kertész Ákos: Névnap. In: Békés Megyei Népújság, 28. évf. 264. szám (1973. november 11.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Híres írók, regényhősök nyomában. Roman Belouszov: Amiről a könyvek nem beszélnek. In: Békés Megyei Népújság, 30. évf. 22. szám (1975. január 26.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Föl kéne szabadulni már!... Széljegyzetek egy dokumentumkötethez. In: Békés Megyei Népújság, 30. évf. 124. szám (1975. május 29.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Vallomás a korról, amelyben élünk. Gyurkó László: Faustus doktor boldogságos pokoljárása című könyvét olvasva. In: Békés Megyei Népújság, 36. évf. 162. szám (1975. július 12.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Jegyzetek Boldizsár Iván új könyvéről. In: Békés Megyei Népújság, 30. évf. 204. szám (1975. augusztus 31.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Az amerikai Dél hű tükre. In: Békés Megyei Népújság, 31. évf. 63. szám (1976. március 14.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Egyetlenünk a maga nemében. In: Békés Megyei Népújság, 31. évf. 109. szám (1976. május 9.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Moszkvától Szibériáig. In: Békés Megyei Népújság, 32. évf. 55. szám (1977. március 6.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Egy regény, amelyről sokat beszélnek. In: Békés Megyei Népújság, 33. évf. 49. szám (1978. február 26.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Crnjanski Milos: London regénye. In: Békés Megyei Népújság, 33. évf. 232. szám (1978. október 1.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Lengyel Péter: Cseréptörés. In: Békés Megyei Népújság, 33. évf. 291. szám (1978. december 10.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Cseres Tibor: Elveszített és megőrzött képek. In: Békés Megyei Népújság, 34. évf. 116. szám (1979. május 20.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Ungvári Tamás: A torinói szemfedő. In: Békés Megyei Népújság, 34. évf. 182. szám (1979. augusztus 5.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Két regény egy kötetben. In: Békés Megyei Népújság, 34. évf. 235. szám (1979. október 7.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Az eltemetett katona. Antológia az Európa Kiadónál. In: Békés Megyei Népújság, 34. évf. 241. szám (1979. október 14.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Alex Haley: Gyökerek. In: Békés Megyei Népújság, 34. évf. 276. szám (1979. november 25.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Távinterjú Hegedűs Gézával a Vízözönről. In: Békés Megyei Népújság, 21. évf. 96. szám (1980. április 24.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Egy írónő, aki régi ismerősünk. Ember Mária: Aktavers és egyéb történetek. In: Békés Megyei Népújság, 35. évf. 210. szám (1980. szeptember 7.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Múlt és jelen egy kötet lapjain. Ördögh Szilveszter: Bizony nem haltok meg. In: Békés Megyei Népújság, 35. évf. 299. szám (1980. december 21.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Szabad asszociációk Jevtusenko versei olvastán. In: Békés Megyei Népújság, 36. évf. 86. szám (1981. április 12.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Visszapillantó tükör. Gáli István: Vaskor. In: Békés Megyei Népújság, 36. évf. 144. szám (1981. június 21.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Tallózás három verseskötetben. In: Békés Megyei Népújság, 36. évf. 245. szám (1981. október 18.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Sükösd Mihály: Babilon hercege. In: Békés Megyei Népújság, 36. évf. 298. szám (1981. december 20.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Mikszáth kései, de el nem késett unokája Békéscsabán. In: Békési Élet, 1982/2. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Mindent hét lapra. Irodalmi karikatúrák nem csak ínyenceknek. In: Békés Megyei Népújság, 41. évf. 92. szám (1983. február 12.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • A szorongás és feloldása. Kőváry E. Péter: Nem jön többé a drótostót. In: Békés Megyei Népújság, 39. évf. 223. szám (1984. szeptember 22.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Költő, feltűzött szuronyok között. Jegyzet Szép Ernő Emberszag című kötetéről. In: Békés Megyei Népújság, 40. évf. 3. szám (1985. január 5.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Liv Ullmann önarcképe fölé. In: Békés Megyei Népújság, 40. évf. 187. szám (1985. augusztus 10.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Benedek Marcell naplójának margójára. In: Békés Megyei Népújság, 41. évf. 39. szám (1986. február 15.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Egy színészasszony arcképe. Gondolatfoszlányok Csernus Mariann Eszterlánc c. önvallomásáról. In: Békés Megyei Népújság, 41. évf. 139. szám (1986. június 14.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Tükörcserepekből rakott mozaik. Kőváry E. Péter: A szik virága. In: Békés Megyei Népújság, 41. évf. 299. szám (1986. december 20.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Az olvasás örömforrás. Amit még kiolvashatunk Ugo Pirro regényéből. In: Békés Megyei Népújság, 38. évf. 36. szám (1987. április 18.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Magyar író szép üzenete a messzi Ausztráliából. In: Békés Megyei Népújság, 42. évf. 281. szám (1987. november 28.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Verssorok bölcsőjénél. In: Békés Megyei Népújság, 44. évf. 183. szám (1989. augusztus 5.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • A léleklátó kutya – novellák. Új Féja-kötet jelent meg a Tevan Kiadónál. In: Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 50. szám (1994. március 1.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • A Vadkelet vicsorít ránk. In: Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 107. szám (1994. május 7‒8.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Arcképvázlat Sebők Éva költőnőről. In: Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 297. szám (1994. december 16.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Találkozás egy ismeretlen ismerőssel. Gergely Ágnes: Királyok földje. In: Bárka 1994. 1‒2. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Szubjektív sorok Karinthy Ferenc Naplójáról. In: Bárka 1996. 1‒2. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Források

  • Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 161. szám (1993. július 13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 195. szám (2004. augusztus 21.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Csobai László: Könyvtárosok Békésben. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt. : MKE Békés Megyei Szerv., 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Vass Márta: Arcok közelről. In: Békés Megyei Népújság, 36. évf. 39. szám (1981. február 15.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

  • A Békés Megyei Könyvtár emlékkönyve : Békéscsaba, 1952-2002. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Bencsik Máté: Kitüntetett népművelő. In: Békés Megyei Népújság, 24. évf. 205. szám (1969. szeptember 5.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Váradi Krisztina: Fél évszázada a szabad szellem szigete. In: Békés Megyei Hírlap, 57. évf. 52. szám (2002. március 2.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)