Bohn Mihály (1864–1930)

Bohn Mihály
Születési dátum	1864
Születési hely	Szenthubert (Bánátnagyfalu), Szerbia
Halálozási dátum	1930. december
Halálozási hely	Menton, Franciaország
Sírhely	Óbudai köztemető, Budapest
Házastárs	Muschong Marianna
Foglalkozás	téglagyáros

Élete

Bohn Mihály (Michael) a Torontál vármegyei Szenthuberten (ma: Bánátnagyfalu) született 1864-ben. Felmenőit a 18. században német tartományokból telepítették a Bánságba (Bánát). Édesapja, Bohn István (Stefan) Nagykikindán, Szenthuberten (1870-ben), Károlyligeten (1894-ben) majd Zsombolyán nyitott téglagyárat. A családnak Nagykikindán gépipari üzeme is volt, ennek köszönhetően kiváló eszközökkel rendelkeztek. Ugyanitt a 19. század végétől szállodát üzemeltettek.

Muschong Mariannát vette feleségül. Gyermekeik: István, Mihály, Katica, Mária, József, Borbála és Jakab. A családtagok tégla és tetőcserépgyártással foglalkoztak.

Elhunyt fiai, Mihály és Jakab tiszteletére Zsombolyán – a gyár mellett – téglatemplomot építtetett, amit 1929-ben szenteltek fel.

Miután a vállalat vezetését fiára bízta, Bohn Dél-Franciaországban kezeltette magát. Mentonban hunyt el 1930 decemberében. 1930. december 13-án az óbudai köztemetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Bohn-féle téglagyárak hirdetése (1908)

Bohn Mihály 16 éves korától apja gyárában dolgozott. Sógoraival (Muschong Jakabbal és Schaaf Jakabbal) a nagykikindai és zsombolyai gyárak egyesítésével – Bohn M. és társai néven – zsombolyai központtal konszernt alapított. Mihály a 20. század elején téglagyárat hozott létre Lugoson.

Bohn Békéscsaba délnyugati felén 1907-ben vásárolt földterületet. 1908 elején megindult a gyár felépítése, a szükséges infrastruktúra megteremtése. Közben – Bohn István halála, és a vállalatvezető kiléte miatt – a Bohn és Muschong család felosztotta egymás között a konszernt: Bohnéké maradt a zsombolyai, nagykikindai, szenthuberti, békéscsabai és károlyligeti téglagyár.

1909-re felépült a Bohn M. és Tsa Gőztéglagyár jaminai üzeme, ami fokozatosan háttérbe szorította Suk Kálmán és Wagner József téglagyárát. 1911-ben forgalomba hozták a „253-as Bohn Patent” nevű, nagy sikerre szert tevő cseréptípust. Cserepeit egy oroszlánnal és a Bohn felirattal jelölte. Körülbelül háromszor annyi cserepet állítottak elő, mint téglát. 1912-ben Mihály a céghez rendelte fiát, Istvánt. A gyártás visszaesését a tapasztalt, rutinos munkások katonai behívása eredményezte. 1912-ben Nagykikindán nyersolajmotorok gyártása céljából hozott létre gyárat. Vállalatának további fejlődését az első világháború kitörése akadályozta meg: a termelés felére csökkent. 1918-ra a gyár működése leállt. A Tanácsköztársaság idején elvtársi kezdeményezésre az üzem irányítását alkalmazottak vették át, maguk közül termelési biztost jelöltek ki, Bohnt pedig elküldték. A román megszállást követően visszatérhetett a gyáralapító, aki gépekkel és dorozsmai kéziverőkkel fokozta a gyártást, így 1920-ra helyreállt a termelés. Bohn az emberei megtartása céljából munkáskonyhát hozott létre, illetve termény- és pénzjutalmat osztott. Emellett az üzemmel szemben munkáslakásokat építtetett. 1926-ban a téglagyár dolgozói Bohn–SC néven labdarúgócsapatot alapítottak.

Békéscsabától északra is terjeszkedett: 1910-ben megvásárolta az óbudai Victoria üzemet, a ’20-as években Szolnokon téglagyárat, malmot és vejének egy festékgyárat alapított. Vállalatait a fővárosból irányította, a vidéki telephelyeket gyerekei és családtagjai vezették. Betegeskedése miatt, 1927-ben a budapesti Bohn téglagyárból Békéscsabára hívta kisebbik fiát, Józsefet, aki 1930-ban a gyár ügyvezető igazgatója lett.

Bohn Mihály forradalmasította a cserépgyártást, a hagyományos cserépformák mellett új típusokat vezetett be.

Szabadalmai között található:

• hornyolt tetőcserép,
• téglaalakító forma,
• berendezés épületek központi fűtésére,
• szemcsapágy és forgó tengelycsap futókerekeknek,
• égetőkemence, széntápláló égetőkemencékhez,
• fűtőkályha,
• szobakályha,
• nedvesség áthatolását megakadályozó tégla,
• üreges téglafödém.

Anyagtisztító gépét a párizsi és berlini akadémiákon is elismerték.

Bohn Mihályt Békéscsaba legtöbb adót befizető lakosai között tartották számon. 1929-ben a békéscsabai képviselőtestületben gyakorolt virilisjogait Susánszky János bankigazgatóra ruházták. Halála után családi részvénytársaságként működött tovább a vállalkozás.

Emlékezete

• Érdemei előtt 1994 óta emléktábla tiszteleg az általa épített zsombolyai templom falán.
• 2022-től a Kétegyházi út és a Wienerberger téglagyár közötti útszakasz Bohn Mihály nevét viseli Békéscsabán.

Lásd még

• Bohn téglagyár (Békéscsaba)

Források

• A háziorvos nevét viseli a rendelő előtti terület Békéscsabán. In: Beol.hu (Látogatva: 2022. 08. 05.)
• A művelődés évszázadai Békéscsabán. Főszerk.: Kafer István és Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 828–833. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békésmegyei fejek, 1929. Szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina ny.,. 1929. 108. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai (Látogatva: 2018. 07. 27.)
• Épitő ipar. In: Békés Megyei Közlöny, 55. évf. 250. szám (1928. november 4.) 5. p. (Látogatva: 2018. 07. 27.)
• Halálozás. In: 8 Órai Ujság, 16. évf. 284. szám (1930. december 13.) 5. p. (Látogatva: 2018. 07. 27.)
• István Márta: Nagykikindai német polgári családok a második világháború előtt. Kikinda : István M., 2013. 191–200. p.
• Kádár József: Az óbudai Viktória. In: Budapest, 38. évf. 1. szám (2015 január) 11–13. p. (Látogatva: 2018. 07. 27.)
• Negyven munkáslakás épül Erzsébethelyen. In: Körösvidék, 2. évf. 276. szám (1921. december 6.) 2. p. (Látogatva: 2018. 07. 27.)
• Részleges tisztújítás a városházán. In: Körösvidék, 3. évf. 30. szám (1922. február 7.) 1. p. (Látogatva: 2018. 07. 27.)
• Szekeres Béla: Adalékok Békéscsaba gyáriparának történetéhez. In: Tanulmányok Békéscsaba történetéből. szerk.: Kristó Gyula–Székely Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Város Tanácsa, 1970. 195. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szigeti Lajos: Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat : tanulmány. Békéscsaba : Szigeti L., 1974? 3., 190. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szigeti Lajos: Békéscsabai téglagyár 1908–1968. Békéscsaba : Dél-alföldi Tégla- és Cserépip. Váll., 1969. 16–25. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Virilisjog átruházás. In: Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 13. szám (1929. január 16.) 6. p. (Látogatva: 2018. 07. 27.)

Kapcsolódó irodalom

• Csobai László: Bohnék híres téglagyára. In: Csabai Mérleg, 20. évf. 10. szám (2010. május 20.) 12. p.
• Csordás Lajos: Téglaszenvedély : sose lehet tudni, mikor kerül elénk egy otthagyhatatlan téglapéldány. In: Óbudai Anziksz, 1. évf. 3. szám (2015) 102–105. p.
• Fodor József: Magyarországi tégla és cserépgyártás. Veszprém : Fodor J., 2005 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Gécs Béla: 90 éve indult Bohn M. és Társai Gőztéglagyár. In: Heti Mérleg, 8. évf. 44. szám (1998. december 10.) 8. p.
• Gécs Béla: Csabai bírók, csabai históriák, 1717-1918. Békéscsaba : Typografika, 2008. 170–171. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Képiró Ferenc: A Bohn SC és utódai. Békéscsaba : Képiró F., 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Közel 800 munKással Kezdte meg az idei gyártási szezont a Bohngyár Békéscsabán. In: Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 82. szám (1928. április 11.) 2. p.
• Krizsán András: Üzemi múzeum a csabai téglagyárban. In: Békés Megyei Népújság, 39. évf. 43. szám (1984. február 21.) 6. p.
• Varga Dezső: Harcban születik az új! In: Békés Megyei Népújság, 5. évf. 268. szám (1960. november 13.) 3. p.

Külső hivatkozás

• Nyemcsok László: Téglagyári múltidézés. In: Beol.hu