„Farkas Mihály (1928–1957)” változatai közötti eltérés

hu>Jzoltan
a (+ forrás, kategória)
 
a (1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.))
(Nincs különbség)

A lap 2024. január 5., 16:13-kori változata

honvédtiszt, az 1956-os forradalom békéscsabai mártírja

Élete

Mány Erzsébet és Farkas Mihály emléktáblája
Mány Erzsébet és Farkas Mihály sírja

Farkas Mihály 1928. október 10-én született Gyulán. Szegényparaszti családból származott, édesanyja Mócz Erzsébet, édesapja Farkas Sándor. Testvére nem volt.

Az általános iskola elvégzése után bádogostanonc lett. 1945-től segédként a budapesti Hirmann-féle fémárugyárban dolgozott.

1949-ben katonai behívót kapott Nagykanizsára. 1950-ben a pécsi Dózsa gyalogsági tiszti iskolához került, ahonnan 1953-ban hadnagyként leszerelt. A leszerelést követően 1954-ig a Gyulai Vízügyi Igazgatóságon dolgozott, majd Budapestre került, bádogossegéd lett. 1956. szeptember 17. és november 15. között Hódmezővásárhelyen tartalékos továbbképzésen vett részt. Október végén bevetésre került egy letartóztatáson.

1957. február 2-án hunyt el Békéscsabán.

'56-os szerepvállalása

1956. december 17-én a gyulavári községben zavargások voltak, lefegyverezték a határőrséget, a fegyvereket magukkal vitték és támadást kezdtek szervezni a karhatalom ellen. A fegyveres szervezkedés elkövetőinek ügyéről a következő év január 8-án üléseztek.

A kecskeméti katonai bíróság három napon keresztül tárgyalt Békéscsabán a gyulavári zavargások kapcsán a 20 éves Mány Erzsébet és tizenöt társa sorsáról. A vádlottak, valamint a tanuk meghallgatását követően megszületett az ítélet: a bűncselekmény két szervezőjét, a büntetett előéletű Mány Erzsébetet és Farkas Mihályt halálra ítélték, akik kegyelemért folyamodtak, amit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elutasított. (A többi tizenkét vádlottat öttől-tizenöt évig terjedő börtönbüntetésre ítélték.) Az ítélet végrehajtásig Szegeden tartották fogva őket. A halálos ítéletet 1957. február 2-án, szombat reggel a karhatalmi laktanya udvarán hajtottak végre.

A két kivégzett holttestét titokban a közeli temetőbe szállították.

A Berényi úti temetőben Mány Erzsébetnek és Farkas Mihálynak 1995-ben állíttatott síremlékét Békéscsaba és Gyula város közössége és a Politikai Foglyok Szövetsége.

Emlékezete

Források

Kapcsolódó irodalom

  • '56-os olvasókönyv : válogatás a korabeli békéscsabai sajtóból. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Békés megye 1956-ban : források. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2006–2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Dányi László: A Kazinczy utcai fiúk : forradalom és megtorlás Békés megyében, 1956. Békéscsaba : Dányi L., 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Fekete Pál: Cseppek a tengerből : Békés megye mártírjai és áldozatai a második világháború alatt és után. Budapest : Püski Kiadó, 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Fekete Pál: Az utolsó szó jogán : elsüllyedt világ, Békéscsaba, 1956. Budapest : Püski Kiadó, 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Mikolai Bertics Mihály: A Népköztársaság nevében! Dunaharaszti : Nap Alapítvány, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Németh Csaba: "Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért ..." : Békés megye 1956-ban. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Szekeres István: Mikor ki szót emelt : nemzetőrök és röpcédulák 1956-ban Békéscsabán. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Tények és üzenetek : a Békéscsabán, 2006. november 3-án tartott 1956-os konferencia előadásai. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)