Wieland János (1827–1893)

1848-as honvédtiszt

Élete

Wieland János 1827. szeptember 16-án született Ókígyóson. Édesapja Wieland János (1782. március 5., Kisjenő – 1847. december 6., Szabadkígyós) Wenckheim-uradalmi főpénztárnok, édesanyja Tomcsányi Jozefa Terézia (1797. március 19., Békés – 1845. március 31., Szabadkígyós), a békési főszolgabíró lánya, Turóc vármegyei család sarja volt. 1736-ban megszületett a család Békés vármegyei ága.

Wieland János Koritsánszky Mihály (1796–1885) gyógyszerész és Kuzma Zsuzsanna (1800–1843) lányát, Koritsánszky Apollónia Antóniát (1828–1902) vette feleségül.

Gyermekeik:

• Karolina Apollónia (1859–1944)
• Paulina Wilhelmina
• Mária Krisztina
• Berta Anna

Wieland János 1893-ban hunyt el.

Munkássága

1849. február 1-én őrmesterként csatlakozott a 7. Reuss-Köstritz huszárezredhez. Június 2-től hadnagyként, július 3-tól pedig már főhadnagyként szolgált.

A 7. Reuss-Köstritz huszárezred felállítását 1848 decemberében Paulovits Imre őrnagyra bízták, aki 1849 áprilisában állította fel az ezred 1. osztályát. A 2. osztály az elsővel ellentétben a Déli seregen belül az V. Aradi hadtesthez került és itt harcolta végig az 1848–1849-es szabadságharcot. Először Végh Bertalan őrnagy, majd Tájkerty Mihály őrnagy vezényelte őket, Borosjenőnél tették le a fegyvert.

Wieland János Arad és Temesvár ostrománál is harcolt. Az V. hadtest tagjaként 1849. augusztus 21-én Borosjenőnél tette le a fegyvert Fjodor Vasziljevics Rüdiger cári lovassági tábornok előtt. 1850. február 1-én besorozták a császári 3. gyalogezredhez, ahol leszereléséig, 1851. január 25-ig szolgált.

1867 és 1890 között a Békés megyei Honvédegylet tagja volt. Haláláig gazdálkodóként tartották számon.

Források

• Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. Budapest : Grill Károly, 1942
• Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara. Budapest : Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó, 1983
• Kedves Gyula: A szabadságharc huszárai. Budapest : Hadimúzeum Alapítvány, 1992
• Nagy Iván: Magyarország családai. 11. kötet, Budapest : Ráth Mór, 1868