Terpitkó András (1913–1999)

pénzügyőr, vezérőrnagy, MLSZ-elnök

Élete

Terpitkó András

1913. augusztus 13-án született Békéscsabán, tízgyerekes családba. Édesapja napszámos volt, édesanyja dohánybeváltóban dolgozott. A szegénység ellenére minden gyerek elvégezhette a négy polgárit, a fiúk mesterséget is tanultak. Terpitkó András műbútorasztalos lett, 1934 után inaséveit a Békéscsabán ismert Leel-Össy Albertnél töltötte.

A munka mellett 1957-ben elvégezte a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemet. 1986-ban a Békéscsaba Baráti Kör elnökévé választották. A Külkereskedelmi áruforgalom vámellenőrzése című könyv társszerzője volt.

A modern Vám- és Pénzügyőrség egyik megalapítója, legelső vezetője volt. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) egyik vezetőjeként vált ismertté. Népszerű sportvezető volt, aki szívügyének tekintette a magyar sport ügyét, Békéscsaba és Békés megye sportéletét.

86 éves korában, 1999. május 7-én hunyt el, sírja a Szarvasi úti temetőben található.

Munkássága

A segédlevél megszerzése után három évig Békéscsabán dolgozott, majd tényleges katonai szolgálatra vonult be Gyulára az 5. határőrezredhez. A szolgálat letöltése után Budapestre került, a Ganz gyárban kapott állást. 1940-ben, a világháborús felkészülés időszakában, szinte havonta kapott a behívót. Megtudta, hogy a pénzügyőrök felmentést kapnak a katonai szolgálat alól. Így választotta ezt a szakmát hivatásául. Végigjárta a testület minden lépcsőfokát. Az altiszti iskola elvégzése után Szolnokon beosztottként dolgozott, majd 1944 után Gyulán és Békéscsabán írnokként folytatta munkáját.

A családi indíttatás révén már inasévei után bekapcsolódott a munkásmozgalomba, 1945-ben pedig belépett a Magyar Kommunista Pártba. Békéscsabán a III. kerületi pártszervezet titkára, majd a megyei pártbizottság munkatársa lett. 1946-ban B listára került, elbocsátották. 1948-ban áthelyezték a budapesti pénzügyőri iskolába, amit osztályelsőként végzett el. Ezután a Pénzügyminisztérium személyzeti osztályára került, 1949-ben ezredesi rangban a pénzügyőrségi ügyosztály vezetőjévé nevezték ki. 1950-ben a pénzügyőrség országos főparancsnoka lett, munkájának egyik eredménye, hogy a Vám- és Pénzügyőrséget 1964-ben egyesítették. 25 éven át volt a szervezet parancsnoka, 1974-ben vonult nyugdíjba.

Terpitkó András életében meghatározó szerepet töltött be a labdarúgás. 1945 után bekapcsolódott a futballélet újjászervezésébe Békéscsabán. 1950-ben Budapesten Barcs Sándor, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója és az MLSZ elnöke hívta a szövetségbe, melynek két év után az alelnöke lett (abban az időben, amikor az aranycsapat elindult fényes pályáján). 1970-ben megválasztották az MLSZ elnökének, ezt a tisztséget négy évig viselte. 1974 után az MLSZ tiszteletbeli elnöke, elnökségi tagja, valamint a Közép-európai Kupa Bizottságának elnöke és területi versenybizottságának elnöke volt.

Díjak, kitüntetések

• Politikai, közéleti tevékenysége elismeréséül ‒ 70. születésnapja alkalmából ‒ 1983-ban az Elnöki Tanács Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetésben részesítette.

Források

• Békés Megyei Népújság, 38. évf. 189. szám (1983. augusztus 11.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békés Megyei Népújság, 42. évf. 237. szám (1987. október 8.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békés Megyei Népújság, 43. évf. 145. szám (1988. június 18.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békés Megyei Hírlap, 45. évf. 135. szám (1999. június 12‒13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Csabai Mérleg, 9. évf. 20. szám (1999. július 1.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)