Lipták András (1895–1953)

Lipták András
Kampf József: Lipták András (1971)
Születési dátum	1895. március 26.
Születési hely	Békéscsaba
Halálozási dátum	1953. január 19.
Halálozási hely	Pécs környéke
Foglalkozás	ácsmunkás, polgármester

Élete

1895. március 26-án született Békéscsabán. Édesapja ácsmester volt, nyolc gyermekét nehezen tudta eltartani.

Lipták András a négy polgári elvégzése után ácstanonc lett. Jó rajzkészsége volt, műszaki rajzot szeretett volna tanulni, de életkörülményei ezt nem tették lehetővé.

Rendet tisztelő, segítőkész, népszerű ember volt. A maga építette Ligeti sori családi házában lakott feleségével.

Tragikus körülmények között érte a halál 1953. január 19-én: egy anyagbeszerző útján, Pécs alatt autóbalesetet szenvedett.

Munkássága

Az 1920-as években Békéscsabán szerzett munkát, majd a főváros és az ország különböző építkezésein dolgozott. Ebben az időben ismerkedett meg a munkásmozgalommal. Tagja volt a famunkások helyi csoportjának, 1921-től a csoport vezetőségi tagjává választották. Az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék helyi megbízottja volt. Egyik alapító tagja volt az MKP békéscsabai szervezetének.

Az 1945. március 10-én a Városházán tartott polgármester-választáson három jelölt közül titkos szavazással a 107 szavazatból 77-et kapott, így került a polgármesteri székbe. Hivatali tevékenységét igen nehéz körülmények között kezdte meg. A háborús pusztítás után lassan indult az élet. Csak néhány textilüzem, a Bohn téglagyár és az István malom tudta megindítani a termelést. A vasúti közlekedés helyreállítása 1945 nyarán fejeződött be. A város bombázásakor megsérült és elpusztult 540 lakásból az év végéig 300-at sikerült rendbe hozni.

Ebben az időszakban az Építőmunkások Szövetkezete felépítette a felszabadulási emlékművet a Petőfi ligetben, és létrehozták a szovjet hősi temetőt. Megkezdte előadásait a Beleznay Ervin igazgató vezette színtársulat a Városi Színházban. Elindult a Viharsarok című lap Cseres Tibor felelős szerkesztő vezetésével. Az infláció miatt jegyrendszert vezettek be az összes közszükségleti cikkre. Megnyílt a Népkönyvtár, amely 6.000 kötettel rendelkezett. A népszámlálási adatok szerint 49.904 lakosa volt a városnak. Békéscsabáról 5.492 magát szlováknak valló lakos települt ki Csehszlovákiába. 1946-ban a Nemzeti Bizottság határozata alapján a város eddigi díszpolgárainak felfüggesztését kérte a képviselő-testülettől. Ezután – a nemrégiben hazajött – Károlyi Mihályt választották meg Békéscsaba város első díszpolgárának.

Meglepetésként hatott az 1949. március 8-i rendkívüli törvényhatósági ülésen történt bejelentés, miszerint Lipták András polgármester magas korára való hivatkozással (54 éves volt) benyújtotta lemondását. Polgármestersége után szakmájában kért elhelyezést, a megyei építőipari vállalat egyik osztályvezetője lett.

Emlékezete

• Lipták András polgármester emlékét a városban a róla elnevezett utca, és 1971-től az Árpád sori szoborsétányon lévő mellszobra őrzi. Városunk szülöttének legjellegzetesebb arcvonásait őszinteséggel, humanizmussal ábrázolta Kampfl József szobrászművész.

Források

• Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 300. szám (1994. december 20.)
• Csabai Mérleg, 12. évf. 17. szám (2002. augusztus 29.)