„Gerla” változatai közötti eltérés

a (1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.))
a (Infobox létrehozása)
 
1. sor: 1. sor:
'''A [[Békéscsaba]] belvárosától 8 km-re fekvő városrész'''t a [[Békéscsaba|Békéscsabát]] és [[Doboz]]t összekötő műútról leágazó bekötőúton lehet megközelíteni. Vasútállomása nincsen, de a 20-as helyi járattal, vagy a Békéscsaba–Doboz helyközi autóbuszjárattal megközelíthető.  
{{InfoboxTelepules
 
|nev = Gerla
Szomszédos települések: [[Doboz]], [[Békés]], [[Gyula]].
|kep =
|kepalairas =
|elsoemlites = [[1295]]
|alapitas = [[1874]]
|ujratelepites =
|rang = község
|jaras = Békéscsabai
|iranyitoszam = 5623
|lakonepesseg =
|elhelyezkedese = <display_map height="250px" zoom="14" fullscreen="1">Gerla</display_map>
}}A '''[[Békéscsaba]] belvárosától 8 km-re fekvő városrész''' a vármegyeszékhelyt és [[Doboz|Dobozt]] összekötő műútról leágazó bekötőúton közelíthető meg. Vasútállomása nincsen, de a 20-as helyi járattal, vagy a Békéscsaba–Doboz helyközi autóbuszjárattal megközelíthető. Szomszédos települések: [[Doboz]], [[Békés]], [[Gyula]]. Gerlától 1-1,5 km-re fekszik [[Póstelek]].


A városrész két részre tagolódik, belső és külső Gerlára. Az elnevezéseket, a Körösök gyakori áradása miatt a Wenckheim-uradalom köré épített gátrendszer inspirálta. Belső Gerlához a gátrendszeren belüli rész, külső Gerlához a gátrendszeren kívüli rész tartozik.
A városrész két részre tagolódik, belső és külső Gerlára. Az elnevezéseket, a Körösök gyakori áradása miatt a Wenckheim-uradalom köré épített gátrendszer inspirálta. Belső Gerlához a gátrendszeren belüli rész, külső Gerlához a gátrendszeren kívüli rész tartozik.


Gerlától 1-1,5 km-re fekszik '''[[Póstelek]]''' – a környék népszerű szabadidőközpontja, a hajdani '''Széchenyi–Weinckheim birtok''' – ahová Gerláról a sárga turista jelzés mentén gyalog, vagy kerékpárral lehet eljutni.
'''Ó-Gerla''' és a monostor helye a mai Gerla és Békés között található. Az '''[[Ó-gerlai Kovácsi erdő (Gerla)|Ó-gerlai Kovácsi erdő]]'''ben lévő U alakú földnyelven állt a középkori Gerla falu.


'''Ó-Gerla''' és a monostor helye a mai Gerla és Békés között lévő műútról közelíthető meg. Az '''[[Ó-gerlai Kovácsi erdő (Gerla)|Ó-gerlai Kovácsi erdő]]'''ben található U alakú földnyelven állt a középkori Gerla falu.
== Történet ==
 
=== Ó-Gerla ===
== Adatok ==
A település nevének, meglétének '''első írásos nyomai [[1295|1295-ből]] származnak'''. Az Ó-gerlai erdő kétpúpú dombján állt a monostor. Kőkorszaki leletek bizonyítják, hogy a település már korábban létezett. A Gerláról származó szerpenti balta, kőcsákány foka, felakasztható csiszolókő jelenleg a gyulai múzeumban látható.
 
* '''GPS koordináták: '''[http://maps.google.com/maps?q=46.700907,21.184874&hl=hu&sll=37.0625,-95.677068&sspn=23.265075,56.513672&vpsrc=0&t=m&z=15 46.700907,21.184874]
* '''Földrajzi koordinák:''' é. sz. 46° 42′ 1.10″, k. h. 21° 11′ 7.40″
* '''Irányítószám:''' 5623


== Története ==
A történelem során Gerlát hol Gyulához, hol Dobozhoz, hol Békéscsabához csatolták. A Vata nemzetség egyik ága Gerlán rendezkedett be. A település a 14–16. században az '''Ábrahámffy család (Ábránfy) birtoka''' volt. [[1383|1383-ban]] két vízimalma volt Gerlának, melyek igen értékessé tették a települést. II. Péter [[1533|1533-ban]] ferencesrendi szerzeteseket küldött az Ábrahámffy család kérésére a Monostor-ere szigetre. (A monostor romjai az 1870-es években még láthatóak voltak.)


=== Ó-Gerla ===
Az Ábrahámffy család férfi ágának kihalása után ([[1580]]) a település hanyatlásnak indult. [[1662|1662-ben]] Wesselényi Ferenc nádor, mint uratlan birtokot Zsoldos Istvánnak (egyes források szerint Soldos Istvánnak), Gombos Györgynek és Trombitás Istvánnak ajándékozta más birtokokkal együtt. A település [[1685|1685-ben]] kiüresedett, majd [[1711]] után ismét benépesült. Gerla a gyulai uradalom részeként [[1723|1723-ban]] '''[[Harruckern János György (1664–1742)|Harruckern János György]]''' tulajdonába került. Harruckern János György szolgálatai elismeréséül IV. Károlytól kapta a gyulai uradalmat.
 
A település nevének, meglétének első írásos nyomai '''1295'''-ből származnak. Az Ó-gerlai erdő kétpúpú dombján állt a monostor. Kőkorszaki leletek bizonyítják, hogy a település már korábban létezett. A Gerláról származó szerpenti balta, kőcsákány foka, felakasztható csiszolókő jelenleg a gyulai múzeumban látható. A történelem során Gerlát hol Gyulához, hol Dobozhoz, hol Békéscsabához csatolták. A Vata nemzetség egyik ága Gerlán rendezkedett be. A település a '''14–16. század'''ban az '''Ábrahámffy család''' (Ábránfy) birtoka volt. 1383-ban két vízimalma volt Gerlának, melyek igen értékessé tették a települést. II. Péter 1533-ban ferencesrendi szerzeteseket küldött az Ábrahámffy család kérésére a Monostor-ere szigetre. A monostor romjai az 1870-es években még láthatóak voltak. Valószínűsíthető, hogy az Ábrahámffyak sírboltja is a monostorban volt. A régi Gerla területén, az '''[[Ó-gerlai Kovácsi erdő (Gerla)|Ó-gerlai Kovácsi erdő]]'''ben 1984-ben feltárták a régi templom helyét, majd visszatemették, mert a bemutatóhely kialakítására már nem volt pénz. Az Ábrahámffy család férfi ágának kihalása után (1580) a település hanyatlásnak indult. 1662-ben Wesselényi Ferenc nádor, mint uratlan birtokot '''Zsoldos István'''nak (egyes források szerint Soldos Istvánnak), '''Gombos György'''nek és '''Trombitás István'''nak ajándékozta más birtokokkal együtt. A település 1685-ben kiüresedett, majd 1711 után ismét benépesült. Gerla a gyulai uradalom részeként 1723-ban került '''[[Harruckern János György (1664–1742)|Harruckern János György]]''' tulajdonába. A gyulai uradalmat Harruckern János György szolgálatai elismeréséül kapta IV. Károlytól.


=== A mai Gerla ===
=== A mai Gerla ===
[[Fájl:Gerla altalanos iskola 01.jpg|bélyegkép|Az iskola épülete (2003)]]


[[Fájl:Gerla altalanos iskola 01.jpg|bélyegkép|Az iskola épülete (2003)]] A település a 18. században [[Wenckheim József Ágoston]] Harruckern Mária Cecíliával kötött házassága révén a Wenckheim család birtokába került. A '''[[Wenckheim-kastély (Gerla)|gerlai kastély]]t és magtárat''' [[1854]]–[[1862]] között gróf '''[[Wenckheim Károly (1811–1891)|Wenkcheim Károly]]''' építette '''Ybl Miklós''' tervei alapján, mely Ó-Gerlától délre, Békéscsabáról haladva a dobozi út jobb oldalán, a mai Gerla központjában található. [[1874]]-ben Károly gróf a kedvezőbb adózás miatt Gerla-Póstelek néven önálló pusztai falut alapított. [[1888]] tavaszán, a nagy csabai árvíz idején Gerla öles víz alá került, ezáltal a falu részben megsemmisült. [[1889]]-ben Gerlát mint pusztát Dobozhoz csatolták. A gyakori áradások miatt a gerlai Wenckheim uradalom központja köré [[Védgát (Gerla)|védgát]]at építettek.''' Az uradalmat [[Wenckheim Károly (1811–1891)|Károly]] fia, [[Wenckheim Géza (1847–1924)|Géza]] mintagazdasággá fejlesztette.''' A 20. század első felében a gerlai uradalmat '''[[lórévasút]]''' (keskeny nyomközű gazdasági vasút) kötötte össze a '''[[Póstelek|Pósteleki uradalom]]'''mal, s azon keresztül más településsekkel is.  
A település a 18. században Wenckheim József Ágoston és Harruckern Mária Cecília révén a '''Wenckheim család birtoka''' lett. A [[Wenckheim-kastély (Gerla)|gerlai kastélyt]] és magtárat [[1854]]–[[1862]] között gróf '''[[Wenckheim Károly (1811–1891)|Wenkcheim Károly]]''' építette [[Ybl Miklós (1814–1891)|Ybl Miklós]] tervei alapján. [[1874|1874-ben]] Károly gróf a kedvezőbb adózás miatt '''Gerla-Póstelek néven önálló pusztai falut alapított'''. [[1888]] tavaszán, [[1888. évi nagy csabai árvíz|a nagy csabai árvíz]] idején Gerla víz alá került, a falu részben megsemmisült. [[1889|1889-ben]] Gerlát, mint pusztát '''Dobozhoz csatolták'''. A gyakori áradások miatt a gerlai Wenckheim uradalom központja köré [[Védgát (Gerla)|védgátat]] építettek. Az uradalmat [[Wenckheim Károly (1811–1891)|Károly]] fia, '''[[Wenckheim Géza (1847–1924)|Géza]] mintagazdasággá fejlesztette'''. A 20. század első felében a gerlai uradalmat [[lórévasút]] (keskeny nyomközű gazdasági vasút) kötötte össze a [[Póstelek|Pósteleki uradalommal]], s azon keresztül más településsekkel is.  


A II. világháború után az egykori uradalom és [[Kastélypark (Gerla)|park]] nagy részét felparcellázták és sorra építették a típusházakat. Ekkor kezdett kialakulni Gerla mai arculata. A kastélyban orvosi rendelő, tanácsi iroda, házasságkötő terem és iskola is működött. A mára már 2 hektárrá zsugorodott kastélypark természetvédelmi terület lett. '''Gerlát [[1958]]. [[Január 1.|január 1]]-jén önálló községgé nyilvánították, de önállósága [[1984]]. [[Január 1.|január 1]]-jén megszűnt''', mert VIII. kerületként Békéscsabához csatolták. '''[[1998]]. [[szeptember 1.]]''' óta Gerlát '''kerékpárút''' köti össze Békéscsabával. A település szennyvízhálózatát [[2011]]-ben kezdték el kiépíteni. Ekkor szüntették meg azt az [[1910]]-ben létesített artézi kutat, amely korábban a törpevízmű magvát képezte.
A II. világháború után az egykori uradalom és [[Kastélypark (Gerla)|park]] nagy részét felparcellázták és sorra építették a típusházakat. Ekkor kezdett kialakulni Gerla mai arculata. Gerlát [[1958]]. [[Január 1.|január 1-jén]] '''önálló községgé nyilvánították'''. [[1984]]. [[Január 1.|január 1-jén]] '''megszűnt az önállósága''', a VIII. kerületként '''Békéscsabához csatolták'''. [[1998]]. [[szeptember 1.]] óta Gerlát kerékpárút köti össze Békéscsabával. A település szennyvízhálózatát [[2011|2011-ben]] kezdték el kiépíteni. Ekkor szüntették meg azt az [[1910|1910-ben]] létesített artézi kutat, mely korábban a törpevízmű magvát képezte.


== Lásd még ==
== Lásd még ==
 
* [[:Kategória:Gerla|Gerlai vonatkozású szócikkek]]
[[:Kategória:Gerla|Gerlai vonatkozású szócikkek]]


== Források ==
== Források ==
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=38161&secID=88138 A Doboz-Gerlapusztán lévő Wenckheim Jenő féle kastély felhasználása.] A Földművelésügyi Miniszter 26499/1948 ikt. számú iratának másolata. (Lelőhely: Békés Megyei Levéltár)
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=38161&secID=88138 A Doboz-Gerlapusztán lévő Wenckheim Jenő féle kastély felhasználása.] A Földművelésügyi Miniszter 26499/1948 ikt. számú iratának másolata. (Lelőhely: Békés Megyei Levéltár)
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=38160&secID=88137 Doboz-Gerla tanyaközpont részterve. Irat. 1949] (Lelőhely: Békés Megyei Levéltár)
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=38160&secID=88137 Doboz-Gerla tanyaközpont részterve. Irat. 1949] (Lelőhely: Békés Megyei Levéltár)
* Göndöcs Benedek: Elnöki beszéd és értekezés. In: Békési Lapok, 3. évf. 43. sz. 1–2 p. (Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)|Békés Megyei Könyvtár]], [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3728&secID=7506 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár])
* Göndöcs Benedek: Elnöki beszéd és értekezés. In: Békési Lapok, 3. évf. 43. sz. 1–2 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3835&secID=7613 Fábry Károly: A csabai nagy árviz és egyebek. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1923]
* Fábry Károly: A csabai nagy árviz és egyebek. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1923 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Haán Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest : Lauffer, 1870 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Haán Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest : Lauffer, 1870 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Karácsonyi János: Békésvármegye története. Gyula : Békésvármegy közönsége, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, [http://ek.bmk.hu:80/?docId=543 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár])
* Karácsonyi János: Békésvármegye története. Gyula : Békésvármegy közönsége, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)


== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
 
* A békés-gerlai út. In: Békés, 33. évf. 34. sz. (1901. augusztus 25.) 2. p (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A békés-gerlai út. In: Békés, 33. évf. 34. sz. 2.p (1901. augusztus 25.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3143&secID=6921 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár])
* A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve : Boszorkány perek Békésvármegyében. Békés-Gyula : Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténeti Társulat, 1888 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve : Boszorkány perek Békésvármegyében. Békés-Gyula : Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténeti Társulat, 1888 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=566 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár])
* A gerlai közoktatás történetének 150 éve. Békéscsaba : Gerlai Általános Művelődési Központ, 2011
* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4279 A gerlai közoktatás történetének 150 éve. Békéscsaba : Gerlai Általános Művelődési Központ, 2011]
* A vármegye legtöbb adót fizetőinek névjegyzéke az 1904-dik évre. In: Békés, 35. évf. 32. sz. 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A vármegye legtöbb adót fizetőinek névjegyzéke az 1904-dik évre. In: Békés, 35. évf. 32. sz. 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3392&secID=7170 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár])
* Az irányítás két formája : korszerű településkapcsolatok. In: Magyar Hírlap, 13. évf. 304. sz. (1980. december 30.) melléklet, 6–7. p.
* Az irányítás két formája : korszerű településkapcsolatok. In: Magyar Hírlap, 13. évf. 304. sz. (1980. december 30.) melléklet, 6–7. p.
* Bugár-Mészáros Károly: Alföldi kastélyok és kúriák hasznosítási lehetőségei. In: Magyar Építőipar, 36. évf. 9–10. sz. (1987) 521–524. p.
* Bugár-Mészáros Károly: Alföldi kastélyok és kúriák hasznosítási lehetőségei. In: Magyar Építőipar, 36. évf. 9–10. sz. (1987) 521–524. p.
* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=2825 Dobos Ágnes: Védett rovarok a Körös-Maros Nemzeti Park területén. In: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] (szakdolgozat, 2011)
* Dobos Ágnes: Védett rovarok a Körös-Maros Nemzeti Park területén. (szakdolgozat, 2011)
* Fekete G. Kata: Monostornyomok az erdőben. In: Békés Megyei Hírlap, 58. évf. 131. sz. (2003. június 6.) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Fekete G. Kata: Monostornyomok az erdőben. In: Békés Megyei Hírlap, 58. évf. 131. sz. (2003. június 6.) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Komlósi Sándor: Üzemi vadászterületünk története. In: Nimród 7. évf. 11. sz. (1975) 18–19. p.
* Komlósi Sándor: Üzemi vadászterületünk története. In: Nimród 7. évf. 11. sz. (1975) 18–19. p.
59. sor: 61. sor:
* Mikóczy Erika: Gerla, Marx és a hófuvás, In: Heti Mérleg, 3. évf. 8. sz. (1993) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Mikóczy Erika: Gerla, Marx és a hófuvás, In: Heti Mérleg, 3. évf. 8. sz. (1993) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Nagyné Falucskai Anna: Játékgyűjtemény a testtudat, téri tájékozódás fejlesztéséhez. Budapest : Trefort Kiadó, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Nagyné Falucskai Anna: Játékgyűjtemény a testtudat, téri tájékozódás fejlesztéséhez. Budapest : Trefort Kiadó, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4280 Nagyné Falucskai Anna: Tanulási képességek és készségek vizsgálata az iskolába lépő gyermekek körében.] (szakdolgozat)
* Nagyné Falucskai Anna: Tanulási képességek és készségek vizsgálata az iskolába lépő gyermekek körében. (szakdolgozat)
* Pocsaji Richárd: Gerlai kastélyt vegyenek! In: Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 149. sz. (2004. június 28.) 6. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Pocsaji Richárd: Gerlai kastélyt vegyenek! In: Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 149. sz. (2004. június 28.) 6. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szabó Tünde: A gerlai Wenckheim kastély. Békéscsaba : Szabó Tünde, 1996. (szakdolgozat)  
* Szabó Tünde: A gerlai Wenckheim kastély. Békéscsaba : Szabó Tünde, 1996. (szakdolgozat)  
* Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, [http://ek.bmk.hu:80/?docId=667 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár])
* Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 1. In: Orvosi Hetilap, 113. évf. 31. sz. (1972. július 30.) 1853–1859. p.
* Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 1. In: Orvosi Hetilap, 113. évf. 31. sz. (1972. július 30.) 1853–1859. p.
* Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 2. In: Orvosi Hetilap, 113. évf. 35. sz. (1972. augusztus 27.) 2111–2115. p.
* Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 2. In: Orvosi Hetilap, 113. évf. 35. sz. (1972. augusztus 27.) 2111–2115. p.
68. sor: 70. sor:


== Térképek, birtokvázlatok ==
== Térképek, birtokvázlatok ==
* Békéscsaba (Békés m.) és pusztái, telekszámokkal Gerla. 1816. Birtoktérkép. (Lelőhely: ?)
* Békéscsaba (Békés m.) és pusztái, telekszámokkal Gerla. 1816. Birtoktérkép. (Lelőhely: ?)
* [http://archivportal.arcanum.hu/maps/html/katfelm2b_google.html Gerla. II. Katonai felmérés térképe.] In: Archivportal. Megjegyzés: Békéscsaba nevére kell rákeresni, majd a jobb oldali Google térképen Gerla nevére navigálni.
* [http://archivportal.arcanum.hu/maps/html/katfelm2b_google.html Gerla. II. Katonai felmérés térképe.] In: Archivportal. Megjegyzés: Békéscsaba nevére kell rákeresni, majd a jobb oldali Google térképen Gerla nevére navigálni.
77. sor: 78. sor:


== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
* [http://gerla.5mp.eu/web.php?a=gerla&o=zpjjTSNlcX Gerla] (archív honlap)
* [http://gerla.5mp.eu/web.php?a=gerla&o=zpjjTSNlcX Gerla] (archív honlap)
* [http://iskolagerla.hu/Gerla/index.htm Gerla] (Gerla története a gerlai iskola website-ján, látogatva: 2016. 07. 26.)
* [http://iskolagerla.hu/Gerla/index.htm Gerla] (Gerla története a gerlai iskola website-ján, látogatva: 2016. 07. 26.)

A lap jelenlegi, 2024. március 4., 18:56-kori változata

Gerla
Első említés éve 1295
Alapítás éve 1874
Rang község
Járás Békéscsabai
Irányítószám 5623
Térkép betöltése…

A Békéscsaba belvárosától 8 km-re fekvő városrész a vármegyeszékhelyt és Dobozt összekötő műútról leágazó bekötőúton közelíthető meg. Vasútállomása nincsen, de a 20-as helyi járattal, vagy a Békéscsaba–Doboz helyközi autóbuszjárattal megközelíthető. Szomszédos települések: Doboz, Békés, Gyula. Gerlától 1-1,5 km-re fekszik Póstelek.

A városrész két részre tagolódik, belső és külső Gerlára. Az elnevezéseket, a Körösök gyakori áradása miatt a Wenckheim-uradalom köré épített gátrendszer inspirálta. Belső Gerlához a gátrendszeren belüli rész, külső Gerlához a gátrendszeren kívüli rész tartozik.

Ó-Gerla és a monostor helye a mai Gerla és Békés között található. Az Ó-gerlai Kovácsi erdőben lévő U alakú földnyelven állt a középkori Gerla falu.

Történet

Ó-Gerla

A település nevének, meglétének első írásos nyomai 1295-ből származnak. Az Ó-gerlai erdő kétpúpú dombján állt a monostor. Kőkorszaki leletek bizonyítják, hogy a település már korábban létezett. A Gerláról származó szerpenti balta, kőcsákány foka, felakasztható csiszolókő jelenleg a gyulai múzeumban látható.

A történelem során Gerlát hol Gyulához, hol Dobozhoz, hol Békéscsabához csatolták. A Vata nemzetség egyik ága Gerlán rendezkedett be. A település a 14–16. században az Ábrahámffy család (Ábránfy) birtoka volt. 1383-ban két vízimalma volt Gerlának, melyek igen értékessé tették a települést. II. Péter 1533-ban ferencesrendi szerzeteseket küldött az Ábrahámffy család kérésére a Monostor-ere szigetre. (A monostor romjai az 1870-es években még láthatóak voltak.)

Az Ábrahámffy család férfi ágának kihalása után (1580) a település hanyatlásnak indult. 1662-ben Wesselényi Ferenc nádor, mint uratlan birtokot Zsoldos Istvánnak (egyes források szerint Soldos Istvánnak), Gombos Györgynek és Trombitás Istvánnak ajándékozta más birtokokkal együtt. A település 1685-ben kiüresedett, majd 1711 után ismét benépesült. Gerla a gyulai uradalom részeként 1723-ban Harruckern János György tulajdonába került. Harruckern János György szolgálatai elismeréséül IV. Károlytól kapta a gyulai uradalmat.

A mai Gerla

Az iskola épülete (2003)

A település a 18. században Wenckheim József Ágoston és Harruckern Mária Cecília révén a Wenckheim család birtoka lett. A gerlai kastélyt és magtárat 1854–1862 között gróf Wenkcheim Károly építette Ybl Miklós tervei alapján. 1874-ben Károly gróf a kedvezőbb adózás miatt Gerla-Póstelek néven önálló pusztai falut alapított. 1888 tavaszán, a nagy csabai árvíz idején Gerla víz alá került, a falu részben megsemmisült. 1889-ben Gerlát, mint pusztát Dobozhoz csatolták. A gyakori áradások miatt a gerlai Wenckheim uradalom központja köré védgátat építettek. Az uradalmat Károly fia, Géza mintagazdasággá fejlesztette. A 20. század első felében a gerlai uradalmat lórévasút (keskeny nyomközű gazdasági vasút) kötötte össze a Pósteleki uradalommal, s azon keresztül más településsekkel is.

A II. világháború után az egykori uradalom és park nagy részét felparcellázták és sorra építették a típusházakat. Ekkor kezdett kialakulni Gerla mai arculata. Gerlát 1958. január 1-jén önálló községgé nyilvánították. 1984. január 1-jén megszűnt az önállósága, a VIII. kerületként Békéscsabához csatolták. 1998. szeptember 1. óta Gerlát kerékpárút köti össze Békéscsabával. A település szennyvízhálózatát 2011-ben kezdték el kiépíteni. Ekkor szüntették meg azt az 1910-ben létesített artézi kutat, mely korábban a törpevízmű magvát képezte.

Lásd még

Források

  • A Doboz-Gerlapusztán lévő Wenckheim Jenő féle kastély felhasználása. A Földművelésügyi Miniszter 26499/1948 ikt. számú iratának másolata. (Lelőhely: Békés Megyei Levéltár)
  • Doboz-Gerla tanyaközpont részterve. Irat. 1949 (Lelőhely: Békés Megyei Levéltár)
  • Göndöcs Benedek: Elnöki beszéd és értekezés. In: Békési Lapok, 3. évf. 43. sz. 1–2 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Fábry Károly: A csabai nagy árviz és egyebek. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1923 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Haán Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest : Lauffer, 1870 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Karácsonyi János: Békésvármegye története. Gyula : Békésvármegy közönsége, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

  • A békés-gerlai út. In: Békés, 33. évf. 34. sz. (1901. augusztus 25.) 2. p (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve : Boszorkány perek Békésvármegyében. Békés-Gyula : Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténeti Társulat, 1888 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • A gerlai közoktatás történetének 150 éve. Békéscsaba : Gerlai Általános Művelődési Központ, 2011
  • A vármegye legtöbb adót fizetőinek névjegyzéke az 1904-dik évre. In: Békés, 35. évf. 32. sz. 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Az irányítás két formája : korszerű településkapcsolatok. In: Magyar Hírlap, 13. évf. 304. sz. (1980. december 30.) melléklet, 6–7. p.
  • Bugár-Mészáros Károly: Alföldi kastélyok és kúriák hasznosítási lehetőségei. In: Magyar Építőipar, 36. évf. 9–10. sz. (1987) 521–524. p.
  • Dobos Ágnes: Védett rovarok a Körös-Maros Nemzeti Park területén. (szakdolgozat, 2011)
  • Fekete G. Kata: Monostornyomok az erdőben. In: Békés Megyei Hírlap, 58. évf. 131. sz. (2003. június 6.) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Komlósi Sándor: Üzemi vadászterületünk története. In: Nimród 7. évf. 11. sz. (1975) 18–19. p.
  • Kovács Aranka: "Mienk most a legszebb ház". In: Ország Világ, 21. évf. 51. sz. (1977) 16–17. p.
  • Krattinger Márton: Kevesebb bizottság, tartalmasabb munka. In: Magyar Hírlap, 15. évf. 9. sz. (1982. január 12.) melléklet, 2–3. p.
  • Ludvig Ede: A rablás megfékezése. In: Méhészet, 22. évf. 7. sz. (1974) 130. p.
  • Megóvják a gerlai Wenckheim kápolnát. In: Békés Megyei Hírlap, 60. évf. 145. sz. (2005. június 23.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Méri István: A nadabi kályhacsempék. In: Archaeológiai Értesítő, 84. évf. (1957) 187–206. p.
  • Mikóczy Erika: Gerla, Marx és a hófuvás, In: Heti Mérleg, 3. évf. 8. sz. (1993) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Nagyné Falucskai Anna: Játékgyűjtemény a testtudat, téri tájékozódás fejlesztéséhez. Budapest : Trefort Kiadó, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Nagyné Falucskai Anna: Tanulási képességek és készségek vizsgálata az iskolába lépő gyermekek körében. (szakdolgozat)
  • Pocsaji Richárd: Gerlai kastélyt vegyenek! In: Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 149. sz. (2004. június 28.) 6. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Szabó Tünde: A gerlai Wenckheim kastély. Békéscsaba : Szabó Tünde, 1996. (szakdolgozat)
  • Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 1. In: Orvosi Hetilap, 113. évf. 31. sz. (1972. július 30.) 1853–1859. p.
  • Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 2. In: Orvosi Hetilap, 113. évf. 35. sz. (1972. augusztus 27.) 2111–2115. p.
  • Szepesvári Elemér: Phenylbutazon kenőcs alkalmazása az általános orvosi gyakorlatban. In: Orvosi Hetilap, 112. évf. 10. sz. (1971. március 7.) 567–569. p.

Térképek, birtokvázlatok

  • Békéscsaba (Békés m.) és pusztái, telekszámokkal Gerla. 1816. Birtoktérkép. (Lelőhely: ?)
  • Gerla. II. Katonai felmérés térképe. In: Archivportal. Megjegyzés: Békéscsaba nevére kell rákeresni, majd a jobb oldali Google térképen Gerla nevére navigálni.
  • Gerla. Birtokvázlat. 1923 (Lelőhely: Békéscsabai Földhivatal)
  • Gerla. Kataszteri térkép. 178? (II. József-féle kataszteri felmérés) (Lelőhely: ?)
  • Gerla. Térkép. In: Google
  • Gerla-Póstelek nagyközség Békés megyében 1884. Kataszteri térkép [online]. In: MOL térkép adatbázis. Megjegyzés: A MOL térkép adatbázisában a Tárgy mezőben a Gerla kifejezésre kell rákerestetni.

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://bekeswiki.hu//index.php?title=Gerla&oldid=6818”