„Pusztaottlaka” változatai közötti eltérés
hu>Jzoltan a (Belső hivatkozások javítása) |
a (Infobox létrehozása) |
||
| (Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Pusztaottlaka cimer 01.png| | {{InfoboxTelepules | ||
Békés | |nev = Pusztaottlaka | ||
|kep = [[Fájl:Pusztaottlaka cimer 01.png|300px]] | |||
|kepalairas = Pusztaottlaka címere | |||
|elsoemlites = | |||
|alapitas = [[1928]] / [[1990]] | |||
|ujratelepites = | |||
|rang = község | |||
|jaras = Mezőkovácsházai | |||
|iranyitoszam = 5665 | |||
|lakonepesseg = 307 fő (2023. jan. 1.) | |||
|elhelyezkedese = <display_map height="250px" zoom="14" fullscreen="1">Pusztaottlaka</display_map> | |||
}}'''Békés vármegyei község''' a Mezőkovácsházi járásban. A 307 fő lakosú (2023. 01. 01.) település [[Medgyesbodzás]], [[Medgyesegyháza]] és [[Újkígyós]] között, [[Orosháza|Orosházától]] keletre található. | |||
Pusztaottlaka két fő részből áll. A külső terület '''Tökfalu''', a töktermesztésről kapta a nevét. '''Bagófalu''' neve a románajkúak napszámos fizetéséből ered, amit állítólag így hívtak. | Pusztaottlaka két fő részből áll. A külső terület '''Tökfalu''', a töktermesztésről kapta a nevét. '''Bagófalu''' neve a románajkúak napszámos fizetéséből ered, amit állítólag így hívtak. | ||
== Történet == | == Történet == | ||
A területet eredetileg Ajtony vezér birtokolta. '''Csanád''' győzelmet aratott Ajtony felett, majd Szent István királytól | A területet eredetileg Ajtony vezér birtokolta. '''Csanád''' győzelmet aratott Ajtony felett, majd Szent István királytól '''megkapta jutalmul a földeket'''. A térség sokáig '''Csanád vármegyéhez tartozott'''. | ||
A település neve a hagyomány szerint Mátyás király Ott nevű jegyzőjére utal. A török uralom előtt Ottlaka a jelenlegi helyétől távolabb helyezkedett el. Eredetileg [[Gyula]] várának előőrse volt. A területet [[1497|1497-ben]] a Miskeyek tulajdona volt. [[1560|1560-ban]] Bethlen Anna, [[1732|1732-ben]] Raynald modenai herceg birtokolta. | A település '''neve''' – a hagyomány szerint – '''Mátyás király Ott nevű jegyzőjére utal'''. A török uralom előtt Ottlaka a jelenlegi helyétől távolabb helyezkedett el. Eredetileg [[Gyula]] várának előőrse volt. A területet [[1497|1497-ben]] a Miskeyek tulajdona volt. [[1560|1560-ban]] Bethlen Anna, [[1732|1732-ben]] Raynald modenai herceg birtokolta. | ||
Egy [[1863|1863-as]] katonai térképeken Tökfalu Bodzás új falu néven szerepelt. [[1878|1878-ban]] Ottlaka határát tagosították. A földtulajdonosok két tagot kaptak, az egyik a 26 km-re lévő Meggyespuszta volt. A távolság miatt ez a terület sokaknak megművelhetetlen volt. Ștefan Rus nagygazda vezetésével '''ötven család Meggyespusztára települt''', és '''megalapították''' a későbbi '''Pusztaottlakát'''. | Egy [[1863|1863-as]] katonai térképeken Tökfalu '''Bodzás új falu''' néven szerepelt. [[1878|1878-ban]] Ottlaka határát tagosították. A földtulajdonosok két tagot kaptak, az egyik a 26 km-re lévő Meggyespuszta volt. A távolság miatt ez a terület sokaknak megművelhetetlen volt. Ștefan Rus nagygazda vezetésével '''ötven család Meggyespusztára települt''', és '''megalapították''' a későbbi '''Pusztaottlakát'''. | ||
[[1920|1920-ban]] a pusztaottlakai román családok a határ magyar oldalára, míg az ottlakai németek a román oldalra kerültek. Pusztaottlaka – a Romániához csatolt Ottlaka község határon belül maradt Meggyespuszta nevű részéből – '''[[1928|1928-ban]] vált önálló községgé'''. [[1945]] után a kollektivizálás, valamint a tanyarendszer megszüntetése miatt fokozatosan elvesztette önállóságát. A település '''[[1973|1973-ban]] közigazgatásilag [[Medgyesbodzás|Medgyesbodzáshoz]] került''', de lakossági kezdeményezésre '''[[1990|1990-ben]] függetlenedett'''. Utolsó Békés megyei településként [[1997|1997-ben]] Pusztaottlakára is bevezették a vezetékes földgázt. Pusztaottlaka és [[Kunágota]] közös önkormányzattal rendelkezik. | [[1920|1920-ban]] a pusztaottlakai román családok a határ magyar oldalára, míg az ottlakai németek a román oldalra kerültek. Pusztaottlaka – a Romániához csatolt Ottlaka község határon belül maradt Meggyespuszta nevű részéből – '''[[1928|1928-ban]] vált önálló községgé'''. [[1945]] után a kollektivizálás, valamint a tanyarendszer megszüntetése miatt fokozatosan elvesztette önállóságát. A település '''[[1973|1973-ban]] közigazgatásilag [[Medgyesbodzás|Medgyesbodzáshoz]] került''', de lakossági kezdeményezésre '''[[1990|1990-ben]] függetlenedett'''. Utolsó Békés megyei településként [[1997|1997-ben]] Pusztaottlakára is bevezették a vezetékes földgázt. Pusztaottlaka és [[Kunágota]] közös önkormányzattal rendelkezik. | ||
| 15. sor: | 26. sor: | ||
== Gazdaság == | == Gazdaság == | ||
A település lakói '''földművelés'''sel foglalkoznak. Többségében eredetileg Erdélyből, majd Ottlakáról származó román ősökkel rendelkező családok lakják. | A település lakói '''földművelés'''sel foglalkoznak. Többségében eredetileg Erdélyből, majd Ottlakáról származó román ősökkel rendelkező családok lakják. | ||
Története során négy nemzetiség lakta Pusztaottlakát: magyarok, az Ottlakáról idetelepült románok, a [[Harruckern János György (1664–1742)|Harruckern]] báró által telepített szlovákok, valamint az [[Elek|Elekről]] ideköltöző dohánytermesztő németek. [[1946|1946-ban]] a német és a szlovák lakosok egy részét kitelepítették. | |||
A terület fejlődéséért a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány tevékenykedik. Főként a napsütést igénylő terményeket – például kukoricát és tököt – termesztenek. | A terület fejlődéséért a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány tevékenykedik. Főként a napsütést igénylő terményeket – például kukoricát és tököt – termesztenek. | ||
| 21. sor: | 33. sor: | ||
== Kultúra == | == Kultúra == | ||
A község kultúráját a Pusztaottlaka Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány gondozza. A román nyelvet, táncot és hagyományokat óvodában és iskolában oktatják. | A község kultúráját a Pusztaottlaka Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány gondozza. A román nyelvet, táncot és hagyományokat óvodában és iskolában oktatják. | ||
Pusztaottlakán '''[[1962|1962-től]] általános iskola működik''', mely [[1989|1989-ben]] lett önálló, előtte a medgyesbodzási iskola tagintézménye volt. | Pusztaottlakán '''[[1962|1962-től]] általános iskola működik''', mely [[1989|1989-ben]] lett önálló, előtte a medgyesbodzási iskola tagintézménye volt. | ||
| 32. sor: | 45. sor: | ||
'''Rendezvények''' | '''Rendezvények''' | ||
* Pusztaottlakán korábban Tepertőfesztivált szerveztek. [[2012|2012-ben]] megrendezték a LikeFest fesztivált. | * Pusztaottlakán korábban Tepertőfesztivált szerveztek. | ||
* [[2012|2012-ben]] megrendezték a LikeFest fesztivált. | |||
== Források == | == Források == | ||
| 54. sor: | 68. sor: | ||
[[Kategória:Települések]] | [[Kategória:Települések]] | ||
[[Kategória:Pusztaottlaka]] | |||
A lap jelenlegi, 2024. március 8., 18:40-kori változata
| Pusztaottlaka | |
|---|---|
 Pusztaottlaka címere | |
| Alapítás éve | 1928 / 1990 |
| Rang | község |
| Járás | Mezőkovácsházai |
| Irányítószám | 5665 |
| Lakónépesség | 307 fő (2023. jan. 1.) |
|
| |
Békés vármegyei község a Mezőkovácsházi járásban. A 307 fő lakosú (2023. 01. 01.) település Medgyesbodzás, Medgyesegyháza és Újkígyós között, Orosházától keletre található.
Pusztaottlaka két fő részből áll. A külső terület Tökfalu, a töktermesztésről kapta a nevét. Bagófalu neve a románajkúak napszámos fizetéséből ered, amit állítólag így hívtak.
Történet
A területet eredetileg Ajtony vezér birtokolta. Csanád győzelmet aratott Ajtony felett, majd Szent István királytól megkapta jutalmul a földeket. A térség sokáig Csanád vármegyéhez tartozott.
A település neve – a hagyomány szerint – Mátyás király Ott nevű jegyzőjére utal. A török uralom előtt Ottlaka a jelenlegi helyétől távolabb helyezkedett el. Eredetileg Gyula várának előőrse volt. A területet 1497-ben a Miskeyek tulajdona volt. 1560-ban Bethlen Anna, 1732-ben Raynald modenai herceg birtokolta.
Egy 1863-as katonai térképeken Tökfalu Bodzás új falu néven szerepelt. 1878-ban Ottlaka határát tagosították. A földtulajdonosok két tagot kaptak, az egyik a 26 km-re lévő Meggyespuszta volt. A távolság miatt ez a terület sokaknak megművelhetetlen volt. Ștefan Rus nagygazda vezetésével ötven család Meggyespusztára települt, és megalapították a későbbi Pusztaottlakát.
1920-ban a pusztaottlakai román családok a határ magyar oldalára, míg az ottlakai németek a román oldalra kerültek. Pusztaottlaka – a Romániához csatolt Ottlaka község határon belül maradt Meggyespuszta nevű részéből – 1928-ban vált önálló községgé. 1945 után a kollektivizálás, valamint a tanyarendszer megszüntetése miatt fokozatosan elvesztette önállóságát. A település 1973-ban közigazgatásilag Medgyesbodzáshoz került, de lakossági kezdeményezésre 1990-ben függetlenedett. Utolsó Békés megyei településként 1997-ben Pusztaottlakára is bevezették a vezetékes földgázt. Pusztaottlaka és Kunágota közös önkormányzattal rendelkezik.
Gazdaság
A település lakói földműveléssel foglalkoznak. Többségében eredetileg Erdélyből, majd Ottlakáról származó román ősökkel rendelkező családok lakják.
Története során négy nemzetiség lakta Pusztaottlakát: magyarok, az Ottlakáról idetelepült románok, a Harruckern báró által telepített szlovákok, valamint az Elekről ideköltöző dohánytermesztő németek. 1946-ban a német és a szlovák lakosok egy részét kitelepítették.
A terület fejlődéséért a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány tevékenykedik. Főként a napsütést igénylő terményeket – például kukoricát és tököt – termesztenek.
Kultúra
A község kultúráját a Pusztaottlaka Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány gondozza. A román nyelvet, táncot és hagyományokat óvodában és iskolában oktatják.
Pusztaottlakán 1962-től általános iskola működik, mely 1989-ben lett önálló, előtte a medgyesbodzási iskola tagintézménye volt.
Látnivalók, rendezvények
Látnivalók
- Román ortodox templom
- LikeFest park
- Pusztaottlakai roncsderbi és autocross pálya
- Eredeti román ház a Felszabadulás u. 13. alatt.
- Kunhalom a görögkeleti temetőben, illetve a kígyósi hármas határnál.
Rendezvények
- Pusztaottlakán korábban Tepertőfesztivált szerveztek.
- 2012-ben megrendezték a LikeFest fesztivált.
Források
- Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés megye kézikönyve. Főszerk.: Kőváry E. Péter. Oktinfó-Szeged Bt. – Ceba Kiadó, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960. 366. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest : Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: KSH.hu (Látogatva: 2020. 08. 12.)
- Tepertőfesztiválból Elektro-Ottlaka – a Szigettel konkurálna a LikeFest. In: Beol.hu (Látogatva: 2020. 08. 12.)
Kapcsolódó irodalom
- Féja Géza: Viharsarok : az alsó Tiszavidék földje és népe. 2. kiad. Budapest : Athenaeum, 1938 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Nemzetiségeink képekben, 2008. Szerk.: Győri Lajos. Budapest : Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Patai János: Kicsi falu a nagy pusztában : Pusztaottlaka története. Pusztaottlaka : Közs. Önkorm., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Patai János: Luther-rózsa Kis Megyes pusztán : a bodzás-ottlakai evangélikus gyülekezet története. Pusztaottlaka : Bodzásottlakai Evang. Gyülekezet, 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Patai József: Pusztaottlaka, 1928–2003 : szemelvények a település múltjából, jelenéből és hagyományvilágából. Pusztaottlaka : Közs. Önkorm., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Végh Zoltán: Helyzetkép a helyi önkormányzat örökségéről : Pusztaottlaka fontosabb adatai : 1989. Békéscsaba : KSH Békés M. Ig., 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Külső hivatkozások
- Pusztaottlaka község honlapja
