„Neológ zsinagóga (Békéscsaba)” változatai közötti eltérés
a (1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)) |
a (Infobox létrehozása) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Békéscsaba]] neológ zsinagógája a Lázár és a Luther utca sarkán lévő telekre épült. '''A templom helyén ma bútorbolt működik.''' | {{InfoboxEpitettertek | ||
|nev = Neológ zsinagóga | |||
|kep = [[Fájl:Bekescsaba neolog zsinagoga 01.jpg|300px]] | |||
|kepalairas = A békéscsabai neológ zsinagóga | |||
|telepules = [[Békéscsaba]] | |||
|cim = Lázár u. 2. | |||
|epult = [[1893]] | |||
|epitesistilus = mór | |||
|tervezo = Langer Lipót | |||
|tervezok = | |||
|epitesz = | |||
|epiteszek = Kiszely és Hugyecz | |||
|felavatasdatuma = | |||
|lebontasdatuma = | |||
|elhelyezkedese = <display_map height="250px" zoom="15" fullscreen="1">46.68081,21.09210</display_map> | |||
}}[[File:Bekescsaba neolog zsinagoga 02.jpg|bélyegkép|300px|A BÉ-KIS Bútoráruház a templom helyén (2013)]][[Békéscsaba]] neológ zsinagógája a Lázár és a Luther utca sarkán lévő telekre épült. '''A templom helyén ma bútorbolt működik.''' | |||
A bútoráruház a város központjából, a [[Szent István tér (Békéscsaba)|Szent István térről]] gyalog kb. 5 percnyire, az autóbusz pályaudvartól és a [[Vasútállomás (Békéscsaba)|vasútállomástól]] kb. 20 percnyire van. | A bútoráruház a város központjából, a [[Szent István tér (Békéscsaba)|Szent István térről]] gyalog kb. 5 percnyire, az autóbusz pályaudvartól és a [[Vasútállomás (Békéscsaba)|vasútállomástól]] kb. 20 percnyire van. | ||
| 6. sor: | 21. sor: | ||
== A zsinagóga története == | == A zsinagóga története == | ||
'''[[1846|1846-ban]] épült az első zsidó imaház''' Békéscsabán. Ennek helyén '''[[1893|1893-ban]] épült fel a neológ, kéttornyú, mór stílusú templom''', melynek főhomlokzata a Lázár utcára, déli, hosszanti oldala pedig a Luther utcára nézett. A terveket '''Langer Lipót budapesti építész''' készítette. A kivitelezési munkákkal '''Kiszely és Hugyecz építési vállalkozó'''kat bízták meg. A hatalmas épület hajdan uralta a Luther–Lázár utca környéki városrészt. Két nyolcszögletű tornya hagymakupolával záródott, melynek csúcsára Dávid-csillagot helyeztek. A főhomlokzat három részre tagolódott. A földszinti részen a középső egységben három, a két oldalsóban pedig egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki, mindegyik ajtó fölött az emeleti részen boltíves ablakokat helyeztek el. A két torony közötti félköríves homlokzatra helyezték a '''Tízparancsolat kettős kőtábláját''', alatta az oromzatot héber feliratú körmezővel díszítették. ''"A zsinagóga földszinti részében alakították ki az előcsarnokot, ezen keresztül lehetett a zsinagógai térbe jutni, ahol három sorban helyezkedtek el a férfiak padsorai, a keleti falnál volt a frigyszekrény, a tóraolvasó emelvény és az előimádkozó pulpitus. A karzat három oldalról vette körül a teret, itt helyezték el a nők padsorait, a kórust és az orgonát is." (Balogh István: Békés békétlenség. 92. p.)'' | '''[[1846|1846-ban]] épült az első zsidó imaház''' Békéscsabán. Ennek helyén '''[[1893|1893-ban]] épült fel a neológ, kéttornyú, mór stílusú templom''', melynek főhomlokzata a Lázár utcára, déli, hosszanti oldala pedig a Luther utcára nézett. A terveket '''Langer Lipót budapesti építész''' készítette. A kivitelezési munkákkal '''Kiszely és Hugyecz építési vállalkozó'''kat bízták meg. A hatalmas épület hajdan uralta a Luther–Lázár utca környéki városrészt. Két nyolcszögletű tornya hagymakupolával záródott, melynek csúcsára Dávid-csillagot helyeztek. A főhomlokzat három részre tagolódott. A földszinti részen a középső egységben három, a két oldalsóban pedig egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki, mindegyik ajtó fölött az emeleti részen boltíves ablakokat helyeztek el. A két torony közötti félköríves homlokzatra helyezték a '''Tízparancsolat kettős kőtábláját''', alatta az oromzatot héber feliratú körmezővel díszítették. ''"A zsinagóga földszinti részében alakították ki az előcsarnokot, ezen keresztül lehetett a zsinagógai térbe jutni, ahol három sorban helyezkedtek el a férfiak padsorai, a keleti falnál volt a frigyszekrény, a tóraolvasó emelvény és az előimádkozó pulpitus. A karzat három oldalról vette körül a teret, itt helyezték el a nők padsorait, a kórust és az orgonát is." (Balogh István: Békés békétlenség. 92. p.)'' | ||
'''[[1944|1944-ben]] a hitközség tagjait koncentrációs táborokba hurcolták.''' | '''[[1944|1944-ben]] a hitközség tagjait koncentrációs táborokba hurcolták.''' | ||
'''A templomot a hatvanas években a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta.''' Az épületet a város egy bútoráruház céljára '''átalakíttatta'''. A zsinagóga tornyait, félköríves oromzatait lebontották, nyílásait átalakították és a megmaradt épületrészt kívülről beburkolták. Az átalakítással a belső tér is elvesztette eredeti szépségét. Az épületben a mai napig bútorbolt működik. Az áruház falán [[2004]] óta [[Zsidó-neológ templom-emléktábla (Békéscsaba)|emléktábla]] őrzi a deportált zsidók és az egykori zsinagóga emlékét. | '''A templomot a hatvanas években a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta.''' Az épületet a város egy bútoráruház céljára '''átalakíttatta'''. A zsinagóga tornyait, félköríves oromzatait lebontották, nyílásait átalakították és a megmaradt épületrészt kívülről beburkolták. Az átalakítással a belső tér is elvesztette eredeti szépségét. Az épületben a mai napig bútorbolt működik. Az áruház falán [[2004]] óta [[Zsidó-neológ templom-emléktábla (Békéscsaba)|emléktábla]] őrzi a deportált zsidók és az egykori zsinagóga emlékét. | ||
A lap jelenlegi, 2024. február 29., 16:06-kori változata
| Neológ zsinagóga | |
|---|---|
 A békéscsabai neológ zsinagóga | |
| Település | Békéscsaba |
| Cím | Lázár u. 2. |
| Épült | 1893 |
| Építési stílus | mór |
| Tervező | Langer Lipót |
| Építészek | Kiszely és Hugyecz |
|
| |
Békéscsaba neológ zsinagógája a Lázár és a Luther utca sarkán lévő telekre épült. A templom helyén ma bútorbolt működik.
A bútoráruház a város központjából, a Szent István térről gyalog kb. 5 percnyire, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 percnyire van.
A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük. Erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. Azt azonban tudjuk,hogy a ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve 1821-ből származik. A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, mely 1883-ban kettészakadt ortodox és neológ irányzatra. Utóbbi az újító mozgalmak egyik, tipikusan a magyar judaizmusra jellemző vallási ága. A neológia változásokat hozott a prédikációban, öltözködésben, viselkedési szokásokban és a zsinagógaépítészetben. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma 4 000 fő körül mozgott.
A zsinagóga története
1846-ban épült az első zsidó imaház Békéscsabán. Ennek helyén 1893-ban épült fel a neológ, kéttornyú, mór stílusú templom, melynek főhomlokzata a Lázár utcára, déli, hosszanti oldala pedig a Luther utcára nézett. A terveket Langer Lipót budapesti építész készítette. A kivitelezési munkákkal Kiszely és Hugyecz építési vállalkozókat bízták meg. A hatalmas épület hajdan uralta a Luther–Lázár utca környéki városrészt. Két nyolcszögletű tornya hagymakupolával záródott, melynek csúcsára Dávid-csillagot helyeztek. A főhomlokzat három részre tagolódott. A földszinti részen a középső egységben három, a két oldalsóban pedig egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki, mindegyik ajtó fölött az emeleti részen boltíves ablakokat helyeztek el. A két torony közötti félköríves homlokzatra helyezték a Tízparancsolat kettős kőtábláját, alatta az oromzatot héber feliratú körmezővel díszítették. "A zsinagóga földszinti részében alakították ki az előcsarnokot, ezen keresztül lehetett a zsinagógai térbe jutni, ahol három sorban helyezkedtek el a férfiak padsorai, a keleti falnál volt a frigyszekrény, a tóraolvasó emelvény és az előimádkozó pulpitus. A karzat három oldalról vette körül a teret, itt helyezték el a nők padsorait, a kórust és az orgonát is." (Balogh István: Békés békétlenség. 92. p.)
1944-ben a hitközség tagjait koncentrációs táborokba hurcolták.
A templomot a hatvanas években a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta. Az épületet a város egy bútoráruház céljára átalakíttatta. A zsinagóga tornyait, félköríves oromzatait lebontották, nyílásait átalakították és a megmaradt épületrészt kívülről beburkolták. Az átalakítással a belső tér is elvesztette eredeti szépségét. Az épületben a mai napig bútorbolt működik. Az áruház falán 2004 óta emléktábla őrzi a deportált zsidók és az egykori zsinagóga emlékét.
A második világháború után a békéscsabai zsidó közösség létszáma a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott. Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. A háborút követően a két hitközség egyesült. Az békéscsabai zsidó hitközség a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken új zsinagógát építtetett. Az épületet 2004-ben adták át. A Mózes tanításait tartalmazó Tóra-tekercseket 2008-ban helyezték az épületbe.
Képgaléria
BÉ-KIS Bútoráruház (2013)
BÉ-KIS Bútoráruház (2013)
Emléktábla a bútoráruház falán (2013)
Emléktábla (2013)
Lásd még
Források
- Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007. 91–92 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dobrotka Pál: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897–1935. Békéscsaba : Typografika, 2005. 58 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Magyarországi zsinagógák. Főszerk.: Gerő László. Budapest : Műszaki Könyvkiadó, 1989. 96 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Neológ zsinagóga. In: Csabai Házak blog (Látogatva: 2013. 04. 18.)
- Új zsinagógát adtak át Békéscsabán. In: Hír6 honlapja (Látogatva: 2013. 04. 19.)
Kapcsolódó irodalom
- Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Typografika, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Micheller Magdolna: A békéscsabai zsidóság története. Békéscsaba : TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1960. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, 1944–1960. Békéscsaba : Városi Tcs., 1961. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
