Mártíremlékmű (Békéscsaba)

Mártíremlékmű
Település	Békéscsaba
Cím	Munkácsy tér
Alkotó	Varga Imre
Anyaga	bronz, fém
Felavatás dátuma	1975. április 3.
Térkép betöltése… {"minzoom":false,"maxzoom":false,"mappingservice":"leaflet","width":"auto","height":"250px","centre":false,"title":"","label":"","icon":"","lines":[],"polygons":[],"circles":[],"rectangles":[],"copycoords":false,"static":false,"zoom":16,"defzoom":14,"layers":["OpenStreetMap"],"image layers":[],"overlays":[],"resizable":false,"fullscreen":true,"scrollwheelzoom":true,"cluster":false,"clustermaxzoom":20,"clusterzoomonclick":true,"clustermaxradius":80,"clusterspiderfy":true,"geojson":"","clicktarget":"","imageLayers":[],"locations":[{"text":"","title":"","link":"","lat":46.674813,"lon":21.086481,"icon":""}],"imageoverlays":null}

Márványtábla Radnóti idézettel

Magyarország felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából emlékművet avattak Békéscsabán. A kommunista mártírok szobra Varga Imre (1923–2019), Kossuth-díjas szobrászművész alkotása.

Felavatása

1975. április 3-án az egykori TÜZÉP-telep és a „szik-tér” helyén avatták fel a Kulich Gyula teret (ma Munkácsy Mihály tér), valamint a Kulich Gyula-emlékművet.

Köszöntőt mondott dr. Becsei József, a békéscsabai pártbizottság titkára. Kulich Gyula életét Illisz László, a KISZ központi bizottságának titkára mutatta be. A leleplezést követően koszorúzással zárult az ünnepség.

A szobor

A tér közepén, füves dombon található fa a munkásmozgalmat szimbolizálja, a gyökerek és csontvázak a mártírok tragédiájára utalnak. A gyökerek között jól kivehető Kulich Gyula alakja. A fa levelei a jobb sorsot, illetve azt a tovább élő eszmét jelenítik meg, amelyet Kulich Gyula képviselt. Márványtáblán Radnóti Miklós idézete olvasható: "Oly korban éltem én e földön, mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként kéjjel ölt".

A bronzból és fémlemezből készült szobrot 1986 áprilisában elszállították és Varga Imre gyűjteményes kiállításán állították ki Bécsben, illetve Párizsban. Békéscsabára 1987 májusában került vissza. Az alkotást a rendszerváltozás után Mártíremlékművé nevezték át.

Források

• Békés Megyei Népújság, 41. évf. 79. szám (1986. április 4.) 6. p. (Látogatva: 2019. 12. 11.)
• Békéscsabán felavatták Kulich Gyula emlékművét. In: Magyar Nemzet, 31. évf. 79. szám (1975. április 4.) 3. p. (Látogatva: 2019. 12. 11.)
• Itthon a Kulich-szobor. In: Békés Megyei Népújság, 42. évf. 115. szám (1987. május 18.) 6. p. (Látogatva: 2019. 12. 11.)
• Kárpáti Tamás: Patinás helyőrségek : Békéscsaba. In: Igaz Szó, 25. évf. 14. szám (1980. július 15.) 2. p. (Látogatva: 2019. 12. 11.)
• Kovács Gyula: Kulich Gyula-emlékmű Békéscsabán. In: Művészet, 19. évf. 7. szám (1978) 28–29. p. (Látogatva: 2019. 12. 11.)
• Lónyai László: Gazdagabb lesz Békéscsaba. In: Békés Megyei Népújság, 30. évf. 70. szám (1975. március 23.) 9. p. (Látogatva: 2019. 12. 11.)
• Ma avatják a Kulich Gyula mártíremlékművet Békéscsabán. In: Békés Megyei Népújság, 30. évf. 78. szám (1975. április 3.) 1. p. (Látogatva: 2019. 12. 11.)
• Meghalt Varga Imre szobrászművész. In: Behir.hu (Látogatva: 2019. 12. 12.)
• Varga Imre: Mártírok emlékműve. In: Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 205. szám (1994. augusztus 31.) 7. p. (Látogatva: 2019. 12. 11.)

Kapcsolódó irodalom

• Békéscsaba köztéri szobrai és emlékművei. Összeáll.: Born Miklósné. In: Békés Megyei Népújság, 36. évf. 274. szám (1981. november 22.) 7. p.
• Chikán Bálint: Hogyan készül a szobor? In: Szabad Föld, 30. évf. 34. szám (1974. augusztus 25.) 11. p.
• Dömötör János: Még egyszer a Kulich-emlékműről. In: Békés Megyei Népújság, 30. évf. 121. szám (1975. május 25.) 6. p.
• Takács László: Kulich és Radnóti. In: Békés Megyei Népújság, 30. évf. 154. szám (1975. július 3.) 4. p.

Külső hivatkozás

• Mártíremlékmű. In: Köztérkép.hu