Lux Jakab (1822–1876)

Lux Jakab
Születési dátum	1822. január 19.
Születési hely	Felka, Szlovákia
Halálozási dátum	1876. július 5.
Halálozási hely	Mezőberény
Sírhely	Mezőberény
Házastárs	Hathy Ludovika Lujza
Foglalkozás	orvos

Élete

Emléktáblája Mezőberényben

1822. január 19-én született a Szepes megyei Felkán. Édesapja Lux András, édesanyja Köhler Zsuzsánna.

Középiskoláit Eperjesen és Sárospatakon végezte. A magyar mellett jól beszélt latinul, németül és szlovákul is. Utóbbit a 8. huszárezrednél sajátíthatta el.

A szabadságharc idején ismerte meg későbbi feleségét, Hathy Sándor lányát, Hathy Ludovika Lujzát (1836–1919). Hathy Sándor a Wenckheim uradalom számontartója (számvevője) volt. Tíz gyermekükből mindössze öt nőtt fel.

1874-ben felesége betegsége miatt Budapestre költöztek, majd a gyógyulást követően, 1876 májusában visszatértek Békés vármegyébe.

Lux Jakab májgyulladás következtében, 1876. július 5-én hunyt el Mezőberényben. Július 7-én Mezőberényben helyezték örök nyugalomra.

Unokái katonaként harcoltak az I. világháborúban, közülük Lux Emil századorvos kötelességteljesítés közben elhunyt. A családnak az első világháborúban kettő, a másodikban egy tagja hunyt el.

Munkássága

Ötödéves orvosnövendékként az 1848–49-es szabadságharc során belépett a 8. (Coburg) huszárezredbe és részt vett az alakulat Felső-magyarországi harcaiban. 1849 nyarán Mezőberényben állomásozott az ezred, és mivel jól beszélte az ott használatos három nyelvet (magyar, német, szlovák), könnyen szót értett a lakosokkal. A helyiek megszerették, majd amikor a terror elől menekült, bújtatták is.

Lux Jakab annyira tehetséges alorvos volt, hogy diploma nélkül is előléptették honvédorvos-főhadnaggyá. 1850. szeptember 29-én Mezőberény közösségi orvosának választották. Tanulmányai befejezése miatt Pestre küldték. Szigorlata letételét követően, 1851. február 1-én hivatalosan is községi orvossá vált. Kettős orvostudor volt, a sebészeti orvosi szigorlatot is teljesítette. Sauer Ignác, a belgyógyászat professzora korán felfigyelt a tehetséges diákra. Sauer több alkalommal is meghívta maga mellé tanársegédnek Lux Jakabot. Lux szerette Mezőberényt, a községi orvosi állását többre tartotta, ezért folyton elutasította Sauer ajánlatait. Lux tanulmányútja után szemkórházat állított fel Mezőberényben. Második tanulmányútja után ő volt az első – és sokáig az egyetlen – Békés vármegyében, aki komolyabb sebészeti munkákat végzett (sérvműtét, kőmetszés). Fürdőházat rendezett be, amit szinte ingyen használhattak a betegek. A gyógyvizet kémiai anyagokkal saját maga készítette. Dr. Hajnal István szerint Lux Jakab a belgyógyászatban volt a legsikeresebb, mivel nem takargatta, hanem felfedte az egészségügyi hibákat.

„A hányavetiség, a hiú tudományfitogtatás, az irigység, a rágalmazás ismeretlenek voltak előtte. Tudományos tekintélyét kartársai rovására sohasem emelte. Szeretettel egyengette fiatal kezdő kollegáinak pályakezdését, és mindig helyt adott a helyes ellenvéleménynek is. A betegeknek kezelő orvosukba vetett bizalmát soha meg nem rendítette.” – Dr. Hajnal István Lux Jakabról.

Lux alapította a Mezőberényi Olvasó Egyletet, ami helyet adott a könyvtárnak és a művelődési háznak is. Ő hozta létre Mezőberényben a vegyeskarú dalárdát és a Népbankot is. Az I. Kerületi Evangélikus Egyház főfelügyelőjeként fontosnak tartotta az oktatást, amit minden erejével segített. A községi elöljáróság tagjaként a város tisztaságáért és az életmód javításáért harcolt. 1863-ban a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat tagja lett. Javaslatára 1868-ban Békés vármegye orvosai és gyógyszerészei Gyulán megalapították a Békés megyei Orvos-Gyógyszerész Egyletet. Elnöknek Lux Jakabot választották. Az egyletet hat évig vezette.

Többször jótékonykodott. 1859-ben a szeme világát veszített Répáczky András orvos részére 3 arany 60 korona összeget adományozott. 1860-ban az orvosi pályakérdések díjára 3 aranyat ajánlott fel. E célra haláláig minden évben további 3 aranyat áldozott.

Számos előadást tartott, több szakmai tanulmányt írt. Néhány előadása:

• 1869. május 12. Békés – A driftériáról és kezeléséről
• 1869. október 11. Szarvas – A húgykövek morzsolása
• 1870. május 16. Orosháza – Általános vízkór
• 1870. augusztus 29. Budapest, Magyar Orvosok és Természetjárók ülése – Az epehólyag sipolyon kiürült epekövekről
• 1870. október 15. Mezőberény – Az izzag (allergiás kórkép)
• 1872. május 25. Békéscsaba – Az újszülöttek ápolásáról az elválasztás idejéig
• 1873. május 15. Szeghalom – Koleráról

Emlékezete

• 1965. augusztus 20-án Lux Jakab Emlékünnepet tartottak a tanácsháza dísztermében.
• Mezőberényben a Petőfi utcában emléktáblát avattak tiszteletére.
• Személye és tevékenysége a Mezőberényi Települési Értéktár része.

Források

• Békés Megyei Népújság, 20. évf., 193. szám (1965) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Hajnal István: Emlékbeszéd Dr. Lux Jakab felett : a Békésmegyei Orvos-gyógyszerész Egyletnek 1877. november 5-én Békés-Csabán tartott közgyűlésén felolvasta Hajnal István. Gyula : Dobay ny., 1877 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Mezőberényi Hírmondó 28. évf., 12. szám (2018) 6. p.
• Mezőberényi Hírmondó 29. évf., 3. szám (2019) 6. p.
• Orvosi Hetilap, 3. évf., 45. szám (1859) p.
• Orvosi Hetilap, 4. évf., 21. szám (1860) 421. p.
• Orvosi Hetilap, 7. évf., 37. szám (1863) 746. p.
• Orvosi Hetilap, 23. évf., 47. szám (1879) 1051. p.
• Orvosi Hetilap, 125. évf., 18. szám (1984) 1082–1084. p.

Kapcsolódó irodalom

• Bak Mihály: Emlékek és emlékeim Mezőberény egészségügyének múltjából. Mezőberény : Mezőberényi Nagyközség Tanácsa, 1988. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Zétény Győző: A magyar szabadságharc honvédorvosai. Budapest : Egyetemi Nyomda, 1948