„Kner Imre (1890–1944)” változatai közötti eltérés

hu>Jzoltan
a (Szócikkcímek egységesítése)
 
a (Infobox létrehozása)
 
(Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
nyomdász
{{SHORTDESC:nyomdász}}
 
{{InfoboxSzemely
== Élete ==
|nev = Kner Imre
[[Fájl:Kner imre 01.jpg|bélyegkép|300px|Kner Imre]]
|kep = [[Fájl:Kner imre 01.jpg|300px]]
|kepalairas =
|szuletesinev =
|szuletesidatum = [[1890]]. [[február 3.]]
|szuletesihely = [[Gyomaendrőd|Gyoma]]
|halalozasidatum = [[1944]]
|halalozasihely = Günskirchen környéke
|sirhely =
|hazastars = Kulka Etel
|foglalkozas = nyomdász
}}== Élete ==
[[Fájl:Kner imre 02.jpg|bélyegkép|300px|Kner Imre és Kner Imréné neve a Holokauszt Emlékművön]]
[[Fájl:Kner imre 02.jpg|bélyegkép|300px|Kner Imre és Kner Imréné neve a Holokauszt Emlékművön]]
[[Fájl:Kner imre 03.jpg|bélyegkép|300px|Kner Imre Exlibrise]]
[[Fájl:Kner imre 03.jpg|bélyegkép|300px|Kner Imre Exlibrise]]
Kner Imre '''[[1890]]. [[február 3.|február 3-án]] született [[Gyoma|Gyomán]]''' '''[[Kner Izidor (1860–1935)|Kner Izidor]]''' könyvnyomdász és Netter Kornélia első gyermekeként. A család ősei könyvkötők voltak, Imre dédnagyapja, Samu [[1830|1830-ban]] telepedett le [[Békésszentandrás|Békésszentandráson]] (a Vág-vidékről érkezve), ahol könyvkötőként tevékenykedett. Imrének öt testvére született: [[Kner Ilona (1892–1950)|Ilona]], [[Kner Lajos (1894–1911)|Lajos]], [[Kner Endre (1896–1943)|Endre]], [[Kner Erzsébet (1897–1998)|Erzsébet]] és [[Kner Albert (1899–1976)|Albert]].
Kner Imre '''[[1890]]. [[február 3.|február 3-án]] született [[Gyoma|Gyomán]]''' '''[[Kner Izidor (1860–1935)|Kner Izidor]]''' könyvnyomdász és Netter Kornélia első gyermekeként. A család ősei könyvkötők voltak, Imre dédnagyapja, Samu [[1830|1830-ban]] telepedett le [[Békésszentandrás|Békésszentandráson]] (a Vág-vidékről érkezve), ahol könyvkötőként tevékenykedett. Imrének öt testvére született: [[Kner Ilona (1892–1950)|Ilona]], [[Kner Lajos (1894–1911)|Lajos]], [[Kner Endre (1896–1943)|Endre]], [[Kner Erzsébet (1897–1998)|Erzsébet]] és [[Kner Albert (1899–1976)|Albert]].



A lap jelenlegi, 2024. január 9., 22:57-kori változata

Kner Imre
Kner imre 01.jpg
Születési dátum 1890. február 3.
Születési hely Gyoma
Halálozási dátum 1944
Halálozási hely Günskirchen környéke
Házastárs Kulka Etel
Foglalkozás nyomdász

Élete

Kner Imre és Kner Imréné neve a Holokauszt Emlékművön
Kner Imre Exlibrise

Kner Imre 1890. február 3-án született Gyomán Kner Izidor könyvnyomdász és Netter Kornélia első gyermekeként. A család ősei könyvkötők voltak, Imre dédnagyapja, Samu 1830-ban telepedett le Békésszentandráson (a Vág-vidékről érkezve), ahol könyvkötőként tevékenykedett. Imrének öt testvére született: Ilona, Lajos, Endre, Erzsébet és Albert.

1899-ben kezdte meg tanulmányait a mezőtúri református gimnáziumban, majd egy évet Aradon töltött. Édesapja betegsége miatt 1902-ben tért haza és a család gyomai nyomdájában kezdett inaskodni. 1904 szeptemberétől a lipcsei Julius Mäser-féle Technikus für Buchdrucker növendéke volt. Hasznos technikai ismereteket szerzett. Itt tette magáévá a szecessziós ízlést. 1905 őszén hazatért és beállt apja nyomdájába, aminek 1907-től műszaki vezetője lett.

Saját könyvtára nagyjából 8000 kötetből állt, szakkönyvtára több mint 1300 kötetet számlált. A könyvek nagy része német nyelvű volt. Figyelemmel kísérte a német sajtót, az érdeklődését felkeltő kiadványokat meg is vásárolta.

1917. április 29-én házasságot kötött Kulka Etellel. 1921-ben megszületett Zsuzsa lányuk, majd 1923-ban a második gyermekük, Mihály. A család 1925-ben költözött a Kossuth Lajos utca 16. szám alatti házba, amely ma a Kner Múzeumnak ad otthont.

1944-ben, a német megszállás első napjaiban Kner Imrét internálták, a budapesti Gyűjtőfogházba, onnan pedig Sárvárra vitték és átadták a németeknek. Vas Mór egykori budapesti könyvkereskedő közlése szerint mauthauseni táborlakókat vittek gyalogmenetben Günskirchen felé. Kner Imre lemaradt a menetből, s az őrök végeztek vele.

Munkássága

Sas Ede Szürke vértanúk című könyvének szecessziós borítólapján a 16 éves Kner Imre szignója látható. 1907-től a nyomda műszaki vezetője lett. Szerkesztette a Röpke Lapok című folyóiratot, vezette a nyomtatványraktárt. Az 1910-as évek derekától már ő irányította a nyomda könyvkiadó tevékenységét. Közben 1918-ban Gyomán jegyzői feladatokat is ellátott, 1919-ben pedig a Tanácsköztársaság Közoktatásügyi Népbizottságának Szellemi Termékek Országos Tanácsában is dolgozott.

1920 előtt adták ki a fametszeteket és illusztrációkat tartalmazó Három csöppke könyvecske című sorozatot. 1920 és 1922 között jelent meg a Kner-klasszikusok 12 kötete, az Almanach, valamint ‒ a világirodalom legnagyobbjaival ‒ a 24 füzetes Monumenta Literarum című sorozat, melyet már Kner Imre tervezett. Kiadványaival már nemcsak hazai, hanem külföldi elismerést is szerzett. Az 1923. évi göteborgi nyomdászkongresszuson a világ legjobb tipográfusai közé sorolták. 1926-ban jelent meg Sacelláry Pál Régi házak, elfakult írások című könyve, ami Kner legsikeresebb rokokó tipográfiájú terméke lett. Kner 1928-ban beszerezte a Bodona antikva betűcsaládot, ezzel pedig elkötelezte magát a klasszicista tipográfia mellett. Az 1928 után megjelent Kner-könyveket már a klasszicista törekvésű tipográfia jellemzi. Ebben a szellemben jelent meg 1932-ben a háromkötetes Goethe-antológia. 1935-ben elhunyt Kner Izidor, a Kner nyomda alapítója. A nyomda neve ezt követően Kner Izidor könyvnyomdája ‒ Kner Imre, Kner Endre lett. Kner Imre az 1937-es párizsi világkiállításon nagydíjat kapott. Miután 1938-ban életbe lépett a zsidótörvény, Kner lemondott valamennyi egyesületi tagságáról és tisztségéről. 1942-ben a nyomda fennállásának 60. évfordulóján megírta A Kner-nyomda épületeinek, gépeinek és betűinek története című tanulmányát.

Kner Imre számos hazai és külföldi nyomdászati társasággal állt kapcsolatban. Már 16 évesen belépett a Könyvnyomdászok Szakkörébe, amiben előadásokat tartott és cikkeket írt. 1923. január 21-én bekerült az abban az évben újjászerveződő Grafikus Művezetők Egyesületébe. 1923-tól már több tisztsége is volt a Magyarországi Grafikai és Rokoniparosok Főnökegyesületében, aminek élete végéig tagja maradt. 1927-ben a Magyar Bibliophil Társaság tagja lett, ahol többek között kezdeményezésére díjazni kezdték a legszebb könyveket. Cége a társaság több kiadványát megjelentette. 1927-ben levelező tagként beválasztották a Verein „Deutsche Buchkünstler”-be. A Kner-nyomda kiadványai jelen voltak a kölni sajtókiállításon. 1928-ban a megalakuló Magyar Könyv- és Reklámművészek Társaság alelnökének választották. 1929-ben bekerült a Magyar Nyomdászok Társaságába, melynek az édesapja és több neves nyomdász is tagja volt. A Magyar Rézkarcolóművészek Egyesülete 1933-ban a grafikai művészet területén szerzett érdemei elismeréseként tiszteletbeli tagjává választotta. Kner nyomtatványokkal támogatta az „Atelier” iparművész növendék iskolát. A Magyar Werkbund alakuló ülésén az alelnöki tisztséget kapta meg, majd beválasztották az irodalmi bizottságba is. Vezető szerepet nem vállalt, de tagja lett a Magyar Bibliofilek Szövetségének. Szoros kapcsolatban állt a Fischfach-Ifjak csoporttal, számukra több alkalommal előadásokat tartott, valamint Gyomára is meghívta őket. Tagja volt a Vasárnapi Körnek (tagjainak munkája nyomdájában jelent meg), választmányi tagja az OMKE-nek. Több hazai és nemzetköri kiállítás megszervezésében részt vállalt. Előadásaival, publikációival a hazai és a külföldi szakmai színtéren is képviselte magát.

Díjak, kitüntetések

  • 1996-ban megkapta a Gyomaendrőd Város posztumusz Díszpolgára címet.

Emlékezete

  • Békéscsabán és Gyomaendrődön utcát neveztek el róla.
  • A gyomaendrődi gimnázium a nevét viselte 1990 és 2014 között.
  • 1982. szeptember 25-én Kner Izidor és Imre emlékkövet adtak át Gyomaendrődön, valamint megnyitották a Kner Nyomdaipari Múzeumot.
  • 1987-ben Kner-kiállítás nyílt Kner Imre és az irodalom címmel a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Bibliofiltársaság, a Kner Nyomda és Múzeum, a Békés Megyei Levéltár és a Munkácsy Mihály Múzeum szervezésében Budapesten.
  • Gyomaendrődön emlékparkot alakítottak ki a Kner család előtt tisztelegve.

Források

  • 70 éve halt meg a betű művésze Kner Imre. In: Memento70.blog.hu (Látogatva: 2014. 11. 20.)
  • 70 éve halt meg a betű művésze Kner Imre. In: Print-publishing.hu (Látogatva: 2014. 11. 20.)
  • A Kner Nyomdaipari Múzeum megnyitása Gyomaendrődön. In: Békés Megyei Népújság, 37. évf. 226. szám (1982. szeptember 26.) 1. p. (Látogatva: 2017. 12. 21.)
  • Haiman György A könyv műhelyében. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Haiman György: A Kner család és a magyar könyvművészet 1882‒1944. Budapest : Corvina, 1979 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Ki kicsoda Gyomaendrődön. Szerk.: Ágostonné Farkas Mária et al. Gyomaendrőd : Határ Győző Városi Könyvtár, 2017. 361‒368. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Kner Imre emléke : 1890‒1990. Szerk.: Haiman György. Békéscsaba ; Gyomaendrőd : Kner Nyomda, 1990 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Kner Imre. In: Wikipedia (Látogatva: 2014. 11. 20.)
  • Kner-kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. In: Békés Megyei Népújság, 42. évf. 125. szám (1987. május 29.) 3. p. (Látogatva: 2017. 12. 21.)
  • Megújul a gyomaendrődi Kner tér. In: Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 16. szám (2004. január 20.) 7. p. (Látogatva: 2017. 12. 21.)
  • Tóthné Bordé Katalin: Kner Imre és a közéleti nyilvánosság. Nyíregyháza : Bessenyei György Kiadó, 2001. 18‒198. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások