Jancsovics István (1811–1893)

Jancsovics István
Születési dátum	1811. augusztus 8.
Születési hely	Alberti
Halálozási dátum	1893. március 29.
Halálozási hely	Szarvas
Sírhely	Ótemető, Szarvas
Házastárs	Kollár Emília
Foglalkozás	evangélikus lelkész, nyelvész, népművelő

Élete

Jancsovics István 1811. augusztus 8-án született a Pest vármegyei Albertiben. Édesapja Jantsovitz György szlovák nemzetiségű tanító, édesanyja Farók Judit. Tizenegyen voltak testvérek: Johanna, Sámuel, János Károly, István, Dániel és Pál. Öten korán elhunytak.

A tanulmányait a mezőberényi gimnáziumban kezdte, majd Selmecen és Pozsonyban, az evangélikus líceumban folytatta. Bécsben teológiai végzettséget szerzett.

1836-ban megházasodott, Kollár Emíliát vette feleségül. Hat gyermekük született, Hermina, Imre, Albert, Lajos, Péter és Pál.

Jancsovics István 1893. március 29-én hunyt el Szarvason. Március 31-én a szarvasi ótemetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

1831–1833 között Albertiben tanított. Ezt követően teológiát tanult Bécsben. 1835-ben Szarvasra került, az evangélikus egyháznál Gaál József segédlelkésze lett. 1836-tól adminisztrátorként, majd rendes lelkészként tevékenykedett.

Folytatta Tessedik Sámuel népművelő és felvilágosító tevékenységét. Több kezdeményezés és reform fűződik a nevéhez. Foglalkozott a kocsmai mulatozások megszüntetésével, az örökváltság előnyeivel, közgazdasági kérdésekkel (Csabacsűd megvásárlásával), szőlészettel, gyümölcstermesztéssel, méhészettel, selyemhernyó-termesztéssel, a mezőgazdaság korszerűsítésének kérdéseivel. Több gazdasági találmány (kettős eke, kukoricakapáló, saraboló) köthető a nevéhez. Támogatta az új evangélikus templom felépítését, a kárt szenvedők segélyezését. Törekedett a jobbágyok helyzetének javítására. Szerepet vállalt a szlovák iskola és nemzeti tudat fejlesztésében, Stúr címen szlovák nemzeti újságot jelentetett meg.

1836-tól a szarvasi főgimnázium kisegítő tanára volt, magyar történelmet és irodalomtörténetet oktatott. 1848-ban kiadta a szláv–magyar és magyar–szláv szótárát. Irodalmi tevékenysége elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia a levelező tagjául választotta. A szabadságharcban lelkészként a nemzetőrséggel tartott. A szabadságharcot követően a főgimnázium kormányzó testületének elnökeként, a tanszékalapítványi egyesület pénztárosaként vállalt szerepet. Tagja volt a szarvasi tanítók társaságának, a szarvasi casinó egyletnek, a Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Egyesületnek. Szorgalmazta a szarvasi gazdasági társaság felállítását.

1871-ben lemondott a lelkészi szolgálatról, majd Budapestre távozott. Később nyugalmazott lelkészként visszatért Szarvasra.

Utazási élményeit írásaiban foglalta össze. Járt a Balkán-félszigeten, Angliában, Franciaországban, Törökországban és az Amerikai Egyesült Államokban. Küldetésként fogalmazta meg, hogy a népét Amerikába vezesse.

Cikkei a Társalkodóban, a Magyar Gazdában, a Magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban, a Kertészgazdában, az Egyházi Reformban jelentek meg. A Borászati Lapok munkatársa volt. Több röpirata megjelent.

Művei

• Sarvaš, jako slobodné býti majíce mesto – Szarvas, mint a szabadságot biztosító város
• Madarská Mluvňica predložená slovensko-madarskjemu slovňiku vistavena... – Magyar nyelvtan (Szarvas, 1848)
• Uj magyar–szláv és szláv–magyar szótár (Szarvas, 1848; Pozsony 1863)
• Kirándulás Istambolba... (Pest, 1864)
• Gyászbeszéd Blaskó Sámuelné felett. (Pest, 1868)
• Utazás az északamerikai szabad-államokba (Pest, 1872)
• Utazás Indo-Chinába (Földr. Közl., 1893)

Források

• Benka Gyula: Jankovics István. In: Szarvas és Vidéke, 4. évf. 14. szám (1893. április 2.) 2–3. p. (Látogatva: 2023. 01. 01.)
• Haan Lajos: „aki tót pap létére is magyar író” : Haan Lajos levelei és visszaemlékezései. Békéscsaba : Magyarországi Szlovákok Kutatóint. ; Budapest : Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Int., 2017. 153–154. p. (Látogatva: 2023. 01. 03.)
• Halálozás. In: Szarvas, 2. évf. 27. szám (1893. április 2.) 3. p. (Látogatva: 2023. 01. 03.)
• Jancsovics István. In: Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József (Látogatva: 2023. 01. 02.)
• Magyar utazók lexikona. Szerk.: Balázs Dénes. Budapest : Panoráma : Medicina, 1993. 173. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Revuczky László: Méltatlanul elfelejtve. In: Életjel, 3. évf. 3–4. szám (2011. Advent) 9–10. p. (Látogatva: 2023. 01. 02.)

Kapcsolódó irodalom

• Krupa András: Jancsovics István nyelvtanai és szótára. In: Békési Élet, 7. évf. 2. szám (1972) 225–243. p.
• Melich János: Jancsovics István, mint szótár-író. In: Szarvas és Vidéke, 4. évf. 25. szám (1893. június 18.) 4–5. p.
• Rágyanszki György: Jancsovics István Szláv–magyar és magyar–szláv szótára. In: A lexikográfia elmélete és gyakorlata (A Barátság melléklete). Szerk.: Balányi Klára, Mayer Éva, Hegedűs Sándor (2021. szeptember 15.) 13–16. p.
• Zlinszky István: Szarvas a mult században. In: Szarvasi Lapok, 24. évf. 43. szám (1906. december 2.) 2–3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Zsilák Mária: Jancsovics István szótárának terminológiai kérdéséről. In: A lexikográfia elmélete és gyakorlata (A Barátság melléklete). Szerk.: Balányi Klára, Mayer Éva, Hegedűs Sándor (2021. szeptember 15.) 9–12. p.

Külső hivatkozások

• Jancsovics István gyászjelentése. In: OSZK gyászjelentések