„Engel Iván (1899–1985)” változatai közötti eltérés

a (1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.))
a (Szövegcsere – „[[Aurora-kör|” → „[[Aurora-kör (Békéscsaba)|”)
 
(Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
zongoraművész, tanár
{{SHORTDESC:zongoraművész, tanár}}
 
{{InfoboxSzemely
== Élete ==
|nev = Engel Iván
[[Fájl:Engel ivan 01.jpg|bélyegkép|300px|Engel Iván]]
|kep = [[Fájl:Engel ivan 01.jpg|300px]]
|kepalairas =
|szuletesinev =
|szuletesidatum = [[1899]]. [[október 6.]]
|szuletesihely = [[Békéscsaba]]
|halalozasidatum = [[1985]]. [[december 16.]]
|halalozasihely = Bázel, Svájc
|sirhely =
|hazastars = Kühner Ilse
|foglalkozas = zongoraművész, tanár
}}== Élete ==
Engel Iván '''[[1899]]. [[október 6.|október 6-án]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. Édesapja, Engel Miksa békéscsabai kereskedő volt.
Engel Iván '''[[1899]]. [[október 6.|október 6-án]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. Édesapja, Engel Miksa békéscsabai kereskedő volt.


20. sor: 30. sor:
Engel Iván '''[[1921|1921-ben]] a Zeneakadémián adta első önálló hangversenyét'''. Búcsúestjét [[1925]]. [[október 11.|október 11-én]] tartotta.
Engel Iván '''[[1921|1921-ben]] a Zeneakadémián adta első önálló hangversenyét'''. Búcsúestjét [[1925]]. [[október 11.|október 11-én]] tartotta.


[[1925|1925-ben]] '''a Kairói Konzervatórium zongoraművész-képző tanszékének lett a vezetője'''. Tanulóival Bartók és Kodály műveket is megismertetett. A városban tanítóként és zongoraművészként is nagy népszerűségnek örvendett. [[1927|1927-ig]] tanított a kairói zeneakadémián. Időközben többször is hazalátogatott a szüleihez Békéscsabára. Az 1920-as, és ’30-as években gyakran '''fellépett a békéscsabai [[Aurora-kör|Aurora Kör]] hangversenyein'''.  
[[1925|1925-ben]] '''a Kairói Konzervatórium zongoraművész-képző tanszékének lett a vezetője'''. Tanulóival Bartók és Kodály műveket is megismertetett. A városban tanítóként és zongoraművészként is nagy népszerűségnek örvendett. [[1927|1927-ig]] tanított a kairói zeneakadémián. Időközben többször is hazalátogatott a szüleihez Békéscsabára. Az 1920-as, és ’30-as években gyakran '''fellépett a békéscsabai [[Aurora-kör (Békéscsaba)|Aurora Kör]] hangversenyein'''.  


Az Egyiptomban töltött évek után '''Berlinbe költözött''', ahol a tanítás mellett koncertezett és a rádióban is szerepelt. [[1933|1933-ban]] elhagyta Berlint, majd egy ideig tanítói állás nélkül maradt. Zongoraművészként '''bejárta Európát''': fellépett – többek között – Angliában, Csehszlovákiában, Egyiptomban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban, Skóciában és Svájcban is. Zongorajátéka a hazai és külföldi rádióban is hallható volt.  
Az Egyiptomban töltött évek után '''Berlinbe költözött''', ahol a tanítás mellett koncertezett és a rádióban is szerepelt. [[1933|1933-ban]] elhagyta Berlint, majd egy ideig tanítói állás nélkül maradt. Zongoraművészként '''bejárta Európát''': fellépett – többek között – Angliában, Csehszlovákiában, Egyiptomban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban, Skóciában és Svájcban is. Zongorajátéka a hazai és külföldi rádióban is hallható volt.  

A lap jelenlegi, 2025. január 6., 19:42-kori változata

Engel Iván
Engel ivan 01.jpg
Születési dátum 1899. október 6.
Születési hely Békéscsaba
Halálozási dátum 1985. december 16.
Halálozási hely Bázel, Svájc
Házastárs Kühner Ilse
Foglalkozás zongoraművész, tanár

Élete

Engel Iván 1899. október 6-án született Békéscsabán. Édesapja, Engel Miksa békéscsabai kereskedő volt.

Engel Iván a Kinizsi utcai elemiben – Jankay Tibor iskolatársaként – kezdte tanulmányait. Már fiatalon csodagyereknek tartották. Két évig a Gyöngyösi Gusztáv vezette Békéscsabai Zenedében tanult. 1909 szeptemberében felvételt nyert a budapesti Királyi Zeneakadémiára.

1913 júniusában, mindössze 12 évesen Budapesten adott koncertet. A fővárosban a VII. Kerületi (Barcsay utcai) Magyar Királyi Állami Főgimnáziumba járt. Tagja volt az ifjúsági kör zeneszakosztályának. 1917. június 1-én katonai szolgálatra vonult.

Engel Iván zongorázni Thomán István tanítványaként tanult meg. A Zeneakadémián a zeneszerzést Kodály Zoltántól és Weiner Leótól sajátította el. Kodály négy évig oktatta, emellett magánórákat is kapott tőle. Kivételes képességeit elsősorban Beethoven-, Brahms-, Liszt- és Dohnányi-művek előadásával mutatta meg.

Barátai kapcsolatban állt Kodály Zoltánnal és Bartók Bélával, akikkel levelezést is folytatott. Kodály haláláról Engel nekrológgal emlékezett meg a Basler National Zeitung című folyóiratban. Cikkeit – a magyar sajtót tekintve – a Zenei Szemlében, illetve a Békésmegyei Közlönyben közölték.

1932-ben megházasodott, Kühner Ilse (1907–1994) festőművészt vette feleségül. Svájci származású neje jó viszonyban volt Pásztory Dittával, Bartók Béla második feleségével.

Engel Iván Bázelben hunyt el 1985. december 16-án.

Munkássága

Engel Iván 1921-ben a Zeneakadémián adta első önálló hangversenyét. Búcsúestjét 1925. október 11-én tartotta.

1925-ben a Kairói Konzervatórium zongoraművész-képző tanszékének lett a vezetője. Tanulóival Bartók és Kodály műveket is megismertetett. A városban tanítóként és zongoraművészként is nagy népszerűségnek örvendett. 1927-ig tanított a kairói zeneakadémián. Időközben többször is hazalátogatott a szüleihez Békéscsabára. Az 1920-as, és ’30-as években gyakran fellépett a békéscsabai Aurora Kör hangversenyein.

Az Egyiptomban töltött évek után Berlinbe költözött, ahol a tanítás mellett koncertezett és a rádióban is szerepelt. 1933-ban elhagyta Berlint, majd egy ideig tanítói állás nélkül maradt. Zongoraművészként bejárta Európát: fellépett – többek között – Angliában, Csehszlovákiában, Egyiptomban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban, Skóciában és Svájcban is. Zongorajátéka a hazai és külföldi rádióban is hallható volt.

1945-től a budapesti Zeneművészeti Főiskolán tanított. 1948-ban a békéscsabai városi zeneiskola tiszteletbeli tanárának választották. 1956-ban Svájcba távozott, ahol tanári állást kapott.

Engel Iván játékát szabadság és közvetlenség jellemezte. Kiváló ritmus- és dallamérzékkel rendelkezett. Virtuozitása miatt Dohnányi Ernőhöz hasonlították. Tóth Aladár zenekritikus szerint Engel „egyedül arra törekszik, hogy a zongorát kifejezővé tegye. Éppen ezért hangja a legegyénibb az összes fiatal pianisták között…”. Bartók-interpretációkat egészen kiemelkedő módon adott elő.

Cikkei

Források

Kapcsolódó irodalom