„Mezőhegyes” változatai közötti eltérés

hu>Jzoltan
a (+1 forrás)
 
a (Infobox létrehozása)
 
(Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
[[Fájl:Mezohegyes cimer 01.png|bélyegkép|150px|Mezőhegyes címere]]
{{InfoboxTelepules
 
|nev = Mezőhegyes
Mezőhegyes Békés megye déli részén helyezkedik el. Vasútállomásán találkoznak a Szeged–[[Kétegyháza]] és az [[Orosháza]]–[[Battonya]] vasútvonalak. A 4 945 lakosú (2019. 01. 01.) település [[Békéscsaba|Békéscsabától]] 52 km-re található.
|kep = [[Fájl:Mezohegyes cimer 01.png|300px]]
|kepalairas = Mezőhegyes címere
|elsoemlites = [[1421]]
|alapitas = [[1872]]
|ujratelepites =
|rang = város
|jaras = Mezőkovácsházai
|iranyitoszam = 5820
|lakonepesseg = 4393 fő (2023. jan. 1.)
|elhelyezkedese = <display_map height="250px" zoom="13" fullscreen="1">Mezőhegyes</display_map>
}}Mezőhegyes '''Békés vármegye déli részén található város'''. Vasútállomásán találkoznak a Szeged–[[Kétegyháza]] és az [[Orosháza]]–[[Battonya]] vasútvonalak. A 4393 fő lakosú (2023. 01. 01.) település [[Békéscsaba|Békéscsabától]] 52 km-re helyezkedik el.


== Története ==
== Története ==
8. sor: 18. sor:
A település '''nevét [[1421|1421-ben]] használták először''' (Mezewheges). Dr. Kálmán Béla professzor szerint a hegyes utónév arra utal, hogy a helység emelkedésen található. A nagylaki uradalom részeként Mezőhegyest '''Hunyadi János, majd Hunyadi Mátyás is birtokolta'''. [[1464|1464-ben]] Mátyás király a Jaksics testvéreknek adományozta az uradalmat, akik szerb jobbágyokat telepítettek Mezőhegyesre. A település a török uralom alatt '''pusztává vált'''. A 17. században többször benépesült, de az 1680-as években újra elpusztult. A századfordulón a területen határőrség állomásozott. A 18. század során az aradi kincstári uradalom '''hadiszállítóknak adta bérbe''' a mezőhegyesi pusztát.
A település '''nevét [[1421|1421-ben]] használták először''' (Mezewheges). Dr. Kálmán Béla professzor szerint a hegyes utónév arra utal, hogy a helység emelkedésen található. A nagylaki uradalom részeként Mezőhegyest '''Hunyadi János, majd Hunyadi Mátyás is birtokolta'''. [[1464|1464-ben]] Mátyás király a Jaksics testvéreknek adományozta az uradalmat, akik szerb jobbágyokat telepítettek Mezőhegyesre. A település a török uralom alatt '''pusztává vált'''. A 17. században többször benépesült, de az 1680-as években újra elpusztult. A századfordulón a területen határőrség állomásozott. A 18. század során az aradi kincstári uradalom '''hadiszállítóknak adta bérbe''' a mezőhegyesi pusztát.


'''II. József''' a habsburg lótenyésztés elősegítése érdekében '''[[1784]]. [[december 20.|december 20-án]] aláírta a [[Mezőhegyesi Ménesbirtok|Császári és Királyi Ménesintézet]] alapítólevelét'''. A lakatlan mezőhegyesi pusztán Csekonics József vértes kapitány irányításával [[1785]] és [[1801]] között felépült a ménes. [[1786|1786-ban]] megkezdődött a lótenyésztés, az állatállomány [[1788|1788-tól]] hadi célt szolgált. A ménesben tenyésztették ki a nóniusz, a gidrán és a félvér lófajtákat. Mezőhegyes '''[[1789|1789-ben]] vásárjogot kapott'''.
'''II. József''' a habsburg lótenyésztés elősegítése érdekében '''[[1784]]. [[december 20.|december 20-án]] aláírta a [[Mezőhegyesi Ménesbirtok|Császári és Királyi Ménesintézet]] alapítólevelét'''. A lakatlan mezőhegyesi pusztán '''Csekonics József''' vértes kapitány irányításával [[1785]] és [[1801]] között felépült a ménes. [[1786|1786-ban]] megkezdődött a lótenyésztés, az állatállomány [[1788|1788-tól]] hadi célt szolgált. A ménesben tenyésztették ki a nóniusz, a gidrán és a félvér lófajtákat. Mezőhegyes '''[[1789|1789-ben]] vásárjogot kapott'''.


Az 1800-as évek elejére '''a mezőhegyesi ménes Európa-szerte ismertté vált'''. A 19. század első felében erdősítés és takarmánygazdálkodás kezdődött. [[1846|1846-ban]] római katolikus templom, [[1847|1847-ben]] „ember-kóroda” épült. [[1849]] augusztusában Kossuth Lajos két napot Mezőhegyesen töltött. [[1849]] októberében kivégezték a magyar nemzeti kormányt támogató mezőhegyesi katonalelkészt, Gonzeczky Jánost. Ferenc József [[1852|1852-ben]] és [[1872|1872-ben]] látogatást tett a faluban. A kiegyezés után '''a mezőhegyesi ménes magyar tulajdonba került. [[1869|1869-ben]] különvált a ménes és a ménesbirtok.''' [[1870|1870-ben]] Mezőhegyesen 423 fő lakott. '''[[1872|1872-ben]]''' a Pitvaroshoz tartozó Mezőhegyes '''önálló községgé vált'''. Kozma Ferenc miniszteri tanácsos jóvoltából a ménes világkiállításokon szerepelt ([[1873|1873-ban]] Bécsben, [[1878|1878-ban]] Párizsban). [[1882]]–[[1883]] között megnyíltak az Arad–Mezőhegyes, a Makó–Mezőhegyes és a Kétegyháza–Mezőhegyes vasútvonalak. A 19. század végére Mezőhegyes bekapcsolódott a megyei telefonhálózatba. A cukorgyár működése érdekében a Maros vizét az Élővíz-csatornával Mezőhegyesre terelték. [[1880|1880-ban]] gépműhely, [[1883|1883-ban]] szeszfőzde, [[1889|1889-ben]] cukorgyár, [[1893|1893-ban]] téglagyár és kendergyár létesült. A gazdaság és a termelés korszerűsítésében jelentős érdeme volt Gluzek Gyula jószágigazgatónak. [[1894|1894-re]] kiépült a Mezőhegyest [[Szarvas|Szarvassal]] összekötő vasútvonal, a település '''vasúti gócponttá vált'''. A település lakossága az 1890-es évek végére elérte az 5 500 főt.
Az 1800-as évek elejére '''a mezőhegyesi ménes Európa-szerte ismertté vált'''. A 19. század első felében erdősítés és takarmánygazdálkodás kezdődött. [[1846|1846-ban]] római katolikus templom, [[1847|1847-ben]] „ember-kóroda” épült. [[1849]] augusztusában '''Kossuth Lajos''' két napot Mezőhegyesen töltött. [[1849]] októberében kivégezték a magyar nemzeti kormányt támogató mezőhegyesi katonalelkészt, Gonzeczky Jánost. '''Ferenc József''' [[1852|1852-ben]] és [[1872|1872-ben]] látogatást tett a faluban. A kiegyezés után '''a mezőhegyesi ménes magyar tulajdonba került. [[1869|1869-ben]] különvált a ménes és a ménesbirtok.''' [[1870|1870-ben]] Mezőhegyesen 423 fő lakott. '''[[1872|1872-ben]]''' a Pitvaroshoz tartozó Mezőhegyes '''önálló községgé vált'''. '''Kozma Ferenc''' miniszteri tanácsos jóvoltából a ménes világkiállításokon szerepelt ([[1873|1873-ban]] Bécsben, [[1878|1878-ban]] Párizsban). [[1882]]–[[1883]] között megnyíltak az Arad–Mezőhegyes, a Makó–Mezőhegyes és a Kétegyháza–Mezőhegyes vasútvonalak. A 19. század végére Mezőhegyes bekapcsolódott a vármegyei telefonhálózatba. A cukorgyár működése érdekében a Maros vizét az Élővíz-csatornával Mezőhegyesre terelték. [[1880|1880-ban]] gépműhely, [[1883|1883-ban]] szeszfőzde, [[1889|1889-ben]] cukorgyár, [[1893|1893-ban]] téglagyár és kendergyár létesült. A gazdaság és a termelés korszerűsítésében jelentős érdeme volt Gluzek Gyula jószágigazgatónak. [[1894|1894-re]] kiépült a Mezőhegyest [[Szarvas|Szarvassal]] összekötő vasútvonal, a település '''vasúti gócponttá vált'''. A település lakossága az 1890-es évek végére elérte az 5500 főt.


Az első világháború idején nagyjából 800 mezőhegyesi vonult a frontra. [[1923|1923-ban]] a központi utcák és a lakások villanyvilágítást kaptak. [[1931|1931-ben]] növénynemesítő telep nyílt. A második világháború teljesen kimerítette a mezőhegyesi gazdaságot. [[1944]]. [[szeptember 28.|szeptember 28-án]] megérkeztek a községbe a felszabadító orosz csapatok. [[1945|1945-ben]] '''a mezőhegyesi birtok felét szétosztották''' a szomszédos községek igénylői között. A gazdaságot [[1981|1981-ben]] kombináttá alakították. Az 1970–1980-as éveket közműépítések jellemezték. Az agrártörténeti műemlékek felújításáért a település [[1984|1984-ben]] Hild János-emlékérmet kapott. Mezőhegyest '''[[1989]]. [[március 1.|március 1-én]] várossá nyilvánították'''. Az 1990-es években a lakosság negyede a külterületi majorokban élt. [[1997|1997-ben]] felszámolták a cukorgyárat.
Az első világháború idején nagyjából 800 mezőhegyesi vonult a frontra. [[1923|1923-ban]] a központi utcák és a lakások villanyvilágítást kaptak. [[1931|1931-ben]] növénynemesítő telep nyílt. A második világháború teljesen kimerítette a mezőhegyesi gazdaságot. [[1944]]. [[szeptember 28.|szeptember 28-án]] megérkeztek a községbe a felszabadító orosz csapatok. [[1945|1945-ben]] '''a mezőhegyesi birtok felét szétosztották''' a szomszédos községek igénylői között. A gazdaságot [[1981|1981-ben]] kombináttá alakították. Az 1970–1980-as éveket közműépítések jellemezték. Az agrártörténeti műemlékek felújításáért a település [[1984|1984-ben]] '''Hild János-emlékérmet''' kapott. Mezőhegyest '''[[1989]]. [[március 1.|március 1-én]] várossá nyilvánították'''. Az 1990-es években a lakosság negyede a külterületi majorokban élt. [[1997|1997-ben]] felszámolták a cukorgyárat.


== Gazdaság ==
== Gazdaság ==
Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel az [[1874|1874-ben]] alapított ménesintézet jogutódja, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. foglalkozik. Legfőbb ipari üzeme a Mezőhegyesi Fémipari Kft.
Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel az [[1874|1874-ben]] alapított ménesintézet jogutódja, a '''Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.''' foglalkozik. Legfőbb ipari üzeme a '''Mezőhegyesi Fémipari Kft.'''


== Kultúra ==
== Kultúra ==
Az oktatás kezdetben egy katonai ménesiskolában folyt. A majorokban vándortanító oktatott. [[1923|1923-ban]] az egykori kórházépületbe költözött az iskola. Az [[1983|1983-ban]] felépített József Attila Általános Művelődési Központ színházteremnek, mozinak, könyvtárnak és szabadidős tevékenységeknek ad otthont. Mezőhegyesen általános és középiskola is működik.
Az oktatás kezdetben egy katonai ménesiskolában folyt. A majorokban vándortanító oktatott. [[1923|1923-ban]] az egykori kórházépületbe költözött az iskola. Az [[1983|1983-ban]] felépített '''József Attila Általános Művelődési Központ''' színházteremnek, mozinak, könyvtárnak és szabadidős tevékenységeknek ad otthont. Mezőhegyesen általános és középiskola is működik.


== Látnivalók, rendezvények ==
== Látnivalók, rendezvények ==

A lap jelenlegi, 2024. március 8., 17:39-kori változata

Mezőhegyes
Mezohegyes cimer 01.png
Mezőhegyes címere
Első említés éve 1421
Alapítás éve 1872
Rang város
Járás Mezőkovácsházai
Irányítószám 5820
Lakónépesség 4393 fő (2023. jan. 1.)
Térkép betöltése…

Mezőhegyes Békés vármegye déli részén található város. Vasútállomásán találkoznak a Szeged–Kétegyháza és az Orosháza–Battonya vasútvonalak. A 4393 fő lakosú (2023. 01. 01.) település Békéscsabától 52 km-re helyezkedik el.

Története

Mezőhegyes területe már az időszámítás előtt lakott volt. A honfoglaláskor a térséget Ajtony, majd Csanád vezér uralta. A tatárjárás után kunok, a 14. században magyarok települtek erre a vidékre.

A település nevét 1421-ben használták először (Mezewheges). Dr. Kálmán Béla professzor szerint a hegyes utónév arra utal, hogy a helység emelkedésen található. A nagylaki uradalom részeként Mezőhegyest Hunyadi János, majd Hunyadi Mátyás is birtokolta. 1464-ben Mátyás király a Jaksics testvéreknek adományozta az uradalmat, akik szerb jobbágyokat telepítettek Mezőhegyesre. A település a török uralom alatt pusztává vált. A 17. században többször benépesült, de az 1680-as években újra elpusztult. A századfordulón a területen határőrség állomásozott. A 18. század során az aradi kincstári uradalom hadiszállítóknak adta bérbe a mezőhegyesi pusztát.

II. József a habsburg lótenyésztés elősegítése érdekében 1784. december 20-án aláírta a Császári és Királyi Ménesintézet alapítólevelét. A lakatlan mezőhegyesi pusztán Csekonics József vértes kapitány irányításával 1785 és 1801 között felépült a ménes. 1786-ban megkezdődött a lótenyésztés, az állatállomány 1788-tól hadi célt szolgált. A ménesben tenyésztették ki a nóniusz, a gidrán és a félvér lófajtákat. Mezőhegyes 1789-ben vásárjogot kapott.

Az 1800-as évek elejére a mezőhegyesi ménes Európa-szerte ismertté vált. A 19. század első felében erdősítés és takarmánygazdálkodás kezdődött. 1846-ban római katolikus templom, 1847-ben „ember-kóroda” épült. 1849 augusztusában Kossuth Lajos két napot Mezőhegyesen töltött. 1849 októberében kivégezték a magyar nemzeti kormányt támogató mezőhegyesi katonalelkészt, Gonzeczky Jánost. Ferenc József 1852-ben és 1872-ben látogatást tett a faluban. A kiegyezés után a mezőhegyesi ménes magyar tulajdonba került. 1869-ben különvált a ménes és a ménesbirtok. 1870-ben Mezőhegyesen 423 fő lakott. 1872-ben a Pitvaroshoz tartozó Mezőhegyes önálló községgé vált. Kozma Ferenc miniszteri tanácsos jóvoltából a ménes világkiállításokon szerepelt (1873-ban Bécsben, 1878-ban Párizsban). 1882–1883 között megnyíltak az Arad–Mezőhegyes, a Makó–Mezőhegyes és a Kétegyháza–Mezőhegyes vasútvonalak. A 19. század végére Mezőhegyes bekapcsolódott a vármegyei telefonhálózatba. A cukorgyár működése érdekében a Maros vizét az Élővíz-csatornával Mezőhegyesre terelték. 1880-ban gépműhely, 1883-ban szeszfőzde, 1889-ben cukorgyár, 1893-ban téglagyár és kendergyár létesült. A gazdaság és a termelés korszerűsítésében jelentős érdeme volt Gluzek Gyula jószágigazgatónak. 1894-re kiépült a Mezőhegyest Szarvassal összekötő vasútvonal, a település vasúti gócponttá vált. A település lakossága az 1890-es évek végére elérte az 5500 főt.

Az első világháború idején nagyjából 800 mezőhegyesi vonult a frontra. 1923-ban a központi utcák és a lakások villanyvilágítást kaptak. 1931-ben növénynemesítő telep nyílt. A második világháború teljesen kimerítette a mezőhegyesi gazdaságot. 1944. szeptember 28-án megérkeztek a községbe a felszabadító orosz csapatok. 1945-ben a mezőhegyesi birtok felét szétosztották a szomszédos községek igénylői között. A gazdaságot 1981-ben kombináttá alakították. Az 1970–1980-as éveket közműépítések jellemezték. Az agrártörténeti műemlékek felújításáért a település 1984-ben Hild János-emlékérmet kapott. Mezőhegyest 1989. március 1-én várossá nyilvánították. Az 1990-es években a lakosság negyede a külterületi majorokban élt. 1997-ben felszámolták a cukorgyárat.

Gazdaság

Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel az 1874-ben alapított ménesintézet jogutódja, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. foglalkozik. Legfőbb ipari üzeme a Mezőhegyesi Fémipari Kft.

Kultúra

Az oktatás kezdetben egy katonai ménesiskolában folyt. A majorokban vándortanító oktatott. 1923-ban az egykori kórházépületbe költözött az iskola. Az 1983-ban felépített József Attila Általános Művelődési Központ színházteremnek, mozinak, könyvtárnak és szabadidős tevékenységeknek ad otthont. Mezőhegyesen általános és középiskola is működik.

Látnivalók, rendezvények

Látnivalók

  • A ménesbirtok reprezentatív központja: diadalívek, fedeles lovarda (1810 körüli), igazgatósági épület (1790), Nonius Hotel (1790), déli kaszárnya (1790), Kocsimúzeum, központi istálló (1807).
  • Alapfokú Művészeti Iskola: az 1900-as években építették, benne csendőrlaktanya, rendőrőrs, iskola, majd bölcsőde működött.
  • Evangélikus templom (1934)
  • Expressz ABC: az egykori Vadász vendéglőt 1895-ben építették.
  • Főépítészeti villa: a romantikus stílusú ház 1864-ben épült. 1989-ben renoválták.
  • Hotel Centrál: 1885-ben épült, kiállítási pavilonként, majd szállodaként funkcionált. Az egyetlen hazai fachwerkes (fagerendavázas) szálló.
  • József Attila Általános Művelődési Központ: az intézmény az 1982–83-as tanévben nyílt meg.
  • Mezőgazdasági és Ipari Szakképző középiskola (1984-től Hangai Vendégfogadó és Postaállomás): az 1789-ben épült fogadót Jung József tervezte.
  • Peregi magtár (1850 körüli), központi magtár (1805 körüli), öregcsűr (1796–1810), zabsilótorony (1830–1832)
  • Református templom: 1909-ben építették, hasonmása Sármáson (Erdély) található.
  • Szent György római katolikus templom: 1844–1846 között épült Handl Ferdinánd tervei szerint.
  • Városháza: 1913-ban építették, emeletes fagerendavázas épület.
  • Vasútállomás (1883)

Rendezvények

  • Nemzetközi Kanca- és Ménverseny
  • Növénytermesztési Napok

Források

  • Békés megye kézikönyve. Főszerk.: Kőváry E. Péter. Oktinfó-Szeged Bt. – Ceba Kiadó, 1999. 375–380. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig. 2. kötet. 386–391. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Mezőhegyes képes albuma. Szerk.: Hollós László. Mezőhegyes : Önkorm. Hiv., 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Tóth István: Mezőhegyes kétszáz éve. Budapest : Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1986 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

  • A mezőhegyesi ellenforradalomról. Mezőhegyes : MSZMP Intéző Biz., 1957 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • A Mezőhegyesi Magyar Királyi Állami Ménesbirtok rövid leirása. Szeged, 1909 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Bajnai István: A mezőhegyesi katolikus egyházközség története, 1785–2000. 3., jav., bőv. kiad. Orosháza : Print-Kódex Ny., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Bajnai István: Gonzeczky János és az 1848–49-es szabadságharc. Orosháza : Print Kódex, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Balanyi Miklós: "... az elbocsátó iskola-padok" : a mezőhegyesi majori iskolák története. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Város- és Környezetvédő Egyes., 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Balanyi Miklós: A mi utcánk. Mezőhegyes : Városvédők Egyes., 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Borbás Lajos: Mezőhegyesi közkatonák. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Áll. Gazd., 1973 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Borbély Ákos: Volt egyszer egy cukoripar : a cukor szerepe a magyar gazdaság- és társadalomtörténetben. Budapest : Akadémiai Kiadó, 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Bugár-Mészáros Károly: Mezőhegyes, műemlékek. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Szerv. Biz., 1985 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Csanádi István, id.: Mezőhegyesi műemlékek és emlékezések. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Ménesbirtok : Városi Önkorm., 1996 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Dvorschák János: Adatok Mezőhegyes történetéhez : a Nonius származása és fejlődése. Budapest : Budapesti Hírlap, 1931 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1987 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Fáy Andor: A régi Mezőhegyes fejlődése, sikerei és hibái. Budapest : Fáy A., 1955 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Idegenforgalom Mezőhegyesen. In: Békés Megyei Népújság, 42. évf. 73. szám (1987. március 27.) 9. p.
  • Inkey Béla: Mezőhegyes és vidéke agronomgeológiai szempontból. Budapest : M. Királyi Földtani Int., 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Iványi Anna: Az 1945-ös földosztás Mezőhegyesen. Szeged : TF, 1965 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Kalmár Edit: A kendergyár : a mezőhegyesi kendergyár története. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Város- és Környezetvédő Egyes., 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Kerekes György: Békebeli üdvözlet Mezőhegyesről : válogatás Kerekes György képeslapgyűjteményéből. Mezőhegyes : Agenda Natura Kft., 2012 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Kovács János: Volt egyszer egy cukorgyár. Mezőhegyes : Város- és Környezetvédő Egyesület, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Kovácsné Oláh Veronika: Mezőhegyes város fejlődése, társadalmi-gazdasági helyzete. Békéscsaba : KSH Békés M. Ig., 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Mezőhegyes lótenyésztésének története 1785-től 1985-ig. Szerk.: Sz. Bozsik Nóra. 2., bőv. kiad Mezőhegyes : Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát, 1985 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Mezőhegyes, a magyar lótenyésztés bölcsője: In: Viharsarok Népe, 11. évf. 232. szám (1955. október 2.) 6. p.
  • Mezőhegyes szorosabban a mezőhegyesi állami gazdaság története. Összeáll.: Tóth István. 2016 Online kiadvány
  • Mezőhegyesi kalendárium. Főszerk.: Sásné Balda Dorottya. Mezőhegyes : Város- és Környezetvédő Egyesület, 1996 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Mihók Sándor: A gidrán : hagyományos magyar lófajták. Budapest : Mezőgazda : Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége, cop. 2015 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Műemlékváros a pusztán – Mezőhegyes. In: Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 169. szám (1996. július 20–21.) 18. p.
  • Perneki Mihály: A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok gazdálkodása : 1867–1900. Budapest : Akad. ny., 1976 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Perneki Mihály: Mezőhegyes eszmei községgé alakulásának történeti körülményei. In: Békési Élet, 10. évf. 2. szám (1975) 414–419. p.
  • Ruisz Gyula: Mezőhegyes irodalmának könyvészeti összeállitása. Makó : Csanád Megyei Régészeti és Történelmi Társulat, 1902 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Tarkó Gábor: Menedéke volt a szökevényeknek, s börtöne a hazafiaknak : Mezőhegyes 1848–49-ben. Mezőhegyes : Városvédők Egyes., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Tarkó Mihályné: Kezek dicsérete : a szakmunkásképzés története Mezőhegyesen. Mezőhegyes : Városvédő Egyes., 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Templomaink : hitélet Mezőhegyesen. Szerk.: Zomborácz Pálné. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Város- és Környezetvédő Egyes., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Vági Gábor: Mezőhegyes. Budapest : Századvég, 1994 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Végezés a Mezőhegyesi Ménesbirtok alapításáról, mely nyomtattatott Ő Császári és Királyi Felsége II. József parancsára az 1785. esztendőben. Repr. kiad. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt., 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://bekeswiki.hu//index.php?title=Mezőhegyes&oldid=6825”