„Ortodox zsinagóga (Békéscsaba)” változatai közötti eltérés
hu>Jzoltan a (Helyesírás) |
a (Infobox létrehozása) |
||
| (Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
Az izraelita ortodox '''templom''' épülete [[Békéscsaba|Békéscsabán]] a '''Luther utca és Kinizsi utca sarkán''' található. Az épület a város központjából, a [[Szent István tér (Békéscsaba)|Szent István térről]] gyalog kb. 5 perc alatt, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 perc alatt megközelíthető. | {{InfoboxEpitettertek | ||
|nev = Ortodox zsinagóga | |||
|kep = [[Fájl:Bekescsaba ortodox zsinagoga 01.jpg|300px]] | |||
|kepalairas = Az egykori ortodox zsinagóga épülete 2013-ban | |||
|telepules = [[Békéscsaba]] | |||
|cim = Luther utca 14. | |||
|epult = [[1894]] | |||
|epitesistilus = romantikus | |||
|tervezo = Michay Sándor | |||
|tervezok = | |||
|epitesz = | |||
|epiteszek = | |||
|felavatasdatuma = [[1894]]. [[szeptember 28.]] | |||
|lebontasdatuma = | |||
|elhelyezkedese = <display_map height="250px" zoom="15" fullscreen="1">46.68049,21.09266</display_map> | |||
}}Az izraelita ortodox '''templom''' épülete [[Békéscsaba|Békéscsabán]] a '''Luther utca és Kinizsi utca sarkán''' található. Az épület a város központjából, a [[Szent István tér (Békéscsaba)|Szent István térről]] gyalog kb. 5 perc alatt, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 perc alatt megközelíthető. | |||
A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük, habár erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. '''Azt azonban tudjuk, hogy a ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve [[1821|1821-ből]] származik.''' A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, mely '''[[1883|1883-ban]] kettészakadt neológ és ortodox vallásirányzatra'''. Az utóbbi a zsidó vallás szigorúan törvénytisztelő útja. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma körülbelül 4 000 fő körül mozgott. | A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük, habár erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. '''Azt azonban tudjuk, hogy a ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve [[1821|1821-ből]] származik.''' A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, mely '''[[1883|1883-ban]] kettészakadt neológ és ortodox vallásirányzatra'''. Az utóbbi a zsidó vallás szigorúan törvénytisztelő útja. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma körülbelül 4 000 fő körül mozgott. | ||
== A zsinagóga története == | == A zsinagóga története == | ||
'''A békéscsabai ortodox zsinagógát [[1894|1894-ben]] építette fel a ortodox zsidó közösség''' a régebben épült [[Neológ zsinagóga (Békéscsaba)|neológ zsinagógával]] szemben. A templom '''terveit Michay Sándor készítette'''. Az épület '''romantikus stílus'''ban épült. '''A hívek adományaiból felépített templomot és a mellette lévő iskolát [[1894]]. [[szeptember 28.|szeptember 28-án]] avatták fel.''' A zsinagóga főbejárata az udvar felől nyílt. A Luther utcára az északi hosszanti oldalon lévő ablakok néztek. A főhomlokzat hármas tagolású, mindhárom egység földszinti részén egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki. A középső ajtó a zsinagógai térbe, a két oldalsó a női karzatra vezetett. Az ajtók fölé kis kerek ablakokat helyeztek. Ezek fölött egy párkány osztotta két részre a homlokzatot, melynek felső részébe nagyméretű, színes ólomüvegezésű, többszörös szegéllyel díszített, kör alakú ablakot építettek be. A főhomlokzat két szélének kiugró részein műkő gömböket helyeztek el. Ezek a gömbök fogják közre a fogsordíszítéses oromzatot, amely a mózesi kettős kőtáblában záródik. Az épület hosszanti oldalain négy-négy ablakot alakítottak ki. A belső teret – amely minden díszítést nélkülözött – az ortodox szokásoknak megfelelően alakították ki. A karzaton a nők, a földszinti padsorokban a férfiak ülhettek. A frigyszekrényt a keleti falnál, a nagyméretű ablak alatt, a bimát a földszinti tér közepén helyezték el. | '''A békéscsabai ortodox zsinagógát [[1894|1894-ben]] építette fel a ortodox zsidó közösség''' a régebben épült [[Neológ zsinagóga (Békéscsaba)|neológ zsinagógával]] szemben. A templom '''terveit Michay Sándor készítette'''. Az épület '''romantikus stílus'''ban épült. '''A hívek adományaiból felépített templomot és a mellette lévő iskolát [[1894]]. [[szeptember 28.|szeptember 28-án]] avatták fel.''' A zsinagóga főbejárata az udvar felől nyílt. A Luther utcára az északi hosszanti oldalon lévő ablakok néztek. A főhomlokzat hármas tagolású, mindhárom egység földszinti részén egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki. A középső ajtó a zsinagógai térbe, a két oldalsó a női karzatra vezetett. Az ajtók fölé kis kerek ablakokat helyeztek. Ezek fölött egy párkány osztotta két részre a homlokzatot, melynek felső részébe nagyméretű, színes ólomüvegezésű, többszörös szegéllyel díszített, kör alakú ablakot építettek be. A főhomlokzat két szélének kiugró részein műkő gömböket helyeztek el. Ezek a gömbök fogják közre a fogsordíszítéses oromzatot, amely a mózesi kettős kőtáblában záródik. Az épület hosszanti oldalain négy-négy ablakot alakítottak ki. A belső teret – amely minden díszítést nélkülözött – az ortodox szokásoknak megfelelően alakították ki. A karzaton a nők, a földszinti padsorokban a férfiak ülhettek. A frigyszekrényt a keleti falnál, a nagyméretű ablak alatt, a bimát a földszinti tér közepén helyezték el. | ||
A lap jelenlegi, 2024. február 29., 16:48-kori változata
| Ortodox zsinagóga | |
|---|---|
 Az egykori ortodox zsinagóga épülete 2013-ban | |
| Település | Békéscsaba |
| Cím | Luther utca 14. |
| Épült | 1894 |
| Építési stílus | romantikus |
| Tervező | Michay Sándor |
| Felavatás dátuma | 1894. szeptember 28. |
|
| |
Az izraelita ortodox templom épülete Békéscsabán a Luther utca és Kinizsi utca sarkán található. Az épület a város központjából, a Szent István térről gyalog kb. 5 perc alatt, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 perc alatt megközelíthető.
A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük, habár erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. Azt azonban tudjuk, hogy a ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve 1821-ből származik. A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, mely 1883-ban kettészakadt neológ és ortodox vallásirányzatra. Az utóbbi a zsidó vallás szigorúan törvénytisztelő útja. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma körülbelül 4 000 fő körül mozgott.
A zsinagóga története
A békéscsabai ortodox zsinagógát 1894-ben építette fel a ortodox zsidó közösség a régebben épült neológ zsinagógával szemben. A templom terveit Michay Sándor készítette. Az épület romantikus stílusban épült. A hívek adományaiból felépített templomot és a mellette lévő iskolát 1894. szeptember 28-án avatták fel. A zsinagóga főbejárata az udvar felől nyílt. A Luther utcára az északi hosszanti oldalon lévő ablakok néztek. A főhomlokzat hármas tagolású, mindhárom egység földszinti részén egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki. A középső ajtó a zsinagógai térbe, a két oldalsó a női karzatra vezetett. Az ajtók fölé kis kerek ablakokat helyeztek. Ezek fölött egy párkány osztotta két részre a homlokzatot, melynek felső részébe nagyméretű, színes ólomüvegezésű, többszörös szegéllyel díszített, kör alakú ablakot építettek be. A főhomlokzat két szélének kiugró részein műkő gömböket helyeztek el. Ezek a gömbök fogják közre a fogsordíszítéses oromzatot, amely a mózesi kettős kőtáblában záródik. Az épület hosszanti oldalain négy-négy ablakot alakítottak ki. A belső teret – amely minden díszítést nélkülözött – az ortodox szokásoknak megfelelően alakították ki. A karzaton a nők, a földszinti padsorokban a férfiak ülhettek. A frigyszekrényt a keleti falnál, a nagyméretű ablak alatt, a bimát a földszinti tér közepén helyezték el.
A hitközség 1944-ig, a békéscsabai zsidók deportálásáig működött a templomban. A közösség és a deportáltak emlékét az épület falán elhelyezett tábla őrzi.
A templomot a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta. Az épület jelenleg ideiglenes műemléki védelem alatt áll. Külsejét az utóbbi évtizedekben átalakították, de a legutóbbi helyreállítási munkák során ismét visszanyerte eredeti formáját. Az épületet raktárként és üzlethelyiségként hasznosították.
A második világháború után a neológ és az ortodox zsidó közösség száma a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott. Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. A zsidó hitközség a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken új zsinagógát építtetett. Az épületet 2004-ben adták át. A Mózes tanításait tartalmazó Tóra-tekercseket 2008-ban helyezték az épületbe.
Képgaléria
(2013)
Emléktábla (2013)
Lásd még
Források
- Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007. 92. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A város műemlékei. In: Békéscsaba honlapja. 2. p. (Látogatva: 2013. 04. 19.)
- Magyarországi zsinagógák. Főszerk.: Gerő László. Budapest : Műszaki Könyvkiadó, 1989. 96–97. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Új zsinagógát adtak át Békéscsabán. In: Hír6 honlapja (Látogatva: 2013. 04. 19.)
Kapcsolódó irodalom
- Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Typografika, 2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Micheller Magdolna: A békéscsabai zsidóság története. Békéscsaba : TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1960 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, 1944–1960. Békéscsaba : Városi Tcs., 1961 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Külső hivatkozások
- Békéscsaba zsinagóga. In: Avelecion (Látogatva: 2013. 04. 19.)
- Kis zsinagóga. In: Műemlékem.hu (Látogatva: 2013. 04. 19.)
