Tessedik Sámuel (1742–1820)

Tessedik Sámuel
Születési dátum	1742. április 20.
Születési hely	Alberti
Halálozási dátum	1820. december 27.
Halálozási hely	Szarvas
Sírhely	Ótemető, Szarvas
Házastárs	Markovitz Terézia Lissovinyi Karolina
Foglalkozás	evangélikus lelkész, pedagógus, pedagógiai és gazdasági szakíró

Élete

Sírja a szarvasi Ótemetőben

Tessedik Sámuel (szlovákul: Samuel Tešedík, németül Samuel Teschedik) a Pest megyei, Albertiben született 1742. április 20-án, id. Tessedik Sámuel evangélikus lelkész és Lang Erzsébet gyermekeként. Nagyszülei Tessedik György és Nedeczky Eszter.

Tessedik Sámuel gyermekkori élményei – leendő szarvasi munkahelyéhez közel – a Békés megyei Csabához fűződtek. Öt évig éltek a településen, melynek édesapja volt a lelkésze. Két lánytestvérével együtt játszott a jobbágygyerekekkel, kerti munkákat végzett, majd bekapcsolódott a család megélhetéséhez szükséges anyagi javak előteremtéséhez (pl. zöldség- és gyümölcstermelésbe). Hétéves korában apja meghalt, anyjával Pozsonyba költöztek, ott végezte el a gimnáziumot. Majd instruktornak állt be jobb polgári házakhoz. Pozsony kevésnek bizonyult Tessediknek, hogy a magyar nyelvben és magasabb tudományokban képezze magát, emiatt Debrecenbe ment főiskolára. A híres tudós Hatvani professzortól természettudományokat hallgatott. A debreceni kollégiumból a Felvidék városain át, jórészt gyalog tette meg az utat haza, Pozsonyba.

1763-ban külföldre ment, a Nürnberggel szomszédos Erlangenben folytatta tanulmányait. Két évet töltött a bajor tartományban, ahol a teológia és filozófia mellett a reális tudományokból – természetismeret, orvostudomány – is ismereteket szerzett.

1769-ben feleségül vette, a szarvasi születésű Markovitz Teréziát, házasságukból tizenhárom gyermek született. Két évtizednyi házasélet után azonban – 1791. január 26-án – elhunyt a felesége. Közel egy év múlva újranősült, második felesége, Lissovinyi Karolina (1760–1820) két gyermeket hozott a házasságba; Tessediktől öt gyermeke született. A húsz gyermek közül csak hét fiú és két lány érte meg a felnőttkort.

Gyermekei:

• Sámuel (1777) vízszabályozó mérnök. Sakk-útmutatója hét kiadásban jelent meg.
• Károly (1795) megyei alszolgabíró (Ladány).
• Ferenc (1800–1844) jogász és író. Franciaországi utazásának leírásáért 1831-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották.
• Johanna (1789) Mikolay István orosházi lelkésszel kötött házasságot.

A Tessedik nevet Sámuel fiának utódai tartották fenn. A család utolsó férfitagja, Károly 1887-ben halt meg. Női ágon tovább élt a Tessedik vér: Mikolayné Tessedik Johanna leánya, Mikolay Vilma Neumann Károly lelkészhez – a későbbi szarvasi Tessedik-kutató Nádor (Neumann) Jenő nagyapjához – ment feleségül.

Tessedik Sámuel 1820. december 27-én hunyt el Szarvason. Sírja az Ótemetőben található. Az 1821-ben készült síremlék Dunaiszky Lőrinc neves pesti szobrász alkotása.

Munkássága

1766-ban Németországból hazatérve, a Nógrád megyei Surányba ment Sréter György birtokára udvari lelkésznek. Félév után, 1767-ben elfogadta a másodlelkészi állást Szarvason. Markovitz János javaslatára hívták meg, akivel az erlangeni tanulmányai folyamán ismerkedett meg. Markovitz halála után Tessediket választották meg a szarvasi igazgató-lelkésszé. Ezt az egyházi funkciót élete végéig betöltötte.

Tessedik mély pedagógiai és sokirányú mezőgazdasági elméleti műveltséggel rendelkezett. Kora tudományos színvonalának legmagasabb fokán állt.

A szarvasi jobbágyparasztok szánalmas helyzete felülmúlta minden képzeletét. Gyakorlati tevékenységét azzal kezdte, hogy otthonukban is meglátogatta híveit. Látta a családlátogatások pedagógiai jelentőségét. Tudta, hogy az iskola problémáit nem lehet megoldani az iskolán kívüli, a felnőtt lakosság nevelése nélkül. Első iskolaalapító tervezetét már 1779 augusztusában átadta a földbirtokosoknak, támogatást kérve. Sok küzdelem és egyéni áldozat árán 1780 májusában létrehozta Gyakorlati gazdasági Ipariskoláját, amely négyévi (1795–1799) megszakítással 1806-ig működött. Az iskola felállításában jelentős szerepe volt az 1777-ben kiadott Mária Terézia-féle „Ratio educationis” ösztönző hatásának is. Az intézmény ország-világ előtt ismerté vált. Az ő iskolájának mintájára szervezték meg a keszthelyi Georgikont, a nagyszentmiklósi gyakorlati mezőgazdasági iskolát is.

Tessediknél az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása nem véletlen, teljesen tudatos és tervszerűen érvényesített pedagógiai meggyőződés volt. ”Agendo docere”, cselekedve tanítani – hirdette Tessedik, Komenskynek és Pestalozzinak nyomán. A munkát elsősorban oktatási és nevelési módszerként alkalmazta az oktatásban. A munka egyrészt az ismeretszerzés eszköze a gyakorlati oktatási folyamatban, másrészt az ismeretek gyakorlati alkalmazásának módja. Törekvése szerint a munka váljék szokássá már gyermekkorban.

Iskolájában szakosított oktatás folyt. Külön tanára volt a német, magyar és a szláv nyelveknek, a pedagógiának és természetesen a természettudományi tárgyaknak is. A tankönyvek jelentős részét ő maga írta. A korszerű iskola megteremtése nélkülözhetetlen szubjektív feltételének tartja Tessedik a tanítók munkáját. 1804 májusában megalakult Szarvason a néptanítók „Testvéri Szövetkezete”. A „polgári” korszak első egyesületének létrehozása is az ő nevéhez fűződik, 1780-ban egy évig működő „Olvasó Társaságot” alapított.

Iskolájának második szakaszának célja kifejezetten a felsőbb szintű mezőgazdasági szakoktatás. A mezőgazdasági szakképzésben két évig sikeresen résztvevők gazdasági szaktanító, vagy termelésirányító, felügyelő, ellenőrző agronómus szerepét tölthették be.

Tessedik szarvasi iskoláját – annak tartalma, oktató-nevelő törekvésének központi gondolata alapján – a gyakorlati oktatás, a „munkaiskola” első magyar megvalósult kezdeményezésének tekintjük.

Tessedik munkássága a mezőgazdaság terén

• 1793-ban kezdte meg intézetében a gyapjú feldolgozását, a fonást, a szövést.
• Először alkalmazott a környéken sorvetést. Propagálta a kukorica termesztését. Meghonosította a borona és a henger használatát.
• 1795-ben vezette be a gyors szénaszárítást, ami után kitűnő sarjút kaptak. Ebben az évben sikeresen kísérletezett aszúbor készítéssel. 1808-ig 6 évjáratot jegyzett fel. Ekkora már több mint 300 hazai és külföldi gyümölcsfajt és fajtát gyűjtött össze.
• 1796-ban készített először répából cukrot.
• Korát megelőzve, bámulatos sikereket ért el a használhatatlan szik termővé tételében.
• 1797-ben indította meg az akácosítást.
• 1801-ben termesztett először tavaszi bükkönyt árpával keverve.
• A mezőgazdaság másik nagy ágával, az állattenyésztéssel nem foglalkozott olyan mélységben mint a növénytermesztéssel.

Hatása az állattenyésztésre a gyakori járványok leküzdésében, az állatorvoslás gyakorlásában, és intézetében az oktatásban nyilvánult meg. Kiszélesítette a takarmánytermesztést, ezáltal istállózott állattenyésztést tudott folytatni, aminek köszönhetően növelni tudta a tejhozamokat, s a tejtermékeket.

Tessedik maga is előszeretettel méhészkedett. A parasztság boldogulásának egyik eszközét látta benne, emiatt pártfogolta és terjesztette a méhészkedést. Szarvason 1794-ben kezdték az okszerűbb méhészkedést. Olyan méznyerési eljárást alkalmazott, ami elkerülhetővé tette a méheknek addig szokásban volt elpusztítását. Jelentős sikereket ért el végül a feldolgozóipar, az értékesítés, a vízi és szárazföldi szállítás, a csatornázás terén is. Korszerű községrendezési elképzelése alapján valósult meg a mai Szarvas utcarendszere.

Díjak, kitüntetések

• 1782. szeptember 2-án II. József császártól 25 arany értékű érmet kapott.
• 1798. április 3-án kapta meg a jénai mineralogiai társaság diplomáját.
• 1809. február 19-én I. Ferenc király magyar nemességet adományozott neki.

Emlékezete

• Debrecenben, Gödöllőn, Gyulán és Szarvason utcát neveztek el róla.
• A Magyar Agrártudományi Egyesület 1961-ben Tessedik Sámuel emlékérmet alapított, melyet évente ítélnek oda.

Iskolák

• Egykori iskolájának épülete Szarvason ma múzeum, a híres evangélikus lelkész nevét viseli (Tessedik Sámuel Múzeum). Földszinti részében található a múzeum állandó kiállítás a „Tessedik városa hajdan és ma” címmel.
• A szakmunkásképzés Szarvason 1992-ben új formával bővült: alapítványi iskola nyitotta meg kapuit, Tessedik nevét véve fel.
• Cserhátsurányban az általános iskola 1960. október 20-án vette fel Tessedik nevét.
• Nyíregyházán a Szakképző Iskola és Gimnázium, Albertirsán pedig az általános iskola viseli a nevét. Debrecenben középiskola vette fel a nevét.
• 2001–2008 között a Békéscsabai és a Szarvasi Főiskola viselte a nevét. A Tessedik Sámuel Főiskola 2009. január 1-jén integrálódott a Szent István Egyetembe, így a Szent István Egyetem Gazdasági Karaként működött tovább.
• Gödöllőn jelenleg is működik Tessedik Sámuel Anyaotthon, Tessedik Sámuel Családok Átmeneti Otthona és a Tessedik Sámuel Evangélikus Idősek Otthona.

Szobrok, emléktáblák

• 1942. április 19-én domborműves, klasszikus stílusú Tessedik-emléktáblát helyeztek el a szarvasi Evangélikus Ótemplom homlokzatán.
• 1942-ben Szarvas Főterén Tessedik születésének kétszázadik évfordulójára az Országos Tessedik Emlékév központi szimbólumaként került felállításra egy egész alakos szobor, ami Kevizky Hugó szobrászművész alkotása. Avatását a Magyar Rádió élő egyenes adásban közvetítette. Az alkotást 1970 júliusában lebontották és a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kar (Szarvas) parkjában állították fel újra. Helyére 1974-ben Kiss Kovács Gyula felszabadulási emlékműve került.
• Szarvason a mai Evangélikus Ótemplom Tessedik Sámuel és Boczkó Dániel lelkészek működése alatt épült 1788-ban. Tessedik Sámuel – kezében a Bibliát tartva – egész alakos szobra a templom oldal-bejárata előtt van felállítva (2014. május 25-én avatták fel). Molnár György gyülekezeti tag felajánlásából, a szobrász bronzból készítette el a 270 kilogramm súlyú szobrot.
• 1971 óta mellszobor őrzi emlékét Budapesten a Városligetben, a Széchenyi szigeten, a Mezőgazdasági Múzeum és a vízpart közötti sávban.
• 1957 óta mellszobor áll Martonvásáron, a Brunszvik-kastély közelében.
• Cserhátsurányban 1960. október 20-án avatták fel Tessedik Sámuel fejszobrát.
• Közel 180 cm magas mészkő posztamensen elhelyezett márvány (vörös mészkő) faragott mellszobor található Tardoson, alatta Tessedik felirattal. Szederkényi Attila szobrász készítette.
• 1977-ben avatták fel Tessedik-mellszobrát Budapesten, a Kossuth Lajos tér 11. szám alatt. 20 cm-es konzolon 5/4-e életnagyságú bronz mellszobor, alatta 75x65 cm-es feliratos tábla. Felirata: "TESSEDIK SÁMUEL /1742–1820 / A magyar mezőgazdasági szakoktatás / elméleti és gyakorlati megalapítója." Alkotó: Konyorcsik János.
• A Vidékfejlesztési Minisztérium árkádsorában a magyar mezőgazdaság úttörőinek mellszobrait és emléktábláját helyezték el, többek között Tessedik Sámuel mellszobrát is.
• 1978-ban Albertirsán avatták fel Tessedik-mellszobrát. Alkotó: Kampfl József.
• Szerencsen, a cukorgyár mellett álló kertben található Tessedik emlékműve.

Művei

• An das Ungarische, besonders Protestantische Publicum, detaillirte Erklärung der Ursachen des Entstehens und des Einschlafens des ersten Praktisch-Oekonomischen Industrial-Instituts zu Szarvasch. (Részleges felvilágosítás.) Hely n. 1798
• Declarationes duae coram incl. commissione regia die 9 et 10 Mai 1792. Factae, atque scholam oeconom. Hely és év n.
• Der Landmann in Ungarn, was er ist, und was er sein könnte, nebst einem Plane
• von einemregulirten Dorfe. Pest: Gedr. auf Kosten des Verfassers, 1784. Magyarul: A parasztember Magyarországon mitsoda és mi lehetne… ford. Kónyi János. Pécs, 1786 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Nachricht von dem Anbau und der Benutzung des Lucerner-Klees. Hely és év n.
• Neuer Wiesen-Rektifikazions-Plan . . Ofen, 1800. Magyarul: Új módja a rétek igazításának . . . Buda, 1801
• Ökonomisch-physikalisch-statistische Bemerkungen über den gegenwärtigen Zustand des Landwesens in Ungarn, 1787
• Önéletírás. Készült Zsilinszky Mihály 1873-as fordításának felhasználásával. Szarvas: Digitális Kalamáris, 2012 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• A parasztok állapotáról Magyarországon. Budapest: Gondolat, 1979 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szarvasi nevezetességek. Készült Nádor Jenő 1938-as fordításának felhasználásával. Szarvas: Digitális Kalamáris, 2015 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szarvasi nevezetességek azaz Szarvas mezőváros gazdasági krónikája. Budapest: Magyarságtudomány, 1938 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tessedik Sámuel a falugondozás és szakoktatás úttörője önéletrajza, 1742–1820. Budapest: Falukutató Intézet, 1935 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tessedik Sámuel kisebb írásai. szerk. Hanzó Lajos. Szarvas: Községi Tanácsa. : Községi Hazafias Népfront, 1960 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Theschedik Sámuel önéletírása. Hasonmás kiadás. Budapest: Mezőgazdasági Könyvkiadó: MÉM Információs Központ, 1976 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• A tiszavidéki szikes talajok műveléséről és hasznosításáról. Szarvas: Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kar, 1980 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Képgaléria

• 

  Tessedik gazdasági iskolájának épülete

• 

  Tessedik önéletírásának kézirata

Források

• Czeglédi Imre: Gyula város utcanevei : közterületi nevek, 1851–2005. Gyula : Városi Önkormányzat, 2008. 219. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Penyigey Dénes: Tessedik Sámuel. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1980. 37–221. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szarvasi krónika. Szerk.: Kutas Ferenc. Szarvas : Hazafias Népfront Városi Bizottsága, 2018. 101 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tessedik Sámuel önéletírása. Fordította Zsilinszky Mihály. Szarvas : Müller nyomda, 1942. 3–35. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tessedik Sámuel válogatott pedagógiai művei. Budapest : Tankönyvkiadó Vállalat, 1956. 8–44. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tóth Lajos: Tessedik Sámuel, 1742–1820. Békéscsaba : Békés Megyei Tanács ; Szarvas: Városi Tanács, 1976. 39–99., 259–325. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

• 240 éve érkezett Tessedik Szarvasra : tudományos konferencia, Szarvas, 2007. szeptember 21. Szerk.: Bukovinszky László, Tusjak Lászlóné. Szarvas : Tessedik Sámuel Főiskola : Tessedik Sámuel Emlékbizottság, 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• 270 éve született Tessedik Sámuel: emlékülés: Budapest, Vidékfejlesztési Minisztérium, 2012. december 19. Szerk.: Lipcsei Imre. Szarvas : Tessedik Sámuel Emlékbizottság, 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• A reformer Tessedik : Tessedik Sámuel összegyűjtött írásai. Szarvas: Tessedik Sámuel Főiskola, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• A szikesek javításáról Tessedik születésének 270. évfordulóján. Szarvas : SZIE Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar : Tessedik Öreggazdász Egyesület, 2012 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Csománé Forgács Emma: Tessedik Sámuel kora és tevékenysége. In: Iskolakultúra. 117. évf. 1. szám (2001) 126–132. p.
• Gávai Gaál Jenő: Egy elfelejtett nagy emberünk Thessedik Sámuel emlékezete. In: Nemzetgazdasági és szociálpolitikai válogatott tanulmányainak újabb rendszeres gyűjteménye. 2. köt. Budapest : Pátria Nyomda, 1932. 7–38. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Hanzó Lajos: Tessedik és a filantrópizmus. Szarvas : Óvónőképző Intézet, 1962 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Hanzó Lajos: Tessedik és az európai gazdaságtudomány. In: Agrártörténeti Szemle, 2. szám (1961)
• Isten lelki házának felszentelése: Tessedik Sámuel templomszentelési igehirdetése: Békéscsaba, 1745. Szerk.: Bakay Péter. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Egyházközség, 2018 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kovács Gábor: Tessedik Sámuel és a parasztság. In: Agrártörténeti Szemle, 2. szám (1961)
• Lakos Sándor: Tessedik Sámuel és a német szellemi élet. Budapest : Lakos Sándor, 1940 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Nádor Jenő: A magyar falumunka megalapítása: emlékezés Tessedik Sámuelre. Budapesten, a Luther-Társaság 1939. évi febr. hó 27-én tartott estjén előadta Nádor Jenő. Budapest : Luther Társaság, 1942 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Nádor Jenő: Tessedik Sámuel írásainak címjegyzéke. In: Agrártörténeti Szemle, 2. szám (1961)
• Nádor Jenő–Kemény Gábor: Tessedik Sámuel élete és munkája. Budapest, 1936
• Penyigei Dénes: Tessedik Sámuel. In: Agrártörténeti Szemle, 2. szám (1961)
• Penyigei Dénes: Tessedik Sámuel. In: Agrokémia és Talajtan, 8. szám (1980)
• Pilishegyi József, Dr.: 250 éve született Tessedik Sámuel. In: Békés Megyei Népújság, 47. évf. 93. szám, (1992. április 18–20.) 13. p.
• Ruzicskay György: Tessedik Sámuel élete / Ruzicskay György rajzműve. Szarvas : Városi Tanács ; Békéscsaba : Békés Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya, 1970 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szabó Miklós: Tessedik Sámuel élete és munkássága. Budapest : Mezőgazdasági Múzeum, 1960 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szelényi Ödön: Az első magyar munkáspedagógus : Tessedik Sámuel élete és munkássága. Budapest : Lampel, 1920 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szeniczey Vilma: Szeniczey Vilma Tessedik Sámuelről. Szarvas : Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar : Tessedik Öreggazdász Egyesület, 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tamássy István: Tessedik Sámuel a pedagógus. In: Agrártörténeti Szemle, 2. szám (1961) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tessedik díszpolgár. In: Népszabadság, 58. évf. 7. szám (2000. január 10.) 19. p.
• Tessedik öröksége a XXI. században: tudományos tanácskozás: Szarvas, 2004. december 10. Szarvas : Tessedik Sámuel Főiskola, 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tessedik Sámuel (1742–1820). In: Békés megye sportjának története a kezdetektől a felszabadulásig. Szerk.: Kun László. Békéscsaba : Békés Megyei Tanácsa, 1988. 18–19. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tessedik Sámuel írásaiból. ford.: Zsilinszky Mihály, Kónyi János. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola : Magyar Pedagógiai Társaság Békés Megyei Tagozat, 1970 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tessedik Sámuel: "Első kisérlet a magyarországi, Békés megyei, szarvasi gyakorlati-mezőgazdasági-szorgalmatossági-tanintézet pragmatikus bemutatására". In: Pedagógiai Szemle, 13. évf. 4. szám (1963) 320–329. p.
• Tessedik Sámuel: „.. a jó iskola mind a népre, mind az államra éldást és boldogságot hoz”. In: Honismeret. 37. évf. 3. szám (2009) 14–17. p.
• Tessedik Sámuel: Szólok az oktatók rendjéről. In: Magyar Felsőoktatás, 3. szám (2001) 1–2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tóth Lajos, Dr.: A jakobinus mozgalom és Tessedik Sámuel. In: Békés Megyei Népújság, 30. évf. 252. szám (1975. október 26.) Köröstáj kulturális melléklet
• Tóth Lajos, Dr.: Tessedik a tanügy korszerűsítésért az 1791-es pesti zsinaton. In: Békés Megyei Népújság, 42. évf. 62. szám (1987. március 14.) 8. p.
• Tóth Lajos: Tessedik Sámuel az iskoláskor előtti nevelésről. In: Óvodai Nevelés, 31. évf. 2. szám (1978) 43–46. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tóth Lajos: Tessedik Sámuel ifjúsága. In: Új Auróra, 1. szám (1980) 111–118. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tóth Lajos: Tessedik Sámuel pedagógiai reformtevékenysége. Budapest : Tankönyvkiadó Vállalat, 1980 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Ünnep előtt. In: Szarvas és Vidéke, 4. évf. 15. szám (1942. április 10.) 1. p.
• Vácz Elemér: Tessedik Sámuel, 1742–1942. Nyíregyházi Luther Szövetség, 1942 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Vincze Ferenc: Kétszáz éve nyitotta meg kapuit Tessedik Sámuel gazdasági. In: Honismeret, 8. évf. 2. szám (1980) 25–27. p.
• Vincze László: Tessedik Sámuel élete és pedagógiai munkássága. In: Pedagógiai Szemle, 4. szám (1953) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Vincze László: Tessedik Sámuel levele. In: Köznevelés, 18. évf. 8. szám (1962) 245–246. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Vincze László: Tessedik Sámuel Olvasókönyve. In: Pedagógiai Szemle, 24. évf. 7–8. szám (1974. július–augusztus) 66–683. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Wellmann Imre: Tessedik és a magyar agrárfejlődés. In: Agrártörténeti Szemle, 2. szám (1961) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Wellmann Imre: Tessedik Sámuel. Budapest: Művelt Nép Könyvkiadó, 1954 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Külső hivatkozások

• A karikatúraszobrászattól a sporton át a barokkig. In: Hippocrateslap.hu
• Búzaültetéssel bizonyíthatjuk, hogy megértettük Tessedik üzenetét. In: Evangelikus.hu
• Czupy György: Tessedik Sámuel – 1–3. In: Hetedhethatar.hu
• Hungarikum lett a magyar akácfa. In: Beol.hu
• Hungarikum lett az akácfa és az akácméz. In: Index.hu
• Mesélnek a fák : a szarvasi Tessedik-akác. In: Garden-kerteszet.hu
• Nádor István: Tessedik Sámuel szerepe az Alföld fásításában. In: Erdeszetilapok.oszk.hu
• Születésének 275. évfordulóján szülővárosában és szolgálati helyén is megemlékeztek Tessedik Sámuelről. In: Evangelikus.hu
• Tessedik Sámuel (1742–1820). In: Mek.oszk.hu
• Tessedik Sámuel emléktábla – Szarvas. In: Reformacio.mnl.gov.hu
• Tessedik Sámuel–Berzeviczy Gergely: A parasztok állapotáról Magyarországon. In: Mek.oszk.hu