Lepage Lajos (1859–1919)

Lepage Lajos
Születési dátum	1859
Halálozási dátum	1919
Halálozási hely	Kolozsvár, Románia
Sírhely	Házsongárdi temető, Kolozsvár, Románia
Házastárs	Donagyő Erzsébet
Foglalkozás	nyomdász, könyvkiadó, könyvkereskedő

Élete, munkássága

Újsághirdetés 1884-ből

Lepage Lajos francia származású (nagyapja Elzászból került Magyarországra) nyomdász, könyvkiadó és könyvkereskedő 1884-ben települt át Szegedről Békéscsabára, miután átvette ‒ az Aradra távozó ‒ Klein Ödön Vasút utcai könyv-, papír-, író-, rajzszer- és zenemű-kereskedését. A békéscsabai járásbíróság épületében található könyv- és papírkereskedés a téli évadra kölcsönkönyvtárként is működött magyar és német írók műveivel.

Lepage Lajos 1885-ben kötött házasságot Donagyő Erzsikével, Donagyő János szabadkai földbirtokos leányával. Gyermekeik: Ilona, Malvin, Bözsike és Margitka.

A fiatal nyomdász 1890-ben megalapította első nyomdáját; a Lepage Nyomdában újságok, időszaki kiadványok, mindenféle nyomtatványok, levélpapír és boríték, esküvői és báli meghívók készültek. Lepage Lajos 1889. december 15-én megvásárolta a Bírósági Végrehajtók Közlönye című folyóiratot. 1891. január 3. és 1892. május 7. között a Békésmegyei Hírlap felelős szerkesztője, valamint a kiadó tulajdonosa volt. 1895-ben Hódmezővásárhelyen is nyitott nyomdát, könyv-, zenemű- és papírkereskedést, de két év múlva túladott rajtuk, és visszaköltözött Békéscsabára.

1901-ben megvásárolta Polcz Albert kolozsvári könyvkereskedését és nyomdáját. Az 1903-ban bekövetkezett elköltözéséig tartotta fenn békéscsabai üzletét, melyet Tevan Adolfnak adott el. A korabeli krónika beszámolója szerint Tevan Adolf esténként a kávéházban összeült sakkozni a város egyetlen könyvkereskedőjével, Lepage Lajossal. Lepage bejelentette partnerének, hogy a könyvesboltját (a kis kézinyomógéppel együtt) nem bírja fenntartani. Szavai szerint Békéscsaba levegője nem tett jót a könyveknek; ezért inkább elment Kolozsvárra, a boltját pedig felajánlotta eladásra régi barátjának, sakkpartnerének. Tevan Adolf átvette a kis könyvesboltot. Vállalkozása fényesen működött, ebből nőtt ki az az üzem, amely évtizedekig kiemelkedő szerepet töltött be mind Békéscsaba kulturális életében és fejlődésében, mind a magyar könyvkultúra megújításában. A régi kis nyomógépet emlékként megőrizték abban az európai színvonalú grafikai műintézetben, melyre Tevan Adolf, majd 1909-től kezdve fia, Tevan Andor fejlesztette az egykori kis vidéki nyomdát.

Kolozsváron Lepage Lajos elismert tipográfus és kiadó lett. Könyvek mellett folyóiratokat és képeslapokat is kiadott. A Fő téren állt üzlete, amely egy ideig kölcsönkönyvtárként is működött, a Mátyás király utcában fióküzlete is volt. Vállalkozását ‒ a Lepage Lajos egyetemi könyvkereskedés, papír- és nyomdaüzletet ‒ 1914-ben Dobó Ferenc és Dobó Lajos vette meg. Cégjelzésként megőrizték a Lepage könyvkereskedés nevet, annak megszűnéséig, az 1948-as államosításig. A Lepage könyvkereskedés könyvjegyzékei és Ex Libris cím alatt megjelentetett háromnyelvű könyvkereskedelmi prospektusai (1925–1939) arról tanúskodnak, hogy a könyvkereskedés a világ minden tájáról beszerzett tudományos és szépirodalmi művekkel látta el a vásárlókat.

Lepage Lajos a Magyar Könyvkereskedők Egyletének és a Vidéki Nyomdatulajdonosok Országos Szövetségének is tagja volt. A Békéscsabai Iparosok Segély- és Hitelszövetkezeténél igazgatósági tagként szerepelt. 1901-ben a csabai római katolikus egyháztanács világi elnökévé, 1902-ben pedig az iskolaszék tagjává választották. Részt vett az 1901 szeptemberében alakult Békéscsaba Városi Takarékpénztár Részvénytársaság megszervezésében, melynek egyik igazgatója lett. 1906-ban egyik alapítója és részvényese volt a Kolozsvári Kereskedelmi Bank Rt. égisze alatt alakult Borgóprundi Papírgyár Rt.-nek. 1912-ben Kolozsváron egy vaskereskedő céget vásárolt.

Lepage Lajos 1919-ben hunyt el. Kolozsváron a Házsongárdi temetőben helyezték végső nyugalomra.

Források

• A művelődés évszázadai Békéscsabán. Főszerk.: Kafer István és Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 352. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 214. szám (1998. szeptember 12‒13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békés Megyei Népújság, 33. évf. 238. szám (1978. október 8.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békés, 10. évf. 2. szám (1891. január 11.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békésmegyei Közlöny, 11. évf. 90. szám (1884. november 13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békésmegyei Közlöny, 11. évf. 91. szám (1884. november 16.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békésmegyei Közlöny, 12. évf. 87. szám (1885. október 29.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 8. szám (1899. január 26.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 55. szám (1901. július 7.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 79. szám (1901. október 3.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békésmegyei Közlöny, 29. évf. 86. szám (1902. október 26.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Donagyő János gyászjelentése. In: OSZK gyászjelentések (Látogatva: 2019. 04. 03.)
• Gaal György: Tört kövön és porladó kereszten : pusztuló múlt és fájó jelen a Házsongárdi temetőben. Kolozsvár : Stúdium Könyvkiadó, 2009. 110. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Honi Ipar, 7. évf. 23. szám (1906. december 1.)
• Lepage Lajos In: Wikipedia
• Nyomdaipar Magyarországon, 13. évf. 32. szám (1914. augusztus 5.)
• Világ, 14. évf. 186. szám (1923. augusztus 19.)