„Bohus Zoltán (1941–2017)” változatai közötti eltérés

a (1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.))
a (Infobox létrehozása)
 
1. sor: 1. sor:
szobrászművész, üvegtervező, egyetemi tanár
{{SHORTDESC:szobrászművész, üvegtervező, egyetemi tanár}}
 
{{InfoboxSzemely
 
|nev = Bohus Zoltán
Bohus Zoltán, a Nemzet Művésze díjjal kitüntetett, Kossuth-díjas magyar szobrászművész, üvegtervező, egyetemi tanár azon magyar művészek közé tartozott, akiknek alkotásaival találkozhatunk mind a magyarországi, mind a nyugat-európai és az amerikai múzeumokban, magángyűjteményekben. Művészetét számos hazai és nemzetközi díjjal jutalmazták.
|kep =
|kepalairas =
|szuletesinev =
|szuletesidatum = [[1941]]. [[december 21.]]
|szuletesihely = [[Endrőd|Gyomaendrőd]]
|halalozasidatum = [[2017]]. [[november 23.]]
|halalozasihely = Budapest
|sirhely =
|hazastars =  Lugossy Mária
|foglalkozas = szobrászművész, üvegtervező, egyetemi tanár
}}Bohus Zoltán, a Nemzet Művésze díjjal kitüntetett, Kossuth-díjas magyar szobrászművész, üvegtervező, egyetemi tanár azon magyar művészek közé tartozott, akiknek alkotásaival találkozhatunk mind a magyarországi, mind a nyugat-európai és az amerikai múzeumokban, magángyűjteményekben. Művészetét számos hazai és nemzetközi díjjal jutalmazták.


== Életpályája ==
== Életpályája ==

A lap jelenlegi, 2024. január 9., 19:43-kori változata

Bohus Zoltán
Születési dátum 1941. december 21.
Születési hely Gyomaendrőd
Halálozási dátum 2017. november 23.
Halálozási hely Budapest
Házastárs Lugossy Mária
Foglalkozás szobrászművész, üvegtervező, egyetemi tanár

Bohus Zoltán, a Nemzet Művésze díjjal kitüntetett, Kossuth-díjas magyar szobrászművész, üvegtervező, egyetemi tanár azon magyar művészek közé tartozott, akiknek alkotásaival találkozhatunk mind a magyarországi, mind a nyugat-európai és az amerikai múzeumokban, magángyűjteményekben. Művészetét számos hazai és nemzetközi díjjal jutalmazták.

Életpályája

Bohus Zoltán 1941. december 21-én született Endrődön, édesapja Bohus János, édesanyja Varga Jolán volt. A család 1948-ban Békéscsabára költözött, ahol 1956 és 1960 között a Rózsa Ferenc Gimnáziumban tanult és érettségizett. 1961 és 1966 között végezte el a budapesti Magyar Iparművészeti Főiskola díszítő-festő szakát Z. Gács György tanítványaként. Ezt követően önálló művészként dolgozott Budapesten. Művészi munkásságát végigkísérte a művészpedagógusi tevékenység, amely során üvegművész-nemzedékeket indított útjára 1966 és 2010 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán (2000 óta Magyar Iparművészeti Egyetem). 1966–1978 között a főiskola tanársegédje, 1978–1993 között az üveg szak vezetője, 1990–1993 között egyetemi docens, 1993–2010 között a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára, 1993–1996 között a szilikát tanszék vezetője, 1996–2010 között a szilikát tanszék üveg szakának a vezetője volt. Bohus Zoltán 1970-ben házasságot kötött Lugossy Mária (1950–2012) ötvös-, szobrász-, üveg- és éremművésszel. Pályafutásuk és életművük egyedülálló értéket képvisel a magyar kortársművészetben. Három gyermekük született: Áron (1971), Eszter (1979) és Réka (1992). Bohus Zoltán élete 76. évében, 2017. november 23-án Budapesten hunyt el.

Művészi munkássága

Pályája elején zománc- és ötvösművészettel foglalkozott, szobrászati alkotótelepeken dolgozott, részt vett hazai és külföldi kiállításokon, néhány állami megbízásra készült munkát valósított meg. Az 1970-es évek közepén fordult érdeklődése az üvegművészet felé, de ekkor még számos fémszobrászati alkotás is született műhelyében: elsősorban a csillogó, fényes krómacél lemezt munkálta meg. Üvegművészeti munkássága révén a nemzetközi áramlatokkal párhuzamosan a magyar üvegművészet új ágazata bontakozott ki: az elődök (a két szobrászművész, Vilt Tibor és Schaár Erzsébet), valamint a számos alkotóterületen dolgozó Z. Gács György tevékenysége nyomán néhány kortársával (Buczkó György, Kertészfi Ágnes, Lugossy Mária, Mészáros Mari) az üveg plasztikai alkalmazása, az autonóm üveg műtárgyak előtt nyitotta meg a kaput. Különleges technika alkalmazásával – amelynek alapja a hideg üveg ragasztásos, fémgőzöléses, csiszolásos, polírozásos megmunkálása, illetve megformálása – már az 1970–1980-as évek óta a nemzetközi üvegművészetben is figyelmet keltett: alkotásai – amelyek különleges térbeli megjelenését a fény, illetve a szín és a transzparencia teszi különössé és sejtelmessé – mind az európai, mind a tengerentúli üvegművészeti kiállítások rendszeres résztvevőivé váltak. Hazai és külföldi bemutatkozásainak szakmai rangját számos elismerés, díj fémjelzi, műveit a világ legrangosabb iparművészeti, illetve üvegművészeti gyűjteményei vásárolták meg. Művészetére több irányzat: a strukturalizmus, az op-art, a minimal art és a konceptualizmus is hatott. Köztéri alkotásai közül az egyik legismertebb a Nagymező utcai egykori nemzetközi vasúti jegyiroda krómacél domborműve, melyet 1974-ben alkotott, valamint a Csiky Tiborral közösen 1976-ban készített, szintén krómacél dombormű, mely az egykori Belvárosi Távbeszélőközpont homlokzatát díszítette 2016 decemberéig. Művészetét számos kritika, elemzés, tanulmány dokumentálta: a mintegy öt évtized alatt megjelent közlemények bőséges sorozata mellett számos katalógus tárgyalja és ismerteti munkásságát, míg átfogó jelleggel a 2009-ben megjelent, a Geopen Kiadó gondozásában kiadott, Nagy T. Katalin tanulmányával kísért reprezentatív album foglalja össze művészetét.

Díjai, kitüntetései

  • A kasseli Glaskunst díja (1981)
  • Munkácsy Mihály-díj (1984)
  • A pécsi kisplasztikai biennálé nagydíja (1991)
  • Érdemes művész (1997)
  • Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1999–2002)
  • Hungart-díj (2010)
  • Kossuth-díj (2014)
  • A Nemzet Művésze díj (2014)
  • Budapestért díj (2016)

Művészeti szervezeti tagság

  • Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja (majd Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete), 1967
  • Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége (1974)
  • Magyar Szobrász Társaság (1996)
  • Magyar Üvegművészek Társasága (1996)
  • Magyar Művészeti Akadémia, (2012–2017)

Válogatott kiállításai

Egyéni

  • 1972, 1974, 1976, 1981, 1996, 1998, 2002, 2006 Budapest
  • 1975, 1998 Győr
  • 1977 Hajdúszoboszló, Eger
  • 1978 Salgótarján, Dunaújváros, Celldömölk
  • 1979 Diósgyőr
  • 1980 Varsó
  • 1982 Balatonboglári kápolna (Albert Zsuzsával)
  • 1984 Bécs
  • 1985 New York, Pécs, Kaposvár
  • 1986, 1992 Párizs
  • 1988 Tihany
  • 1989 Detroit
  • 1990, 1996 Hamburg
  • 1991 Tokió
  • 1993 Hága
  • 1999 New York
  • 2001 Sopron
  • 2004 Békéscsaba
  • 2005 London
  • 2009 Miskolc

Csoportos

  • 1972 Szeged
  • 1974–1975, 1977–1978, 1981–1982, 1984, 1987, 1989, 1991, 1994–1995, 2000–2001, 2004–2005 Budapest
  • 1975 Esztergom
  • 1976 Pécs, Berlin
  • 1979 Helsinki, Stockholm, Firenze, Milánó
  • 1984 London, Monza
  • 1986 Chicago
  • 1989 Berlin, Detroit
  • 1992 Párizs, Mexikóváros, Békéscsaba
  • 1993 Szentendre
  • 2000 Detroit, New York
  • 2002 Kaposvár, Pécs
  • 2004 Gödöllő, Orosháza
  • 2012 Szentendre
  • 2013 Dunaszerdahely, Berlin

Könyvei

  • Üveg az építészetben (1978)
  • Diplomamunkák (1986)
  • Szilikát szak a főiskolán (1994)

Források

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://bekeswiki.hu//index.php?title=Bohus_Zoltán_(1941–2017)&oldid=6389”