Jzoltan: Infobox létrehozása

2024-01-12T16:22:02Z

Infobox létrehozása

← Régebbi változat		A lap 2024. január 12., 18:22-kori változata
1. sor:		1. sor:
	bútorasztalos, iparos, kereskedő		{{SHORTDESC:bútorasztalos, iparos, kereskedő}}
			{{InfoboxSzemely
	== ~~Élete ==~~		\|nev = Thék Endre
	[[Fájl:Thek endre 01.jpg\|~~bélyegkép~~\|~~300px~~\|~~Thék Endre~~]]		\|kep = [[Fájl:Thek endre 01.jpg\|300px]]
			\|kepalairas =
			\|szuletesinev =
			\|szuletesidatum = [[1842]]. [[november 3.]]
			\|szuletesihely = [[Orosháza]]
			\|halalozasidatum = [[1919]]. [[június 8.]]
			\|halalozasihely = Balatonfüred
			\|sirhely =
			\|hazastars = Morbitzer Antónia<br>Kleineisel Ilona
			\|foglalkozas = bútorasztalos, iparos, kereskedő
			}}== Élete ==
	[[Fájl:Thek endre 02.jpg\|bélyegkép\|300px\|]]		[[Fájl:Thek endre 02.jpg\|bélyegkép\|300px\|]]
	'''[[1842]]. [[november 3.\|november 3]]-án született [[Orosháza\|Orosházán]].''' Édesapja Thék András női szabó, édesanyja Urszuly Mária. Egyetlen testvére Márton kisgyermekként elhunyt.		'''[[1842]]. [[november 3.\|november 3]]-án született [[Orosháza\|Orosházán]].''' Édesapja Thék András női szabó, édesanyja Urszuly Mária. Egyetlen testvére Márton kisgyermekként elhunyt.

Mediaadmin: 1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

2024-01-05T14:19:36Z

1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

← Régebbi változat	A lap 2024. január 5., 16:19-kori változata
(Nincs különbség)

hu>Jzoltan: Thék Endre (1842-1919) lapot átneveztem Thék Endre (1842–1919) névre: Hosszú kötőjel

2021-03-23T13:36:44Z

Thék Endre (1842-1919) lapot átneveztem Thék Endre (1842–1919) névre: Hosszú kötőjel

Új lap

bútorasztalos, iparos, kereskedő

== Élete ==
[[Fájl:Thek endre 01.jpg|bélyegkép|300px|Thék Endre]]
[[Fájl:Thek endre 02.jpg|bélyegkép|300px|]]
'''[[1842]]. [[november 3.|november 3]]-án született [[Orosháza|Orosházán]].''' Édesapja Thék András női szabó, édesanyja Urszuly Mária. Egyetlen testvére Márton kisgyermekként elhunyt.

Thék Endre '''két alkalommal nősült''' meg. Első felesége''' Morbitzer Antónia''', második felesége '''Kleineisel Ilona''' volt. Gyermek egyik házasságból sem született.

Életének végén tragikus fordulatot hozott számára az 1. világháborút követő bizonytalan politikai helyzet. Az üzem munkásai már [[1918]] decemberében elfoglalták gyárát, amit [[1919]] márciusában a Tanácsköztársaság hivatalosan is kisajátított. Minden bizonnyal életművének elveszítése is fokozta már meglévő betegségét.

'''[[1919]]. [[június 8.|június 8]]-án Balatonfüreden hunyt el.''' Szerény körülmények között tartott első temetésére [[június 11.|június 11]]-én került sor, végső nyugalomra a családi sírboltba ünnepélyes körülmények között csak a Kommün bukása után helyezhették.

== Munkássága ==
A család szerény anyagi körülményei miatt taníttatását hosszú távon nem tudták finanszírozni, így '''asztalos inasnak adták Daubner Pál asztalosmesterhez'''. Tanulólevelét [[1859|1859-ben]] kapta meg, mely igazolta az inasévek kitöltését és mesterségbeli jártasságát.
Az ezután következő vándoréveiről bizonytalan adatok állnak rendelkezésre az évszámok tekintetében. Annyi bizonyos, hogy a következő több mint egy évtizedet asztalossegédként munkával, tanulással és szakmai kapcsolatainak kialakításával töltötte. Kezdetben '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]]''' dolgozott, majd '''Pestre''' költözött. Itt már sikerült kialakítania első külföldi kapcsolatait, így '''több alkalommal hosszabb időt tölthetett Bécsben''', a Habsburg Birodalom fővárosában. Nemzetközi vándorévei alatt eljutott a francia fővárosba is, ahol egy bútoripari vállalat ranglétráján középvezetői pozícióig jutott el. '''Részt vett az [[1867]]. évi párizsi világkiállításon, ahol díjat nyert.''' Visszatérésének legvalószínűbb oka a francia–porosz háború (1870–1871) nyomán kialakult bizonytalan politikai helyzet volt.

Franciaországból hazatérve először Békéscsabán dolgozott, de nemsokára újra Budapestre költözött. '''[[1872|1872-ben]] saját asztalosműhely alapításába fogott''' a józsefvárosi Szűz utcában. Thék külföldi vándorévei alatt már ismerte a gőzgépek használatának jelentőségét, műhelyét is ilyen gépekkel szerelte fel, ami a hazai gyakorlatban még nem volt elterjedve. Az ebből adódó gyorsaság a szakértelemmel párosulva számottevő versenyelőnyt biztosított számára, már a kezdetektől fogva sok megrendelést kapott.''' Üzemét [[1885|1885-ben]] sikerült bővítenie''', amikor megvásárolta a Tauszig bútorgyár Üllői úti telephelyét.''' A cég alkalmazottainak létszáma évről évre nőtt, a századfordulóra már több mint 500 főt foglalkoztatott.''' '''Hírnevét magánrendelések alapozták meg, melynek során polgári lakások, kastélyok és paloták bebútorozását vállalta.''' Később jelentős mennyiségű állami megrendelésekre is szert tett,''' cége részt vett a század utolsó negyedében épült Operaház, Törvényszéki Palota, Kúria, a budai királyi palota berendezési tárgyainak elkészítésében. Legismertebb munkái mégis az Országház épületében találhatók,''' ahol többek között a miniszterelnöki dolgozószoba berendezéseinek elkészítését vállalta. Az 1890-es években tevékenységét zongoragyártással bővítette.

Munkái közepette se feledkezett meg cége életében a kiállítások marketingjellegének fontosságáról. '''1867–1911 között gyára munkáival nyolc világkiállításon vett részt,''' ahol jelentős díjakat sikerült elnyernie. Nem becsülte alá a hazai kiállítások jelentőségét se, ezek közül a legfontosabb az [[1885|1885-ben]] Budapesten megrendezett Országos Általános Kiállítás volt, melyen minden korabeli iparág számos résztvevővel képviseltette magát. Ez irányú tapasztalatai arra sarkallták, hogy egy helyi kiállítás megszervezésével szülőfalujában, Orosházán is segítse az iparfejlődést, amire [[1899|1899-ben]] került sor, a szervezésnek köszönhetően az egész országból jöttek látogatók.

'''Thék Endre emellett fontosnak gondolta a középfokú szakképzés támogatását is. [[1902|1902-ben]] Orosházán bentlakásos iskolát alapított,''' ahol a tanulóknak a képzés mellett teljes ellátást biztosítottak. Munkássága során az ipari közélet egyik vezéralakja lett. '''Legjelentősebb pozícióját e téren 1897–1919 között az Országos Iparegyesület alelnökeként töltötte be, így véleménye számított az ipart érintő korabeli jogszabályok előkészítésénél.'''

'''Főbb megbízásai (elsősorban az adott épületek, helyiségek berendezését vállalta):'''
* 1880–1905 között több alkalommal: A budai királyi palota Szent István-terme, Mátyás-terme és fejedelmi lakosztályai.
* 1885–1888: Emmer Kornél budai magánpalotájának belső építészeti kiképzése, bútorozása.
* 1889: gróf Wenkheim Frigyes pesti palotájának falburkolatai, mennyezetei, dohányzó-könyvtár szobája. Az épület ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központja.
* 1895–1896: A Kúria nagycsarnoka és dísztere.
* 1898: gróf Andrássy Tivadar Fő utcai palotájának ebédlője.
* 1899–1900: Az Országház miniszterelnöki dolgozószobájának íróasztala, ruhásszekrénye, és könyvszekrénye.
A kivitelezés során sok esetben együttműködött az épületek tervezőivel, többek között Meinig Artúrral, [[Ybl Miklós (1814–1891)|Ybl Miklóssal]], Hauszmann Alajossal, Foerk Ernővel és Steindl Imrével, akik a kor neves építészei voltak.

== Kitüntetései ==
Az iparfejlesztésben tett eredményeiért több kitüntetésben részesült mind hazai, mind nemzetközi téren.

*A Ferenc József-rend Lovagkeresztje
*A koronás arany érdemkereszt (1883)
*A III: osztályú Vaskorona-rend (1896)
*A francia Becsületrend Lovagkeresztje (1900)
*A belga Lipót-rend Lovagkeresztje (1906)
*Az olasz Korona-rend Tiszti keresztje (1907)
*A román Csillagrend középkeresztje (1907)
*Az olasz királyi ezüstérem (1912)

== Emlékezete ==
* [[1908|1908-ban]] '''Orosháza díszpolgárává''' avatták, [[1913|1913-ban]] ugyanitt '''utcát''' neveztek el róla.
* Thék Endre nevét '''utca''' viseli Budapest IX. kerületében.
* Nevét kitüntetés viseli: '''Thék Endre Díj''' Orosháza Gazdaságáért.
* [[2019]]. [[június 8.|június 8-án]] Orosházán, a róla elnevezett utcában álló evangélikus gyülekezeti ház falán avattak '''emléktáblát'''.
* [[2020|2020-ban]] '''emléksarkot''' alakítottak ki tiszteletére az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeumban.

== Képgaléria ==
<Gallery widths="300px" heights="300px">
Fájl:Thek endre 03.jpg|Thék Endre zongoraterme a belvárosi Klotild-palotában. A zongora Thék zongoragyárában készült.
Fájl:Thek endre 04.jpg|Thék Endre asztala a Rippl-Rónai terve nyomán.
Fájl:Thek endre 05.jpg|Az új országház képviselőházi ülésterme. A tölgyfa mennyezet Thék Endre munkája.
Fájl:Thek endre 06.jpg|Thék Endre zongoragyárának hirdetése.
Fájl:Thek endre 07.jpg|A budai királyi palota Szent István-terme. A famunkákat Thék Endre készítette.
Fájl:Thek endre 08.jpg|Az 1910. április 10-én megtartott Asztalosmesterek Országos Kongresszusának tagjai. 1-es jelzéssel Thék Endre.
</Gallery>

== Források ==
* Lovay Zsuzsanna: Thék Endre (1842–1919). Orosháza : Kulturális Kapcsolatok Egyesülete, 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Thék Endre emléksarkot rendeztek be az orosházi múzeumban. On: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/thek-endre-emleksarkot-rendeztek-be-az-oroshazi-muzeumban-2490408/ Beol.hu] (Látogatva: 2020. 02. 11.)
* Thék Endrére emlékezik Orosháza. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/thek-endrere-emlekezik-oroshaza-1998410/ Beol.hu] (Látogatva: 2019. 06. 10.)
* [http://www.fataj.hu/2011/04/016/Thek-Endre.pdf Tóth Sándor László – Verasztó Antal: A fafeldolgozás nagyjai. Thék Endre (1842–1919) élete és munkássága. Budapest : Faipari Tudományos Egyesület, 2011] (Látogatva: 2017. 08. 09.)
* Verasztó Antal: Adatok Thék Endre és a nemes Thék család történetéhez. Orosháza : Verasztó Antal, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Bogdán István: Régi magyar mesterségek. Budapest : Magvető Kiadó, 1973 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Lovay Zsuzsanna: Endre Thék and the design of the prime minister’s study in the hugarian parliament. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ArsDecorativa_18_1999/?query=th%C3%A9k%20endre&pg=4&layout=s Ars Decorativa 18. Szerk.: Szilágyi András. Budapest, 1999. 77–93. p.] (Látogatva: 2017. 08. 09.)
* Lovay Zsuzsanna: Thék Endre historizáló bútorművészete. In: [http://epa.oszk.hu/01600/01615/00003/pdf/27lovay_379_390.pdf Ars Hungarica, 1. szám (2006) 379–390. p.] (Látogatva: 2017. 08. 09.)
* Lovay Zsuzsanna: Thék Endre szerepe a budai királyi palota Szent István termének berendezésében. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ArsDecorativa_16_1997/?pg=4&layout=s Ars Decorativa 16. Szerk.: Szilágyi András. Budapest, 1997. 155–167. p.] (Látogatva: 2017. 08. 09.)
* Nemzeti évfordulóink 2017. Főszerk.: Estók János. Budapest : Külgazdasági és Külügyminisztérium, 2017. 58. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Vadas József: A magyar bútor 100 éve : tipus és modernizáció. Budapest : Fortuna Kft., 1992 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Vadas József: A „méltóságos” asztalos. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/NepszabadsagBP_2002_11/?query=a%20modern%20magyar%20b%C3%BAtoripar%20megteremt%C5%91je&pg=5&layout=s Népszabadság – Budapest melléklet (2002. november 2.) 36. p.] (Látogatva: 2017. 08. 10.)
* Verasztó Antal: Orosháza díszpolgárai, 1889–2010. Orosháza : Vár. Önkorm., 2010 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Verasztó Antal: Orosháza jeles szülötte. In: [http://epa.oszk.hu/00700/00713/00191/pdf/tiszataj_EPA00713_2007_07_014-017.pdf Tiszatáj, 7. szám (2007) 14–17. p.] (Látogatva: 2017. 08. 10.)

== Külső hivatkozások ==
* [http://www.meselohazak.hu/2016/11/09/egy-fafarago-emlekere-ulloi-ut-66a-es-c/ Meselohazak.hu]
* [http://www.njt.hu/njtonkorm.php?njtcp=eh1eg2ed7dr6eo1dt6ee9em2cj3by6bx5cd0cc9bw8bz7p Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2015 (XI.3.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat Képviselő-testülete által adományozható elismerésekről], 19. – 21. § (Látogatva: 2017. 08. 15.)
* [http://www.oroshaza.hu/oroshaza-jelesei-oh/thek-endre/ Orosháza jelesei. In: Orosháza Város honlapja]
* [https://hu.wikipedia.org/wiki/Th%C3%A9k_Endre Thék Endre In: Wikipedia] (Látogatva: 2017. 08. 09.)
* Tudós-Takács Ernő: A modern magyar bútoripar megteremtője – 100 éve hunyt el Thék Endre. In: [http://pestbuda.hu/cikk/20190606_tudos_takacs_erno_a_modern_magyar_butoripar_megteremtoje_100_eve_hunyt_el_thek_endre PestBuda.hu]

[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Orosháza]]

Thék Endre (1842–1919) - Laptörténet

Jzoltan: Infobox létrehozása

Mediaadmin: 1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

hu>Jzoltan: Thék Endre (1842-1919) lapot átneveztem Thék Endre (1842–1919) névre: Hosszú kötőjel