Tevan Adolf (1854–1921) - Laptörténet

Jzoltan: Szövegcsere – „Aurora-kör” → „Aurora-kör”

2025-01-06T16:43:55Z

Szövegcsere – „Aurora-kör” → „Aurora-kör”

← Régebbi változat		A lap 2025. január 6., 18:43-kori változata
21. sor:		21. sor:
	Kezdetben '''szatócsboltot és szikvízüzemet nyitott''', majd ‒ mielőtt [[1903\|1903-ban]] megvette [[Lepage Lajos (1859–1919)\|Lepage Lajos]] nyomdáját és papírkereskedését ‒ más vállalkozásokkal is próbálkozott. '''Tulajdonosa volt a Tevan‒Reisz közös cégnek''', amely a Petrozsényi bányaigazgatóság széntermékeinek csabai főügynöksége, majd az irodagép- és villamos berendezések bizományos árusítója lett. Tevan Adolf '''dolgozta ki Csaba közvilágításának a tervét''', melyet [[1893\|1893-ban]] terjesztett a városi közgyűlés elé. A képviselők évekig tárgyalták az ügyet, ám végül más kapta meg a megbízást, de a villanytelep a Tevan által javasolt helyen épült meg [[1904\|1904-ben]].		Kezdetben '''szatócsboltot és szikvízüzemet nyitott''', majd ‒ mielőtt [[1903\|1903-ban]] megvette [[Lepage Lajos (1859–1919)\|Lepage Lajos]] nyomdáját és papírkereskedését ‒ más vállalkozásokkal is próbálkozott. '''Tulajdonosa volt a Tevan‒Reisz közös cégnek''', amely a Petrozsényi bányaigazgatóság széntermékeinek csabai főügynöksége, majd az irodagép- és villamos berendezések bizományos árusítója lett. Tevan Adolf '''dolgozta ki Csaba közvilágításának a tervét''', melyet [[1893\|1893-ban]] terjesztett a városi közgyűlés elé. A képviselők évekig tárgyalták az ügyet, ám végül más kapta meg a megbízást, de a villanytelep a Tevan által javasolt helyen épült meg [[1904\|1904-ben]].

	'''Több szakmai és társadalmi szervezetben, egyesületben tevékenykedett''': szegedi kereskedelmi és iparkamara, B.-Csabai Iparosok Segély- és Hitelszövetkezete, békéscsabai kereskedők köre, Magyar Műbútorgyár Részvénytársaság, Békéscsaba Városi Takarékpénztár Részvénytársaság, az önálló kereskedők testülete, Békés Vármegyei Gazdasági Egylet, Első Békéscsabai Kenyérgyár Részvénytársaság, békéscsabai tornaegylet. [[1902\|1902-ben]] a csabai izraelita hitközség választmányi tagjává, [[1910\|1910-ben]] az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület csabai fiókja igazgatótanácsának a tagjává választották. [[1910\|1910-ben]] részt vett a Nemzeti Munkapárt csabai szervezetének a megalakulásában. Nagy érdemei voltak a csabai sakkélet megteremtésében: [[1912\|1912-ben]] a Magántisztviselők Egyesületének sakkosztályából alakult Békéscsabai Sakk-kör ügyvezető elnöke lett. [[1913\|1913-ban]] Andor fiával együtt részt vett az [[Aurora-kör]] megszervezésében.		'''Több szakmai és társadalmi szervezetben, egyesületben tevékenykedett''': szegedi kereskedelmi és iparkamara, B.-Csabai Iparosok Segély- és Hitelszövetkezete, békéscsabai kereskedők köre, Magyar Műbútorgyár Részvénytársaság, Békéscsaba Városi Takarékpénztár Részvénytársaság, az önálló kereskedők testülete, Békés Vármegyei Gazdasági Egylet, Első Békéscsabai Kenyérgyár Részvénytársaság, békéscsabai tornaegylet. [[1902\|1902-ben]] a csabai izraelita hitközség választmányi tagjává, [[1910\|1910-ben]] az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület csabai fiókja igazgatótanácsának a tagjává választották. [[1910\|1910-ben]] részt vett a Nemzeti Munkapárt csabai szervezetének a megalakulásában. Nagy érdemei voltak a csabai sakkélet megteremtésében: [[1912\|1912-ben]] a Magántisztviselők Egyesületének sakkosztályából alakult Békéscsabai Sakk-kör ügyvezető elnöke lett. [[1913\|1913-ban]] Andor fiával együtt részt vett az [[Aurora-kör (Békéscsaba)\|Aurora-kör]] megszervezésében.

	'''[[1884]]. [[február 19.\|február 19-én]]''' a békéscsabai neológ zsinagógában '''vette feleségül''' a csabai születésű '''Fischer Teréziát''' (1868‒1944). Házasságukból '''tíz gyermek született''', elsőszülött fiuk, Tevan Sándor (1884–1887) kiskorában elhunyt. Gyermekeik: Tevan Gizella (1886–1963), Tevan Flóra (1888–1944), [[Tevan Andor (1889–1955)\|Tevan Andor (1889–1955)]], Tevan Ferenc (1891–1944), Tevan Rezső (1893–1944), Tevan Ilona (1896–1944), Tevan Erzsébet (1899–1945), [[Tevan Margit (1901–1978)\|Tevan Margit (1901–1978)]], Tevan László (1903–1943). Az 1800-as évek végén a Fő utca 2024. számú házban (a későbbi Berényi úton) éltek, itt nevelkedtek a Tevan gyerekek. A család egyáltalán nem volt vallásos, és bár nem tartoztak a jómódúak közé, Tevan és felesége számára fontos volt a jótékonyság, a szegények megsegítése.		'''[[1884]]. [[február 19.\|február 19-én]]''' a békéscsabai neológ zsinagógában '''vette feleségül''' a csabai születésű '''Fischer Teréziát''' (1868‒1944). Házasságukból '''tíz gyermek született''', elsőszülött fiuk, Tevan Sándor (1884–1887) kiskorában elhunyt. Gyermekeik: Tevan Gizella (1886–1963), Tevan Flóra (1888–1944), [[Tevan Andor (1889–1955)\|Tevan Andor (1889–1955)]], Tevan Ferenc (1891–1944), Tevan Rezső (1893–1944), Tevan Ilona (1896–1944), Tevan Erzsébet (1899–1945), [[Tevan Margit (1901–1978)\|Tevan Margit (1901–1978)]], Tevan László (1903–1943). Az 1800-as évek végén a Fő utca 2024. számú házban (a későbbi Berényi úton) éltek, itt nevelkedtek a Tevan gyerekek. A család egyáltalán nem volt vallásos, és bár nem tartoztak a jómódúak közé, Tevan és felesége számára fontos volt a jótékonyság, a szegények megsegítése.

Jzoltan: Infobox létrehozása

2024-01-12T16:13:57Z

Infobox létrehozása

← Régebbi változat		A lap 2024. január 12., 18:13-kori változata
1. sor:		1. sor:
	nyomdaalapító		{{SHORTDESC:nyomdaalapító}}
			{{InfoboxSzemely
	=~~= A~~ Tevan ~~család Békéscsabán~~ ==		\|nev = Tevan Adolf
	[[Fájl:Tevan adolf 01.jpg\|~~bélyegkép~~\|~~300px~~\|~~Tevan Adolf~~]]		\|kep = [[Fájl:Tevan adolf 01.jpg\|300px]]
	[[Fájl:Tevan adolf 02.jpg\|bélyegkép\|~~200px~~\|Tevan Adolf sírja]]		\|kepalairas =
			\|szuletesinev =
			\|szuletesidatum = [[1854]]. [[október 9.]]
			\|szuletesihely = [[Békéscsaba]]
			\|halalozasidatum = [[1921]]. [[június 29.]]
			\|halalozasihely =
			\|sirhely = Izraelita temető, Békéscsaba
			\|hazastars = Fischer Terézia
			\|foglalkozas = nyomdaalapító
			}}== A Tevan család Békéscsabán ==
			[[Fájl:Tevan adolf 02.jpg\|bélyegkép\|300px\|Tevan Adolf sírja]]
	A Tevanok a mai '''Szlovákia területéről települtek [[Békéscsaba\|Békéscsabára]]''' valamikor a 19. század elején. A zsidó kereskedőcsalád egyes források szerint az Árva megyei Alsókubinból (szlovákul: Dolný Kubín), más források szerint a Pozsony közeli Dévényből (szlovákul: Devín, németül: Theben) érkezett; nevüket a település német nevéből eredeztették. A Tevan család '''egyike lehetett a legkorábbi békéscsabai zsidó családoknak''', erre bizonyíték, hogy az [[1831\|1831-es]] kolera idején elhunytak között Tevan Ábrahám neve is szerepel, aki minden bizonnyal az 1832/33-as összeírásban szereplő Tevan Áron házaló kereskedő fia. Ez utóbbi [[1845]]–[[1851]] között elhalálozhatott, ugyanis a békéscsabai izraeliták [[1851\|1851-es]] összeírásában már csak özvegye, Tevan Áronné sz. Bleyer Katalina szerepel két fiával és hat lányával; közöttük a legidősebb az [[1826\|1826-ban]] született Tevan József volt. Tevan József szintén házaló kereskedő volt (terménykereskedéssel foglalkozott); [[1853]]. [[december 1.\|december 1-jén]] vette feleségül Einer Rozáliát, házasságukból tíz gyerek született.		A Tevanok a mai '''Szlovákia területéről települtek [[Békéscsaba\|Békéscsabára]]''' valamikor a 19. század elején. A zsidó kereskedőcsalád egyes források szerint az Árva megyei Alsókubinból (szlovákul: Dolný Kubín), más források szerint a Pozsony közeli Dévényből (szlovákul: Devín, németül: Theben) érkezett; nevüket a település német nevéből eredeztették. A Tevan család '''egyike lehetett a legkorábbi békéscsabai zsidó családoknak''', erre bizonyíték, hogy az [[1831\|1831-es]] kolera idején elhunytak között Tevan Ábrahám neve is szerepel, aki minden bizonnyal az 1832/33-as összeírásban szereplő Tevan Áron házaló kereskedő fia. Ez utóbbi [[1845]]–[[1851]] között elhalálozhatott, ugyanis a békéscsabai izraeliták [[1851\|1851-es]] összeírásában már csak özvegye, Tevan Áronné sz. Bleyer Katalina szerepel két fiával és hat lányával; közöttük a legidősebb az [[1826\|1826-ban]] született Tevan József volt. Tevan József szintén házaló kereskedő volt (terménykereskedéssel foglalkozott); [[1853]]. [[december 1.\|december 1-jén]] vette feleségül Einer Rozáliát, házasságukból tíz gyerek született.

Mediaadmin: 1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

2024-01-05T14:19:29Z

1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

← Régebbi változat	A lap 2024. január 5., 16:19-kori változata
(Nincs különbség)

hu>Jzoltan: Kép feltöltése, galéria létrehozása

2022-01-11T16:49:03Z

Kép feltöltése, galéria létrehozása

Új lap

nyomdaalapító

== A Tevan család Békéscsabán ==
[[Fájl:Tevan adolf 01.jpg|bélyegkép|300px|Tevan Adolf]]
[[Fájl:Tevan adolf 02.jpg|bélyegkép|200px|Tevan Adolf sírja]]
A Tevanok a mai '''Szlovákia területéről települtek [[Békéscsaba|Békéscsabára]]''' valamikor a 19. század elején. A zsidó kereskedőcsalád egyes források szerint az Árva megyei Alsókubinból (szlovákul: Dolný Kubín), más források szerint a Pozsony közeli Dévényből (szlovákul: Devín, németül: Theben) érkezett; nevüket a település német nevéből eredeztették. A Tevan család '''egyike lehetett a legkorábbi békéscsabai zsidó családoknak''', erre bizonyíték, hogy az [[1831|1831-es]] kolera idején elhunytak között Tevan Ábrahám neve is szerepel, aki minden bizonnyal az 1832/33-as összeírásban szereplő Tevan Áron házaló kereskedő fia. Ez utóbbi [[1845]]–[[1851]] között elhalálozhatott, ugyanis a békéscsabai izraeliták [[1851|1851-es]] összeírásában már csak özvegye, Tevan Áronné sz. Bleyer Katalina szerepel két fiával és hat lányával; közöttük a legidősebb az [[1826|1826-ban]] született Tevan József volt. Tevan József szintén házaló kereskedő volt (terménykereskedéssel foglalkozott); [[1853]]. [[december 1.|december 1-jén]] vette feleségül Einer Rozáliát, házasságukból tíz gyerek született.

== Élete, munkássága ==
Tevan Adolf '''[[1854]]. [[október 9.|október 9-én]] született''' Tevan József és Einer Rozália legidősebb gyermekeként.

Kezdetben '''szatócsboltot és szikvízüzemet nyitott''', majd ‒ mielőtt [[1903|1903-ban]] megvette [[Lepage Lajos (1859–1919)|Lepage Lajos]] nyomdáját és papírkereskedését ‒ más vállalkozásokkal is próbálkozott. '''Tulajdonosa volt a Tevan‒Reisz közös cégnek''', amely a Petrozsényi bányaigazgatóság széntermékeinek csabai főügynöksége, majd az irodagép- és villamos berendezések bizományos árusítója lett. Tevan Adolf '''dolgozta ki Csaba közvilágításának a tervét''', melyet [[1893|1893-ban]] terjesztett a városi közgyűlés elé. A képviselők évekig tárgyalták az ügyet, ám végül más kapta meg a megbízást, de a villanytelep a Tevan által javasolt helyen épült meg [[1904|1904-ben]].

'''Több szakmai és társadalmi szervezetben, egyesületben tevékenykedett''': szegedi kereskedelmi és iparkamara, B.-Csabai Iparosok Segély- és Hitelszövetkezete, békéscsabai kereskedők köre, Magyar Műbútorgyár Részvénytársaság, Békéscsaba Városi Takarékpénztár Részvénytársaság, az önálló kereskedők testülete, Békés Vármegyei Gazdasági Egylet, Első Békéscsabai Kenyérgyár Részvénytársaság, békéscsabai tornaegylet. [[1902|1902-ben]] a csabai izraelita hitközség választmányi tagjává, [[1910|1910-ben]] az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület csabai fiókja igazgatótanácsának a tagjává választották. [[1910|1910-ben]] részt vett a Nemzeti Munkapárt csabai szervezetének a megalakulásában. Nagy érdemei voltak a csabai sakkélet megteremtésében: [[1912|1912-ben]] a Magántisztviselők Egyesületének sakkosztályából alakult Békéscsabai Sakk-kör ügyvezető elnöke lett. [[1913|1913-ban]] Andor fiával együtt részt vett az [[Aurora-kör]] megszervezésében.

'''[[1884]]. [[február 19.|február 19-én]]''' a békéscsabai neológ zsinagógában '''vette feleségül''' a csabai születésű '''Fischer Teréziát''' (1868‒1944). Házasságukból '''tíz gyermek született''', elsőszülött fiuk, Tevan Sándor (1884–1887) kiskorában elhunyt. Gyermekeik: Tevan Gizella (1886–1963), Tevan Flóra (1888–1944), [[Tevan Andor (1889–1955)|Tevan Andor (1889–1955)]], Tevan Ferenc (1891–1944), Tevan Rezső (1893–1944), Tevan Ilona (1896–1944), Tevan Erzsébet (1899–1945), [[Tevan Margit (1901–1978)|Tevan Margit (1901–1978)]], Tevan László (1903–1943). Az 1800-as évek végén a Fő utca 2024. számú házban (a későbbi Berényi úton) éltek, itt nevelkedtek a Tevan gyerekek. A család egyáltalán nem volt vallásos, és bár nem tartoztak a jómódúak közé, Tevan és felesége számára fontos volt a jótékonyság, a szegények megsegítése.

Tevan Adolf 67 éves korában, '''[[1921]]. [[június 29.|június 29-én]] hunyt el'''. Síremléke a neológ zsidó temetőben áll. Felesége a család sok tagjával együtt a holokauszt áldozata lett: a kilenc Tevan gyerekből csak hárman ‒ Gizella, Andor és Margit ‒ maradtak életben.

== A Tevan-nyomda kezdeti évei ==
'''Lepage Lajos''' nyomdász és könyvkereskedő '''[[1903|1903-ban]] ajánlotta fel megvételre barátjának, Tevan Adolfnak''' az [[1890]] óta a Vasút utca (a mai [[Andrássy út (Békéscsaba)|Andrássy út]]) elején működő '''nyomdáját és papírkereskedését'''; az épület Békéscsaba tulajdonában volt. Tevan [[1903]]. [[március 16-án]] kért nyomdaipari engedélyt a csabai főszolgabírótól, s ezzel együtt benyújtotta kérelmét a Lepage-nyomda helyiségeire is. '''A [[Tevan Nyomda és Könyvkiadóvállalat (Békéscsaba)|Tevan Nyomda és Könyvkiadóvállalat]] [[1903]]. [[április 1.|április 1-jén]] indult''' útjára, ezzel egy időben Tevan itt nyitotta meg szatócsüzletét; a bolt hátsó részében egy taposósajtó működött, kezelője egy alkalmazott nyomdász volt. Az év folyamán a nyomdában már négy kéziszedő és gépmester dolgozott két nyomógéppel. Az első években a nyomda alkalmi aprónyomtatványokkal (meghívók, gyászjelentések), rendelésre könyvek kiadásával és újságok nyomtatásával foglalkozott.

A következő lapokat nyomtatták a Tevan-nyomdában: [[Békésmegyei Híradó (2)|''Békésmegyei Híradó'']] (1903‒1904), ''[[Igaz Eszme]]'' (1904), ''[[Békésmegyei Függetlenség]]'' (1905‒1907), ''[[Szocializmus]]'' (1905), az Áchim-féle ''[[Paraszt Újság]]'' (1906‒1909), ''[[Radikális Újság]]'' (1907), [[Békésvármegye (2)|''Békésvármegye'']] (1908‒1909), [[Békési Újság (1)|''Békési Újság'']] (1909), ''Békésmegyei Napló'' (1910‒1911), ''[[Magyar Gépész]]'' (1910). Tevan másfél évig tulajdonosa volt a ''Békésmegyei Függetlenség'' című lapnak, [[1909]] szeptemberében pedig önálló lapot indított ''[[Békéscsaba és Vidéke]]'' (később: ''Csabai Napló'') címen.

A nyomdaalapító Tevan [[1907|1907-ben]] küldte a bécsi Graphische Lehr- und Versuchsanstalt iskolába Andor fiát, aki nagy érdeklődést tanúsított a nyomdászat és főleg a könyvkiadás és -művészet iránt. A kétéves tanulmányút után, '''[[1909|1909-ben]]''' Tevan Adolf, akit a könyv- és papírkereskedés mindennapos gondjai kötöttek le, '''fiának adta át a nyomda vezetését'''. Az elkövetkező években Tevan Andor irányítása alatt a Tevan Nyomda és Kiadóvállalat ‒ elsősorban szép könyveinek köszönhetően ‒ az ország egyik legjobb, nemzetközi hírnévnek is örvendő műhelyévé vált.

Tevan Andor [[1916]]. [[január 1.|január 1-jétől]] a törvény előtti felelősség tekintetében is átvette a nyomda vezetését 62 éves apjától. '''A Tevan-nyomda [[1917]]. [[június 30.|június 30-ig]], tizennégy éven át működött első helyén, ahonnan a Baross utcába költözött, miután Tevan Adolf Goldberger Sámuelnek adta el''' könyv-, papír- és zenemű-kereskedését (amely végül [[1920|1920-ben]] szüntette meg működését). A Tanácsköztársaság kikiáltását követően a nyomda köztulajdonba került, Tevan Andort azonban ‒ szaktudását megbecsülve ‒ vezető pozícióban hagyták meg a helyi tanácshatalom vezetői. [[1919]]. [[április 29.|április 29-én]] Békéscsabát elfoglalták a román királyi csapatok, a megszállt terület nagyobb nyomdáinak gépállományát leszerelték és elvitték. '''Tevan Adolf és Tevan Andor''' [[1919]] júniusában '''a nyomdát színleg egy liptószentmiklósi cégnek''', a Bradska Jednotának '''adta el''', s így, mint külföldi céget, '''sikerült megmenteni''' a román hatóságoktól, sőt még román megrendeléseket is kaptak. [[1920]] januárjában a Tevan-nyomda két nagy és egy kézisajtóval működött, és harminc munkást alkalmazott. A magas munkáslétszám oka elsődlegesen az volt, hogy a román megszállás alatt álló erdélyi és bánáti települések nehezen találtak kapcsolatot a budapesti nyomdákkal, ezért itt rendelték meg szükséges nyomtatványaikat.

== Emlékezete ==
* A Tevan-nyomda alapításának 100. évfordulója alkalmából '''[[2003]]. [[április 10.|április 10-én]] Tevan-emlékülést tartottak''' Békéscsabán. Az ülést követően Békéscsaba önkormányzata és a Kner‒Tevan Alapítvány '''[[Tevan Andor-emléktábla (Békéscsaba, Andrássy út 3.)|Tevan-emléktáblát]] avatott''' a Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola falán (az épület ma az [[Ibsen Ház (Békéscsaba)|Ibsen Ház]]) a nyomdaalapító Tevan Adolf és fia, Tevan Andor tiszteletére.

== Képgaléria ==
<Gallery widths="300px" heights="300px">
Fájl:Tevan adolf 03.jpg|Tevan Adolf hirdetése a Békéscsaba és Vidékében
Fájl:Tevan adolf 04.jpg|Tevan-hirdetés a Békésmegyei Iparosok Lapjában
</Gallery>

== Források ==
* Balogh István: A Tevan nyomdász- és művészcsalád rövid története, Budapest 2009. In: [http://web.archive.org/web/20170422181310/http://www.pointernet.pds.hu/kissendre/judaisztika/20100101123031304000000929.html Internet Archive ‒ Pointernet] (Látogatva: 2020. 02. 05.)
* Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 214. szám (1998. szeptember 12‒13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés Megyei Népújság, 33. évf. 238. szám (1978. október 8.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Micheller Magdolna: Fejezetek a békéscsabai zsidóság történetéből (1815‒2015). Békéscsaba : SZIE Gazd., Agrár- és Egészségtud. Kar, 2015 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Nyemcsok László: Nem elég dolgozni, alkotni is kell. In: Békés Megyei Hírlap, 58. évf. 85. szám (2003. április 11.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Világ, [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Vilag_1923_08/?pg=156&layout=s 14. évf. 186. szám (1923. augusztus 19.)] (Látogatva: 2020. 02. 05.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Malatyinszki József: A békéscsabai Tevan-nyomda egy évszázada, 1903‒2003. Békéscsaba : Kner-Tevan Alap., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Malatyinszki József: Egy évszázad mezsgyéjén: a Kner Nyomda gyomai és békéscsabai üzemeinek története. Békéscsaba ; Gyoma : Kner Nyomda, 1982 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozások ==
* Tevan Adolf In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Tevan_Adolf Wikipedia]

[[Kategória: Békéscsaba]]
[[Kategória: Békéscsabai személyek]]
[[Kategória: Személyek]]
[[Kategória: Nyomdászok]]
[[Kategória: Tevan család]]