Jzoltan: Új oldal, tartalma: „{{InfoboxTelepules |nev = Szeghalom |kep = 300px |kepalairas = Szeghalom címere |elsoemlites = 1067 |alapitas = |ujratelepites = 1711 |rang = város |jaras = Szeghalmi |iranyitoszam = 5520 |lakonepesseg = 8074 fő (2023. jan. 1.) |elhelyezkedese = Szeghalom }}Szeghalom városa '''Békés vármegye északkeleti részén''', a Békéscsaba|Békéscsabátó…”

2025-05-01T11:00:33Z

Új oldal, tartalma: „{{InfoboxTelepules |nev = Szeghalom |kep = 300px |kepalairas = Szeghalom címere |elsoemlites = 1067 |alapitas = |ujratelepites = 1711 |rang = város |jaras = Szeghalmi |iranyitoszam = 5520 |lakonepesseg = 8074 fő (2023. jan. 1.) |elhelyezkedese = <display_map height="250px" zoom="13" fullscreen="1">Szeghalom</display_map> }}Szeghalom városa '''Békés vármegye északkeleti részén''', a Békéscsaba|Békéscsabátó…”

Új lap

{{InfoboxTelepules
|nev = Szeghalom
|kep = [[Fájl:Szeghalom cimer 01.png|300px]]
|kepalairas = Szeghalom címere
|elsoemlites = [[1067]]
|alapitas =
|ujratelepites = [[1711]]
|rang = város
|jaras = Szeghalmi
|iranyitoszam = 5520
|lakonepesseg = 8074 fő (2023. jan. 1.)
|elhelyezkedese = <display_map height="250px" zoom="13" fullscreen="1">Szeghalom</display_map>
}}Szeghalom városa '''Békés vármegye északkeleti részén''', a [[Békéscsaba|Békéscsabától]] 51 kilométerre található. A járási központot átszeli a Berettyó folyó.

Címere – melyen két hal és két hullám látható – a település múltját idézi meg: a régi Nagy-Sárrét fővárosát, ''„a vizek birodalmának szülöttét”''.

== Története ==
Szeghalmot, az egykori mocsaras, lápos, ingoványos Sárrét központját '''Békés vármegye legrégebbi helységeként''' jegyzik. A régészeti feltárások során a területen őskori, újkőkori és honfoglalás kori leletekre és sírokra bukkantak. A település '''első írásos emléke [[1067|1067-ből]] származik''': a Zásti Apátság alapító okirata szerint az apátságnak adományoztak '''Scegholm''' települést. A településnév az évszázadok során még számos helyen felbukkant. A 13. században Anonymus a ''Gesta Hungarorum''ban Zegohulmuként, [[1219|1219-ben]] Karácsonyi János Sceguholmként hivatkozott rá, [[1333|1333-ban]] Zeghalmként, [[1339|1339-ben]] Zughalomként olvashatunk róla, egy 16. századi térképen pedig Zeghalonként szerepel.

A település nevének többféle eredete van, melyek nagy része '''a közeli vízfolyáshoz köthető'''. [[Haan Lajos (1818–1891)|Haan Lajos]] szerint a település '''szegletként''' (dombként) emelkedett ki a kiáradt Körös miatt. Egy szeghalmi lakos (Csontó bácsi) a falut körülkanyargó Sebes-Körösre vezette vissza a név eredetét. Karácsonyi János és Szeghalmi Gyula a szög kifejezés (jelentése: barna) alapján a '''barna halom''' néveredetet határozta meg.

Szeghalom már a 13. században '''főesperességi székhely''' ranggal rendelkezett, vagyis egyházilag több település tartozott hozzá. Ez az állapot egészen [[1553|1553-ig]] tartott, amikor az 500 fős települést a török hódoltság alatt felégették, majd [[1598|1598-ban]] a tatár sereg teljesen elpusztította. '''Csáky Ferenc''' Bihar megyei főispán felesége, '''Maróthy Anna''' volt a falu tulajdonosa, amikor [[1642|1642-ben]] elzálogosították, így a '''Nadányi családhoz''' került. A lakatlan pusztaság '''[[1711|1711-ben]] újratelepült''', [[1715|1715-ben]] felépült az '''első református templom és iskola'''. Szeghalmot [[1720|1720-ban]] kapta meg királyi adományként '''[[Harruckern János György (1664–1742)|báró Harruckern János György]]'''. Az 1848–49-es szabadságharcban mintegy 200 helybéli vett részt. [[1891|1891-re]] kiépült a Szeghalmot is érintő '''[[Gyomaendrőd|Gyoma]]–Nagyvárad vasútvonal'''. Nagyjából egy évszázad alatt megduplázódott a település területén élők száma.

Az 1920-as években elindult a '''városiasodás''', utak, hidak, középületek létesültek. Az 1960-as évek iparosításának köszönhetően több üzem megkezdte a működését. '''Szeghalom [[1984|1984-ben]] városi rangot kapott'''. A rendszerváltás után több infrastrukturális fejlesztés (vezetékes gáz, ivóvízprogram, csatornázás, telefonhálózat) megvalósult. A 20. század végére a lakónépesség száma meghaladta a 10 000 főt.

== Gazdaság ==
A Sárrét környezeti adottságainak köszönhetően a lakosság nádalással, gyékényfeldolgozással, kosárfonással, halászattal, méhészkedéssel és pásztorkodással foglalkozott. Az 1800-as évek vízszabályozásai után előtérbe került a '''mezőgazdasági munka''' és az '''istállózó állattartás'''. A település emblematikus alakja, '''[[Péter András (1840–1916)|Péter András]]''' földbirtokos nagy hangsúlyt fektetett az állattenyésztésre. Később megindult az '''iparosság''', az '''orvosi ellátás''' és a '''szikvízgyártás''' is. A 20. és a 21. században megjelentek a különféle gyárak és gyárrészlegek, jelen volt az '''autó-, tej-, és ruhaipar''' – utóbbi egy ma is működő ágazat a városban.

== Kultúra ==
[[1780|1780-ban]] megépült az akkor még torony nélküli református templom. [[1850|1850-ben]] a '''D’Orsay gróf''' által építtetett magtárépületet átalakították katolikus templommá, melyet [[1892|1892-ben]] szenteltek fel, és emelték mellé a zsindelyfedeles haranglábat. [[1926|1926-ban]] Péter András földbirtokos végrendelete alapján a hagyatékából megalapították a nevét viselő gimnáziumot. Napjainkban a település néprajzi értékeinek őrzéséért és gyarapításáért a '''Szeghalmi Művelődési és Szabadidőközpont, Könyvtár és Közérdekű Muzeális Gyűjtemény''' felel. A városban található '''Túri János''' gazdag magángyűjteménye, a '''Mundérba bújt történelem'''.

== Látnivalók, rendezvények ==
=== Látnivalók ===
* Kárász-kastély
* Katolikus templom
* Péter András Gimnázium
* Péter András kripta
* Református templom
* Sárréti Múzeum
* Simay Kisdedóvó és Nagygazdaház
* [[D'Orsay-kastély (Szeghalom)|Wenckheim–D’Orsay-kastély]]

A külterületen régészeti szempontból fontos '''emlékhelyek, kunhalmok''' találhatók (többek között a Dió-halom, a Templom-halom, a Bálint-halom, a Korhány-halom, a Bene-halom és a Balkány-halom). Földvárak sáncainak, árokrendszerének nyomait fedezték fel Mágoron és a Cigány-éri dűlőn.

A település külterületén helyezkedik el a 112 hektáros '''Kék-tó''', melyet [[1989|1989-ben]] védetté, [[2006|2006-ban]] pedig országosan védetté nyilvánítottak.

Védelmet élvez az egykori Wenckheim–D’Orsay-kastélypark utolsó „szemtanúja”, a '''150 éves kocsányos tölgy'''.

=== Rendezvények ===
A városi rendezvények közül kiemelkedik a '''Boszorkányfesztivál'''. A fesztivál apropója a [[Boszorkányperek Békés megyében|történelmi tény]], miszerint [[1724|1724-ben]] ezen a településen szenvedett máglyahalált az utolsó sárréti boszorkány.

== Lásd még ==
* [[:Kategória:Szeghalom|Szeghalmi vonatkozású szócikkek listája]]

== Források ==
* A Körös-Sárrét értékei. Szerk.: Dr. Koncz István, Szova Ilona. Szeghalom : Fiatalok Közössége Szeghalomért Egyesület, 2020 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Ando György – Martyin Emília – Salamon Edina: Mesés Békés : a Békés megyei települések rendhagyó története. 2. kiad. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2023. 272–275. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés megye 30 éve. Szerk.: Daniss Győző, Sass Ervin. Békéscsaba : Békés Megyei Lapkiadó Váll., 1975 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés megye kézikönyve. Főszerk.: Kőváry E. Péter. Oktinfó-Szeged Bt. – Ceba Kiadó, 1999. 492–496. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Kapcsolódó irodalom ==
* A szeghalmi közgyűjtemények helyismereti dokumentumai. Szerk.: Maróthy Györgyné. Szeghalom : Nagyközség-Járási Könyvtár : Móricz Zs. Járási Műv. Közp. : Helytörténeti Közgyűjtemény, 1979 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Bencsik János: Szeghalom protestáns közössége a XVIII–XIX. század fordulóján. Szeghalom : Sárréti Múzeum Baráti Kör : Református Egyház, 1985 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Boromisza Zsolt: Álmom, Szeghalom : egy polgárgyerek emlékei az 1930-as évek Szeghalmáról. Budapest : Boromisza Zs., 2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Boruzs Jánosné: Szeghalom helyismereti bibliográfiája : szakdolgozat. Debrecen : Boruzs J.-né, 1970 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Elöljáróink : Szeghalom választott tisztségviselőinek névjegyzéke, 1571–1998; Szeghalom hajdana és jelene : írások és képek, 1900–2000. Összeáll. és az összekötő szöveget írta: Horváth László. Szeghalom : Vár. Önkorm., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Giricz Béla: Új városi központ a Sárréten (Szeghalom). In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesiElet_1985/?pg=495&layout=s Békési Élet, 20. évf. 4. szám (1985) 478–493. p.]
* Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. 1., Történelmi rész. Pest : Lauffer, 1870 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Horváth László: Szeghalmi események, 1984–1993. Szeghalom : Vár. Kvtár : Sárréti Múzeum Baráti Kör, 1994 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Horváth László: Szeghalmi események, 1994–2003. Szeghalom : Nagy Miklós Városi Kvt., 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Írások és adatok Szeghalom múltjából. Írta, vál. és szerk.: Miklya Jenő. Szeghalom : Polgármesteri Hiv., 1996 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Írások Szeghalom múltjából. Vál., sajtó alá rend. és jegyz. ellátta: Miklya Jenő. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola ; Szeghalom : Nagyközségi Tanács, 1976 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kele József: Szeghalmi évszázadok. Szeghalom : Önkormányzati Hiv., 1996 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kele József: Szeghalmi séta. Szeghalmi Hagyományőr Egyes., 2011? (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kincses Julianna: A szeghalomvidéki hírlapok története : szakdolgozat. Szeghalom : Kincses J., 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Miklya Jenő: Szeghalomtól Verőcéig : Dapsy Gizella élete a dokumentumok tükrében. Szeghalom : Vár. Tcs. : Sárréti Múzeum Baráti Kör, 1984 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Raggambi Fluck Edit: Szeghalom, 1989–1994 : repertórium a Dél-Kelet, Heti Délkelet, Napi Délkelet és A Nap című folyóiratok cikkei alapján : záródolgozat. Szeghalom : Raggambi Fluck E., 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Sárréti írások : néprajzi és helytörténeti antológia. Szerk.: Miklya Jenő. Szeghalom : Közs. Tcs., 1965 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Sárréti írások 2. : irodalmi és helytörténeti antológia. Szerk.: Miklya Jenő. Szeghalom : Sárréti Honismereti és Közműv. Társ. : Jár. Hivatal : Nagyközségi Tanács, 1977 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szarkáné Bíró Piroska: Épületek fadíszei öt sárréti településen : Dévaványa, Füzesgyarmat, Körösladány, Szeghalom, Vésztő. Szeghalom : Sárréti Múzeum Közalap., 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szarkáné Bíró Piroska: Szeghalom XX. századi településképe és történeti értékű épületei. Szeghalom : Sárréti Múzeum, 1996 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szarkáné Bíró Piroska: Szeghalom, műemlékek. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Egyes., 1991 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szeghalom : történelmi, néprajzi és földrajzi tanulmányok. Szerk.: Miklya Jenő, Szabó Ferenc. Szeghalom : Nagyközség Tanács, 1979 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szeghalom = The town of Szeghalom. Szerk.: Mesterné Szöllősi Katalin, Nagy László. Szeghalom : Városi Önkormányzat, 2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szeghalom sporttörténete 1945-ig. Szerk.: Miklya Jenő. Szeghalom : Vár. Tcs. : Sárréti Múzeum Baráti Kör, 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szeghalom város fejlődése, társadalmi-gazdasági helyzete. Békéscsaba : KSH Békés M. Ig., 1983 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Váradi Gyula: A szeghalmi termelőszövetkezetek három évtizede. Szeghalom : Sárréti Mgtsz., 1980 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozások ==
* Szeghalom. In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Szeghalom Wikipédia]
* Szeghalom város [https://szeghalom.hu/ honlapja]

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Szeghalom]]

Szeghalom - Laptörténet