Jzoltan: Infobox létrehozása

2024-01-10T20:27:47Z

Infobox létrehozása

← Régebbi változat		A lap 2024. január 10., 22:27-kori változata
1. sor:		1. sor:
			{{SHORTDESC:Békés megye első nyomdájának alapítója}}
			{{InfoboxSzemely
			\|nev = Réthy Lipót
			\|kep =
			\|kepalairas =
			\|szuletesinev = Schlotterbeck Leopold
			\|szuletesidatum = [[1817]]. [[október 22.]]
			\|szuletesihely = [[Szarvas]]
			\|halalozasidatum = [[1903]]. [[július 23.]]
			\|halalozasihely = Arad, Románia
			\|sirhely =
			\|hazastars =
			\|foglalkozas = nyomdász
			}}== Élete ==
	'''Réthy Lipót''' (eredeti nevén '''''Schlotterbeck Leopold'''''; [[Szarvas]], 1817. október 22. – Arad, 1903. július 23.) [[Békés megye]] első nyomdájának alapítója. A szarvasi officinájával az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban jelentős szerepet vállalt. Később a sorozatos zaklatások, meghurcoltatások miatt Aradra települt át, ahol haláláig nagyhírű nyomdavállalatot épített ki.		'''Réthy Lipót''' (eredeti nevén '''''Schlotterbeck Leopold'''''; [[Szarvas]], 1817. október 22. – Arad, 1903. július 23.) [[Békés megye]] első nyomdájának alapítója. A szarvasi officinájával az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban jelentős szerepet vállalt. Később a sorozatos zaklatások, meghurcoltatások miatt Aradra települt át, ahol haláláig nagyhírű nyomdavállalatot épített ki.

Mediaadmin: 1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

2024-01-05T14:18:04Z

1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

← Régebbi változat	A lap 2024. január 5., 16:18-kori változata
(Nincs különbség)

hu>Ker0: + kategória

2021-03-11T07:17:39Z

+ kategória

Új lap

'''Réthy Lipót''' (eredeti nevén '''''Schlotterbeck Leopold'''''; [[Szarvas]], 1817. október 22. – Arad, 1903. július 23.) [[Békés megye]] első nyomdájának alapítója. A szarvasi officinájával az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban jelentős szerepet vállalt. Később a sorozatos zaklatások, meghurcoltatások miatt Aradra települt át, ahol haláláig nagyhírű nyomdavállalatot épített ki.

== '''Tanulóévek''' ==
Lipót édesapja, [[Schlotterbeck Kristóf]] Bécsből költözött 1805-ben Szarvasra, ahol boltot nyitott; édesanyja, [[Ščarski Rozália]] szülésznő volt. Lipót már Szarvason született, de sajnos mindkét szülőjét hamar, az 1830-as években elvesztette.

Lipótot apja bátyjához, Pálhoz hasonlóan – aki orvosnak készült - tudományos pályára szánta, azonban már a mezőberényi evangélikus gimnázium alsóbb osztályait is nehezen végezte el. Miután szülők nélkül maradtak a testvérek, Pál vette át a családfenntartó szerepét, aki öccsét Pestre hívta, s 1833-ban Beimel József könyvnyomdájába adta. A tanulóévek után, 1841 és 1843 között Nyugat-Európát járta körbe, így gyűjtve tapasztalatokat, fejlesztve tovább magát. Visszatérése után a Heckenast-féle nyomdában kezdett dolgozni, ahol többek között Kossuth Pesti Hírlapját is szedte.

Rövidesen a Schlotterbeck nevet Réthyre változtatták a testvérek – hetük közül ekkor már csak hárman voltak életben. Ezzel egy időben a szarvasi nyomda alapítását kérvényezte Lipót, azonban erre csak 1846-ban kapta meg az engedélyt: ''„emlékezetül adjuk ezennel jelentvén mindennek, kit illet, hogy Mi mind Réthy Lipót hívünknek […] megengedőnek tartottuk, […] Békés vármegyében fekvő Szarvas mezővárosban könyvnyomtató intézetet állíthasson és az egyes könyvek nyomtatására bárkinek részére kiadott más különösb kívánságok sérelme nélkül bárminémű könyveket és munkákat nyomtathasson…”'' (Forrás alfejezet: Szabó F. 21-22.o) <br>
Ezt követően, 1847. május 17-én beindította Békés vármegye és Szarvas első nyomdája.

== '''Szarvasi nyomda''' ==
Ekkoriban az Alföldön még nem volt túl sok nyomda, ugyanakkor Szarvas a megye második legnépesebb városának számított.

Lipót eleinte egy szedősegéddel, később három tanonccal dolgozott, mely arra enged következtetni, hogy maga is tevékenyen részt vett a munkában.
A nyomda már az induláskor jól felszerelt volt, sőt minden valószínűség szerint az elhúzódó engedélyezés miatt előbb készen állt minden a munkára. Nyomtatványaihoz az ekkor divatos angolos-franciás, ma úgynevezett Antiqua családból származó betűket használta. Mindez előrevetíti, hogy az ízléses kiadványok nagy odafigyeléssel készültek. Utóbbit az is bizonyítja, hogy a nyomtatványokat impresszummal, a nagyobb terjedelműeket pedig évszámmal is ellátta Réthy.

Miután ekkoriban már a mezőberényi evangélikus gimnázium Szarvasra költözött, így a szerzők közt több tanárral is találkozhatunk. Emellett a [[Bolza család]] és a vármegye megrendeléseiből tartotta fenn magát a nyomda. Ráadásul a népesség összetétele miatt a magyar mellett nagy számban jelentetett meg szlovák, német, latin nyelvű munkákat is.

Pár hónappal a megnyitást követően azonban elkezdődtek az 1848-49-es események, melyekben a nyomda oroszlánrészt vállalt.

=== '''''1848-49-es forradalom és szabadságharc''''' ===
Dr. Réthy László az események kapcsán a következőket írja: ''„A forradalom idején a megye (bár nem névleges) központja határozottan Szarvas volt. Innen nyerték a megyei mozgalmak éltető elemüket, a megyei, s országos rendeletek, s forradalmi iratok formájában.”'' (Forrás alfejezet: Dr. Réthy L. XIX.3.)<br>
Ennek köszönhetően március 16-án mintegy 1000 példányban nyomtatták ki Réthy nyomdájában a 12 pontot. Azonban az aktív részvételt a tulajdonos megsínylette a szabadságharc bukása után. Egyrészt állandó zaklatásoknak, ellenőrzéseknek volt kitéve, másrészt a Bach-korszakban kiadványait elkobozták, lefoglalták, harmadrészt politikai fogolyként fél évig börtönben tartották Nagyváradon. Szabadulását követően még hat évig fenntartotta a nyomdát, ugyanakkor az officina röpke, 10 éves működésének mindenképp az 1848-49-es időszak mondható csúcspontjának, hiszen a teljes fennállás alatt kibocsátott 112 kiadványból 42 ekkor készült.

=== '''''Az utolsó évek''''' ===
A fogvatartása alatt a nyomda szinte vegetált. Visszatérte után ugyan kisebb megrendeléseket kaptak, a zaklatások, házkutatások nem maradtak el. Az 1850-es évek közepén azonban Lipót felújította a nyomdát, s 1854-ben gyorssajtót állított fel. A kiadványok tekintetében is bővült a repertoárja: a főként egyházi munkák mellé kalendáriumok, drámák, álmoskönyvek megjelentetése társult.

A nem szűnő zaklatások miatt viszont 1856-ban Gyulára, majd 1858-ban Aradra költözött.

== '''Rövid gyulai idő''' ==
A gyulai nyomdát 1856. június 18-án nyitotta meg, s 1858 októberében szűnt meg. Ezalatt több igényes munka is kikerült innen, azonban nem volt elegendő számú megrendelés, így Réthy rövid idő alatt továbbállt Aradra.

== '''Aradon''' ==
Az Aradra költözést követően 1861-től az induló Alföld című folyóirat nyomdai munkálatait annak megszüntetéséig, 1897-ig ellátta. A kiegyezés idején a nyomdát az Alföld kiadójára, a Bettelheim Testvérekre bízta, s ő maga Budapestre ment, ahol betársult a Leitner és Kunosy nyomdavállalatba. Aradra 1870-ben tért vissza, de ekkor már maga mellé vette fiát, Viktort is, akit 1878-ban üzlettársává tett, így Réthy Lipót és Fia néven működtek tovább.

Lipót a nyomdászi pályájának 70 éves évfordulójának évében 1903-ban, 86 éves korában hunyt el.

== '''Lásd még''' ==
[[:Kategória:Nyomdászat|Nyomdászat]]

== '''Forrás''' ==
* Dr. Molitorisz Pál: Melyik épületben működött a szarvasi Réthy nyomda? I. rész. In: Szarvas és Vidéke (hetilap) 2005.04.07-ei szám 5. oldal. – digitalizált változat: [http://phoenix.szarvas.hu/szarvas_es_videke/] (Látogatva: 2012. 03.20.)

* Dr. Molitorisz Pál: Melyik épületben működött a szarvasi Réthy nyomda? II. rész. In: Szarvas és Vidéke (hetilap) 2005.04.14-ei szám 5. oldal. – digitalizált változat: [http://phoenix.szarvas.hu/szarvas_es_videke/2005/04.14/ap14-5.pdf] (Látogatva: 2012. 03.20.)

* Dr. Réthy László (összeáll.): A békés- és aradmegyei Réthy-család történetére vonatkozó adatok. Budapest, 1908. - digitalizált változat: [http://europeanalocal.bmk.hu:80/?docId=30360] (Látogatva: 2012.04.01.)

* Petőcz Károly: Réthy Lipót szarvasi nyomdája. Békéscsaba, 1986. Lelőhely: Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára, Szeged

* Szabó Ferenc, Elek László (szerk.): Békés megye első nyomdásza, Réthy Lipót : dokumentumok, 1844-1858. Békéscsaba : Rózsa Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola, 1977 [!1978]. Lelőhely: Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára, Szeged

== '''Kapcsolódó irodalom''' ==
* Ballóné Mike Ágnes: A szarvasi Réthy nyomda története : 1847-1856 : az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Könyvtártudományi Tanszékére benyujtott [!benyújtott] szakdolgozat. Szeged : [s.n.], 1962. Lelőhely: Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára, Szeged

[[Kategória: BékésWiki szócikkíró verseny 2012]]
[[Kategória: Szarvas]]
[[Kategória:Réthy család]]
[[Kategória: személyek]]
[[Kategória: 1848/49]]

Réthy Lipót (1817–1903) - Laptörténet

Jzoltan: Infobox létrehozása

Mediaadmin: 1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

hu>Ker0: + kategória