Pusztaottlaka - Laptörténet

Jzoltan: Infobox létrehozása

2024-03-08T16:40:32Z

Infobox létrehozása

← Régebbi változat		A lap 2024. március 8., 18:40-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Fájl:Pusztaottlaka cimer 01.png\|~~bélyegkép\|150px~~\|Pusztaottlaka címere]]		{{InfoboxTelepules
	Békés ~~megyei~~ község a Mezőkovácsházi járásban. A ~~322~~ lakosú (~~2019~~. 01. 01.) település [[Medgyesbodzás]], [[Medgyesegyháza]] és [[Újkígyós]] között, [[Orosháza\|Orosházától]] keletre található.		\|nev = Pusztaottlaka
			\|kep = [[Fájl:Pusztaottlaka cimer 01.png\|300px]]
			\|kepalairas = Pusztaottlaka címere
			\|elsoemlites =
			\|alapitas = [[1928]] / [[1990]]
			\|ujratelepites =
			\|rang = község
			\|jaras = Mezőkovácsházai
			\|iranyitoszam = 5665
			\|lakonepesseg = 307 fő (2023. jan. 1.)
			\|elhelyezkedese = <display_map height="250px" zoom="14" fullscreen="1">Pusztaottlaka</display_map>
			}}'''Békés vármegyei község''' a Mezőkovácsházi járásban. A 307 fő lakosú (2023. 01. 01.) település [[Medgyesbodzás]], [[Medgyesegyháza]] és [[Újkígyós]] között, [[Orosháza\|Orosházától]] keletre található.

	Pusztaottlaka két fő részből áll. A külső terület '''Tökfalu''', a töktermesztésről kapta a nevét. '''Bagófalu''' neve a románajkúak napszámos fizetéséből ered, amit állítólag így hívtak.		Pusztaottlaka két fő részből áll. A külső terület '''Tökfalu''', a töktermesztésről kapta a nevét. '''Bagófalu''' neve a románajkúak napszámos fizetéséből ered, amit állítólag így hívtak.

	== Történet ==		== Történet ==
	A területet eredetileg Ajtony vezér birtokolta. '''Csanád''' győzelmet aratott Ajtony felett, majd Szent István királytól ~~jutalmul~~ '''megkapta a földeket'''. A térség sokáig Csanád vármegyéhez tartozott.		A területet eredetileg Ajtony vezér birtokolta. '''Csanád''' győzelmet aratott Ajtony felett, majd Szent István királytól '''megkapta jutalmul a földeket'''. A térség sokáig '''Csanád vármegyéhez tartozott'''.

	A település neve a hagyomány szerint Mátyás király Ott nevű jegyzőjére utal. A török uralom előtt Ottlaka a jelenlegi helyétől távolabb helyezkedett el. Eredetileg [[Gyula]] várának előőrse volt. A területet [[1497\|1497-ben]] a Miskeyek tulajdona volt. [[1560\|1560-ban]] Bethlen Anna, [[1732\|1732-ben]] Raynald modenai herceg birtokolta.		A település '''neve''' – a hagyomány szerint – '''Mátyás király Ott nevű jegyzőjére utal'''. A török uralom előtt Ottlaka a jelenlegi helyétől távolabb helyezkedett el. Eredetileg [[Gyula]] várának előőrse volt. A területet [[1497\|1497-ben]] a Miskeyek tulajdona volt. [[1560\|1560-ban]] Bethlen Anna, [[1732\|1732-ben]] Raynald modenai herceg birtokolta.

	Egy [[1863\|1863-as]] katonai térképeken Tökfalu Bodzás új falu néven szerepelt. [[1878\|1878-ban]] Ottlaka határát tagosították. A földtulajdonosok két tagot kaptak, az egyik a 26 km-re lévő Meggyespuszta volt. A távolság miatt ez a terület sokaknak megművelhetetlen volt. Ștefan Rus nagygazda vezetésével '''ötven család Meggyespusztára települt''', és '''megalapították''' a későbbi '''Pusztaottlakát'''.		Egy [[1863\|1863-as]] katonai térképeken Tökfalu '''Bodzás új falu''' néven szerepelt. [[1878\|1878-ban]] Ottlaka határát tagosították. A földtulajdonosok két tagot kaptak, az egyik a 26 km-re lévő Meggyespuszta volt. A távolság miatt ez a terület sokaknak megművelhetetlen volt. Ștefan Rus nagygazda vezetésével '''ötven család Meggyespusztára települt''', és '''megalapították''' a későbbi '''Pusztaottlakát'''.

	[[1920\|1920-ban]] a pusztaottlakai román családok a határ magyar oldalára, míg az ottlakai németek a román oldalra kerültek. Pusztaottlaka – a Romániához csatolt Ottlaka község határon belül maradt Meggyespuszta nevű részéből – '''[[1928\|1928-ban]] vált önálló községgé'''. [[1945]] után a kollektivizálás, valamint a tanyarendszer megszüntetése miatt fokozatosan elvesztette önállóságát. A település '''[[1973\|1973-ban]] közigazgatásilag [[Medgyesbodzás\|Medgyesbodzáshoz]] került''', de lakossági kezdeményezésre '''[[1990\|1990-ben]] függetlenedett'''. Utolsó Békés megyei településként [[1997\|1997-ben]] Pusztaottlakára is bevezették a vezetékes földgázt. Pusztaottlaka és [[Kunágota]] közös önkormányzattal rendelkezik.		[[1920\|1920-ban]] a pusztaottlakai román családok a határ magyar oldalára, míg az ottlakai németek a román oldalra kerültek. Pusztaottlaka – a Romániához csatolt Ottlaka község határon belül maradt Meggyespuszta nevű részéből – '''[[1928\|1928-ban]] vált önálló községgé'''. [[1945]] után a kollektivizálás, valamint a tanyarendszer megszüntetése miatt fokozatosan elvesztette önállóságát. A település '''[[1973\|1973-ban]] közigazgatásilag [[Medgyesbodzás\|Medgyesbodzáshoz]] került''', de lakossági kezdeményezésre '''[[1990\|1990-ben]] függetlenedett'''. Utolsó Békés megyei településként [[1997\|1997-ben]] Pusztaottlakára is bevezették a vezetékes földgázt. Pusztaottlaka és [[Kunágota]] közös önkormányzattal rendelkezik.
15. sor:		26. sor:
	== Gazdaság ==		== Gazdaság ==
	A település lakói '''földművelés'''sel foglalkoznak. Többségében eredetileg Erdélyből, majd Ottlakáról származó román ősökkel rendelkező családok lakják.		A település lakói '''földművelés'''sel foglalkoznak. Többségében eredetileg Erdélyből, majd Ottlakáról származó román ősökkel rendelkező családok lakják.
	~~Négy~~ nemzetiség ~~jellemezte~~ Pusztaottlakát: magyarok, az Ottlakáról idetelepült románok, a [[Harruckern János György (1664–1742)\|Harruckern]] báró által telepített szlovákok, valamint az [[Elek\|Elekről]] ideköltöző dohánytermesztő németek. [[1946\|1946-ban]] a német és a szlovák lakosok egy részét kitelepítették.
			Története során négy nemzetiség lakta Pusztaottlakát: magyarok, az Ottlakáról idetelepült románok, a [[Harruckern János György (1664–1742)\|Harruckern]] báró által telepített szlovákok, valamint az [[Elek\|Elekről]] ideköltöző dohánytermesztő németek. [[1946\|1946-ban]] a német és a szlovák lakosok egy részét kitelepítették.

	A terület fejlődéséért a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány tevékenykedik. Főként a napsütést igénylő terményeket – például kukoricát és tököt – termesztenek.		A terület fejlődéséért a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány tevékenykedik. Főként a napsütést igénylő terményeket – például kukoricát és tököt – termesztenek.
21. sor:		33. sor:
	== Kultúra ==		== Kultúra ==
	A község kultúráját a Pusztaottlaka Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány gondozza. A román nyelvet, táncot és hagyományokat óvodában és iskolában oktatják.		A község kultúráját a Pusztaottlaka Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány gondozza. A román nyelvet, táncot és hagyományokat óvodában és iskolában oktatják.

	Pusztaottlakán '''[[1962\|1962-től]] általános iskola működik''', mely [[1989\|1989-ben]] lett önálló, előtte a medgyesbodzási iskola tagintézménye volt.		Pusztaottlakán '''[[1962\|1962-től]] általános iskola működik''', mely [[1989\|1989-ben]] lett önálló, előtte a medgyesbodzási iskola tagintézménye volt.

32. sor:		45. sor:

	'''Rendezvények'''		'''Rendezvények'''
	* Pusztaottlakán korábban Tepertőfesztivált szerveztek. [[2012\|2012-ben]] megrendezték a LikeFest fesztivált.		* Pusztaottlakán korábban Tepertőfesztivált szerveztek.
			* [[2012\|2012-ben]] megrendezték a LikeFest fesztivált.

	== Források ==		== Források ==
54. sor:		68. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
			[[Kategória:Pusztaottlaka]]

Mediaadmin: 1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

2024-01-05T14:17:37Z

1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

← Régebbi változat	A lap 2024. január 5., 16:17-kori változata
(Nincs különbség)

hu>Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

2021-02-25T12:14:13Z

Belső hivatkozások javítása

Új lap

[[Fájl:Pusztaottlaka cimer 01.png|bélyegkép|150px|Pusztaottlaka címere]]
Békés megyei község a Mezőkovácsházi járásban. A 322 lakosú (2019. 01. 01.) település [[Medgyesbodzás]], [[Medgyesegyháza]] és [[Újkígyós]] között, [[Orosháza|Orosházától]] keletre található.

Pusztaottlaka két fő részből áll. A külső terület '''Tökfalu''', a töktermesztésről kapta a nevét. '''Bagófalu''' neve a románajkúak napszámos fizetéséből ered, amit állítólag így hívtak.

== Történet ==
A területet eredetileg Ajtony vezér birtokolta. '''Csanád''' győzelmet aratott Ajtony felett, majd Szent István királytól jutalmul '''megkapta a földeket'''. A térség sokáig Csanád vármegyéhez tartozott.

A település neve a hagyomány szerint Mátyás király Ott nevű jegyzőjére utal. A török uralom előtt Ottlaka a jelenlegi helyétől távolabb helyezkedett el. Eredetileg [[Gyula]] várának előőrse volt. A területet [[1497|1497-ben]] a Miskeyek tulajdona volt. [[1560|1560-ban]] Bethlen Anna, [[1732|1732-ben]] Raynald modenai herceg birtokolta.

Egy [[1863|1863-as]] katonai térképeken Tökfalu Bodzás új falu néven szerepelt. [[1878|1878-ban]] Ottlaka határát tagosították. A földtulajdonosok két tagot kaptak, az egyik a 26 km-re lévő Meggyespuszta volt. A távolság miatt ez a terület sokaknak megművelhetetlen volt. Ștefan Rus nagygazda vezetésével '''ötven család Meggyespusztára települt''', és '''megalapították''' a későbbi '''Pusztaottlakát'''.

[[1920|1920-ban]] a pusztaottlakai román családok a határ magyar oldalára, míg az ottlakai németek a román oldalra kerültek. Pusztaottlaka – a Romániához csatolt Ottlaka község határon belül maradt Meggyespuszta nevű részéből – '''[[1928|1928-ban]] vált önálló községgé'''. [[1945]] után a kollektivizálás, valamint a tanyarendszer megszüntetése miatt fokozatosan elvesztette önállóságát. A település '''[[1973|1973-ban]] közigazgatásilag [[Medgyesbodzás|Medgyesbodzáshoz]] került''', de lakossági kezdeményezésre '''[[1990|1990-ben]] függetlenedett'''. Utolsó Békés megyei településként [[1997|1997-ben]] Pusztaottlakára is bevezették a vezetékes földgázt. Pusztaottlaka és [[Kunágota]] közös önkormányzattal rendelkezik.

== Gazdaság ==
A település lakói '''földművelés'''sel foglalkoznak. Többségében eredetileg Erdélyből, majd Ottlakáról származó román ősökkel rendelkező családok lakják.
Négy nemzetiség jellemezte Pusztaottlakát: magyarok, az Ottlakáról idetelepült románok, a [[Harruckern János György (1664–1742)|Harruckern]] báró által telepített szlovákok, valamint az [[Elek|Elekről]] ideköltöző dohánytermesztő németek. [[1946|1946-ban]] a német és a szlovák lakosok egy részét kitelepítették.

A terület fejlődéséért a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány tevékenykedik. Főként a napsütést igénylő terményeket – például kukoricát és tököt – termesztenek.

== Kultúra ==
A község kultúráját a Pusztaottlaka Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány gondozza. A román nyelvet, táncot és hagyományokat óvodában és iskolában oktatják.
Pusztaottlakán '''[[1962|1962-től]] általános iskola működik''', mely [[1989|1989-ben]] lett önálló, előtte a medgyesbodzási iskola tagintézménye volt.

== Látnivalók, rendezvények ==
'''Látnivalók'''
* Román ortodox templom
* LikeFest park
* Pusztaottlakai roncsderbi és autocross pálya
* Eredeti román ház a Felszabadulás u. 13. alatt.
* Kunhalom a görögkeleti temetőben, illetve a kígyósi hármas határnál.

'''Rendezvények'''
* Pusztaottlakán korábban Tepertőfesztivált szerveztek. [[2012|2012-ben]] megrendezték a LikeFest fesztivált.

== Források ==
* Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés megye kézikönyve. Főszerk.: Kőváry E. Péter. Oktinfó-Szeged Bt. – Ceba Kiadó, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960. 366. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest : Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: [https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2019.pdf KSH.hu] (Látogatva: 2020. 08. 12.)
* Tepertőfesztiválból Elektro-Ottlaka – a Szigettel konkurálna a LikeFest. In: [https://www.beol.hu/bekes/kultura-bekes/tepertofesztivalbol-elektro-ottlaka-a-szigettel-konkuralna-a-likefest-425870/ Beol.hu] (Látogatva: 2020. 08. 12.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Féja Géza: Viharsarok : az alsó Tiszavidék földje és népe. 2. kiad. Budapest : Athenaeum, 1938 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Nemzetiségeink képekben, 2008. Szerk.: Győri Lajos. Budapest : Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Patai János: Kicsi falu a nagy pusztában : Pusztaottlaka története. Pusztaottlaka : Közs. Önkorm., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Patai János: Luther-rózsa Kis Megyes pusztán : a bodzás-ottlakai evangélikus gyülekezet története. Pusztaottlaka : Bodzásottlakai Evang. Gyülekezet, 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Patai József: Pusztaottlaka, 1928–2003 : szemelvények a település múltjából, jelenéből és hagyományvilágából. Pusztaottlaka : Közs. Önkorm., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Végh Zoltán: Helyzetkép a helyi önkormányzat örökségéről : Pusztaottlaka fontosabb adatai : 1989. Békéscsaba : KSH Békés M. Ig., 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozások ==
* Pusztaottlaka község [http://www.pusztaottlaka.hu/ honlapja]

[[Kategória:Települések]]