Neológ zsinagóga (Békéscsaba) - Laptörténet

Jzoltan: Infobox létrehozása

2024-02-29T14:06:18Z

Infobox létrehozása

← Régebbi változat		A lap 2024. február 29., 16:06-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Békéscsaba]] neológ zsinagógája a Lázár és a Luther utca sarkán lévő telekre épült. '''A templom helyén ma bútorbolt működik.'''		{{InfoboxEpitettertek
			\|nev = Neológ zsinagóga
			\|kep = [[Fájl:Bekescsaba neolog zsinagoga 01.jpg\|300px]]
			\|kepalairas = A békéscsabai neológ zsinagóga
			\|telepules = [[Békéscsaba]]
			\|cim = Lázár u. 2.
			\|epult = [[1893]]
			\|epitesistilus = mór
			\|tervezo = Langer Lipót
			\|tervezok =
			\|epitesz =
			\|epiteszek = Kiszely és Hugyecz
			\|felavatasdatuma =
			\|lebontasdatuma =
			\|elhelyezkedese = <display_map height="250px" zoom="15" fullscreen="1">46.68081,21.09210</display_map>
			}}[[File:Bekescsaba neolog zsinagoga 02.jpg\|bélyegkép\|300px\|A BÉ-KIS Bútoráruház a templom helyén (2013)]][[Békéscsaba]] neológ zsinagógája a Lázár és a Luther utca sarkán lévő telekre épült. '''A templom helyén ma bútorbolt működik.'''

	A bútoráruház a város központjából, a [[Szent István tér (Békéscsaba)\|Szent István térről]] gyalog kb. 5 percnyire, az autóbusz pályaudvartól és a [[Vasútállomás (Békéscsaba)\|vasútállomástól]] kb. 20 percnyire van.		A bútoráruház a város központjából, a [[Szent István tér (Békéscsaba)\|Szent István térről]] gyalog kb. 5 percnyire, az autóbusz pályaudvartól és a [[Vasútállomás (Békéscsaba)\|vasútállomástól]] kb. 20 percnyire van.
6. sor:		21. sor:

	== A zsinagóga története ==		== A zsinagóga története ==

	~~[[File:Bekescsaba neolog zsinagoga 01.jpg\|bélyegkép\|400px\|A békéscsabai neológ zsinagóga]]~~
	'''[[1846\|1846-ban]] épült az első zsidó imaház''' Békéscsabán. Ennek helyén '''[[1893\|1893-ban]] épült fel a neológ, kéttornyú, mór stílusú templom''', melynek főhomlokzata a Lázár utcára, déli, hosszanti oldala pedig a Luther utcára nézett. A terveket '''Langer Lipót budapesti építész''' készítette. A kivitelezési munkákkal '''Kiszely és Hugyecz építési vállalkozó'''kat bízták meg. A hatalmas épület hajdan uralta a Luther–Lázár utca környéki városrészt. Két nyolcszögletű tornya hagymakupolával záródott, melynek csúcsára Dávid-csillagot helyeztek. A főhomlokzat három részre tagolódott. A földszinti részen a középső egységben három, a két oldalsóban pedig egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki, mindegyik ajtó fölött az emeleti részen boltíves ablakokat helyeztek el. A két torony közötti félköríves homlokzatra helyezték a '''Tízparancsolat kettős kőtábláját''', alatta az oromzatot héber feliratú körmezővel díszítették. ''"A zsinagóga földszinti részében alakították ki az előcsarnokot, ezen keresztül lehetett a zsinagógai térbe jutni, ahol három sorban helyezkedtek el a férfiak padsorai, a keleti falnál volt a frigyszekrény, a tóraolvasó emelvény és az előimádkozó pulpitus. A karzat három oldalról vette körül a teret, itt helyezték el a nők padsorait, a kórust és az orgonát is." (Balogh István: Békés békétlenség. 92. p.)''		'''[[1846\|1846-ban]] épült az első zsidó imaház''' Békéscsabán. Ennek helyén '''[[1893\|1893-ban]] épült fel a neológ, kéttornyú, mór stílusú templom''', melynek főhomlokzata a Lázár utcára, déli, hosszanti oldala pedig a Luther utcára nézett. A terveket '''Langer Lipót budapesti építész''' készítette. A kivitelezési munkákkal '''Kiszely és Hugyecz építési vállalkozó'''kat bízták meg. A hatalmas épület hajdan uralta a Luther–Lázár utca környéki városrészt. Két nyolcszögletű tornya hagymakupolával záródott, melynek csúcsára Dávid-csillagot helyeztek. A főhomlokzat három részre tagolódott. A földszinti részen a középső egységben három, a két oldalsóban pedig egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki, mindegyik ajtó fölött az emeleti részen boltíves ablakokat helyeztek el. A két torony közötti félköríves homlokzatra helyezték a '''Tízparancsolat kettős kőtábláját''', alatta az oromzatot héber feliratú körmezővel díszítették. ''"A zsinagóga földszinti részében alakították ki az előcsarnokot, ezen keresztül lehetett a zsinagógai térbe jutni, ahol három sorban helyezkedtek el a férfiak padsorai, a keleti falnál volt a frigyszekrény, a tóraolvasó emelvény és az előimádkozó pulpitus. A karzat három oldalról vette körül a teret, itt helyezték el a nők padsorait, a kórust és az orgonát is." (Balogh István: Békés békétlenség. 92. p.)''

	'''[[1944\|1944-ben]] a hitközség tagjait koncentrációs táborokba hurcolták.'''		'''[[1944\|1944-ben]] a hitközség tagjait koncentrációs táborokba hurcolták.'''

	~~[[File:Bekescsaba neolog zsinagoga 02.jpg\|bélyegkép\|400px\|A BÉ-KIS Bútoráruház a templom helyén (2013)]]~~
	'''A templomot a hatvanas években a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta.''' Az épületet a város egy bútoráruház céljára '''átalakíttatta'''. A zsinagóga tornyait, félköríves oromzatait lebontották, nyílásait átalakították és a megmaradt épületrészt kívülről beburkolták. Az átalakítással a belső tér is elvesztette eredeti szépségét. Az épületben a mai napig bútorbolt működik. Az áruház falán [[2004]] óta [[Zsidó-neológ templom-emléktábla (Békéscsaba)\|emléktábla]] őrzi a deportált zsidók és az egykori zsinagóga emlékét.		'''A templomot a hatvanas években a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta.''' Az épületet a város egy bútoráruház céljára '''átalakíttatta'''. A zsinagóga tornyait, félköríves oromzatait lebontották, nyílásait átalakították és a megmaradt épületrészt kívülről beburkolták. Az átalakítással a belső tér is elvesztette eredeti szépségét. Az épületben a mai napig bútorbolt működik. Az áruház falán [[2004]] óta [[Zsidó-neológ templom-emléktábla (Békéscsaba)\|emléktábla]] őrzi a deportált zsidók és az egykori zsinagóga emlékét.

Mediaadmin: 1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

2024-01-05T14:16:50Z

1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

← Régebbi változat	A lap 2024. január 5., 16:16-kori változata
(Nincs különbség)

hu>Jzoltan: Helyesírás

2020-06-11T14:07:37Z

Helyesírás

Új lap

[[Békéscsaba]] neológ zsinagógája a Lázár és a Luther utca sarkán lévő telekre épült. '''A templom helyén ma bútorbolt működik.'''

A bútoráruház a város központjából, a [[Szent István tér (Békéscsaba)|Szent István térről]] gyalog kb. 5 percnyire, az autóbusz pályaudvartól és a [[Vasútállomás (Békéscsaba)|vasútállomástól]] kb. 20 percnyire van.

A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük. Erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. Azt azonban tudjuk,hogy a ligeti '''zsidó temető legrégebbi sírköve [[1821|1821-ből]] származik'''. A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, mely '''[[1883|1883-ban]] kettészakadt ortodox és neológ irányzatra.''' Utóbbi az újító mozgalmak egyik, tipikusan a magyar judaizmusra jellemző vallási ága. A neológia változásokat hozott a prédikációban, öltözködésben, viselkedési szokásokban és a zsinagógaépítészetben. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma 4 000 fő körül mozgott.

== A zsinagóga története ==

[[File:Bekescsaba neolog zsinagoga 01.jpg|bélyegkép|400px|A békéscsabai neológ zsinagóga]]
'''[[1846|1846-ban]] épült az első zsidó imaház''' Békéscsabán. Ennek helyén '''[[1893|1893-ban]] épült fel a neológ, kéttornyú, mór stílusú templom''', melynek főhomlokzata a Lázár utcára, déli, hosszanti oldala pedig a Luther utcára nézett. A terveket '''Langer Lipót budapesti építész''' készítette. A kivitelezési munkákkal '''Kiszely és Hugyecz építési vállalkozó'''kat bízták meg. A hatalmas épület hajdan uralta a Luther–Lázár utca környéki városrészt. Két nyolcszögletű tornya hagymakupolával záródott, melynek csúcsára Dávid-csillagot helyeztek. A főhomlokzat három részre tagolódott. A földszinti részen a középső egységben három, a két oldalsóban pedig egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki, mindegyik ajtó fölött az emeleti részen boltíves ablakokat helyeztek el. A két torony közötti félköríves homlokzatra helyezték a '''Tízparancsolat kettős kőtábláját''', alatta az oromzatot héber feliratú körmezővel díszítették. ''"A zsinagóga földszinti részében alakították ki az előcsarnokot, ezen keresztül lehetett a zsinagógai térbe jutni, ahol három sorban helyezkedtek el a férfiak padsorai, a keleti falnál volt a frigyszekrény, a tóraolvasó emelvény és az előimádkozó pulpitus. A karzat három oldalról vette körül a teret, itt helyezték el a nők padsorait, a kórust és az orgonát is." (Balogh István: Békés békétlenség. 92. p.)''

'''[[1944|1944-ben]] a hitközség tagjait koncentrációs táborokba hurcolták.'''

[[File:Bekescsaba neolog zsinagoga 02.jpg|bélyegkép|400px|A BÉ-KIS Bútoráruház a templom helyén (2013)]]
'''A templomot a hatvanas években a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta.''' Az épületet a város egy bútoráruház céljára '''átalakíttatta'''. A zsinagóga tornyait, félköríves oromzatait lebontották, nyílásait átalakították és a megmaradt épületrészt kívülről beburkolták. Az átalakítással a belső tér is elvesztette eredeti szépségét. Az épületben a mai napig bútorbolt működik. Az áruház falán [[2004]] óta [[Zsidó-neológ templom-emléktábla (Békéscsaba)|emléktábla]] őrzi a deportált zsidók és az egykori zsinagóga emlékét.

A második világháború után a békéscsabai zsidó közösség létszáma a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott. Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. A háborút követően a két hitközség egyesült. '''Az békéscsabai zsidó hitközség''' a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken '''[[Zsinagóga (Békéscsaba, Széchenyi liget)|új zsinagógát]] építtetett'''. Az épületet [[2004|2004-ben]] adták át. A Mózes tanításait tartalmazó Tóra-tekercseket [[2008|2008-ban]] helyezték az épületbe.

== Képgaléria ==

<Gallery widths="300px" heights="300px">
File:Bekescsaba neolog zsinagoga 03.jpg|BÉ-KIS Bútoráruház (2013)
File:Bekescsaba neolog zsinagoga 04.jpg‎|BÉ-KIS Bútoráruház (2013)
File:Bekescsaba neolog zsinagoga 05.jpg|Emléktábla a bútoráruház falán (2013)
File:Bekescsaba neolog zsinagoga 06.jpg|Emléktábla (2013)
</gallery>

== Lásd még ==

* [[Ortodox zsinagóga (Békéscsaba)]]

== Források ==

* Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007. 91–92 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Dobrotka Pál: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897–1935. Békéscsaba : Typografika, 2005. 58 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Magyarországi zsinagógák. Főszerk.: Gerő László. Budapest : Műszaki Könyvkiadó, 1989. 96 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Neológ zsinagóga. In: [http://csabaihazak.blog.hu/2012/12/28/neolog_zsinagoga Csabai Házak blog] (Látogatva: 2013. 04. 18.)
* Új zsinagógát adtak át Békéscsabán. In: [http://hir6.hu/cikk/19596/080928_uj_zsinagogat_adtak_at_bekescsaban Hír6 honlapja] (Látogatva: 2013. 04. 19.)

== Kapcsolódó irodalom ==

* Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Typografika, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Micheller Magdolna: A békéscsabai zsidóság története. Békéscsaba : TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1960. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, 1944–1960. Békéscsaba : Városi Tcs., 1961. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozások ==

* Magyar Zsidó Levéltár [http://www.milev.hu/ honlapja] (Látogatva: 2013. 04. 18.)
* Neológia. In: [http://hu.wikipedia.org/wiki/Neol%C3%B3gia Wikipédia] (Látogatva: 2013. 04. 18.)

[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Épített értékek]][[Kategória:Templomok]][[Kategória:Holokauszt]]