Mediaadmin: 1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

2024-01-05T14:16:23Z

1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

← Régebbi változat	A lap 2024. január 5., 16:16-kori változata
(Nincs különbség)

hu>Jzoltan: /* Kapcsolódó irodalom */ Leírás javítása

2020-07-29T12:14:23Z

Kapcsolódó irodalom: Leírás javítása

Új lap

A ménesbirtokot [[1784|1784-ben]] II. József alapította a [[Mezőhegyes|mezőhegyesi]] pusztán. Magyarország legnagyobb múlttal rendelkező gazdasága.
[[Fájl:Mezohegyesi menesbirtok 01.jpg|bélyegkép|400px|A ménes bemutatása]]
[[Fájl:Mezohegyesi menesbirtok 02.jpg|bélyegkép|400px|Kozma Ferenc szobrának leleplezése]]

==Története==
Csekonics József századost [[1783|1783-ban]] Hoditz tábornok megbízta a hadsereg pótlovazásával. Csekonics megállapította, hogy Magyarországon a lóállomány minősége és mennyisége teljesen kimerült. Tervezetet készített, melyet előterjesztett II. Józsefnek. Az uralkodó '''[[1784]]. [[december 20.|december 20-án]]''' jóváhagyta a rendeletet, melyben szerepelt a jó kancák igazolvánnyal való ellátása, továbbá – a mezőhegyesi pusztán – '''a Császári és Királyi Ménesintézet megalapítása'''.

'''Az építkezést és a lovak beszerzését Csekonics irányította.''' A ménes építése [[1785]] áprilisában kezdődött. A terveket a bécsi Katonai Építészeti Igazgatóság készítette, a kivitelezésért Hacker József pesti építésvállalkozó felelt. Az építkezéseket Kohlhoffer és Le Favre katonai mérnökök irányították. [[1785]]. [[szeptember 28.|szeptember 28-án]] létrehozták a ménesparancsnokságot, az első parancsnok gróf Hóditz tábornok lett. Csekonics kapitányt [[1786]]. [[január 17.|január 17-én]] nevezték ki a ménes parancsnokává. [[1785]]–[[1786|1786-ban]] laktanya, parancsnoksági épület, istálló, állatkórház, kaszárnya, pékműhely, magtár, elemi iskola és lovarda létesült. A tenyésztés [[1786|1786-ban]], a takarmánynövény-termesztés [[1787|1787-ben]] indult. Az Osztrák–Magyar Monarchia törökök elleni háborúja miatt az építkezés két évig szünetelt, [[1789|1789-ben]] folytatódott. Mezőhegyesről lovakat és élőmarhát szállítottak a hadseregnek. '''[[1800|1800-ban]] befejeződtek az alapozó építkezések.''' Csekonics [[1806|1806-ban]] távozott Mezőhegyesről, ekkorra '''a ménesnek európai hírneve''' volt.

[[1807|1807-ben]] '''külön vezetőt neveztek ki a ménes, valamint a gazdaság élére'''. Mezőhegyest [[1815|1815-től]] '''katonai törzsménes'''nek nyilvánították. A 19. század elején fedett lovarda, állatkórház és több istálló is épült. Ebben az időszakban tenyésztették ki '''a nónius, a gidrán és a mezőhegyesi félvér lótörzsek'''et. Az 1860-as évektől gulya- és mangalicatenyésztéssel is foglalkoztak. '''[[1869|1869-ben]] a ménesbirtok magyar tulajdonba került''' (Magyar Királyi Állami Ménes, valamint Magyar Királyi Állami Ménesbirtok névvel). A kiegyezés utáni gazdaságfejlesztés '''Kozma Ferenc és Gluzek Gyula''' jószágigazgató nevéhez fűződött. A 19. század végére Mezőhegyes vasúttal, malommal, fúrt kúttal, telefonhálózattal, emberkórházzal és gyárakkal rendelkezett. '''D'Orsay Olivér''' ménesparancsnok istállókat építtetett kifutókkal, versenyeket szervezett és altiszti képzést szervezett. A növénytermesztés mellett meghatározóvá vált az állattenyésztés és a hízlalás.

A román megszállás után megkezdődött a kifosztott ménesbirtok talpraállítása. A második világháború alatt a jószágokat, a terményeket és a felszereléseket is elszállították Mezőhegyesről. Az 1950-es évek átszervezései után a gazdaság '''az 1960-as évekre ismét nyereséget termelt'''. Az 1970-es évektől specializált termelést folytattak. A dombegyházi és a bánkúti gazdaságokat Mezőhegyeshez csatolták. A gazdaság '''[[1981|1981-ben]] kombináttá vált''' és összevonták a cukorgyárral. A '''mezőhegyesi sportló''' állami elismerést kapott. A rendszerváltozás után a cukorgyár és a kombinát kettévált. Utóbbi csődhelyzetbe került, majd [[1992]]. [[december 31.|december 31-én]] '''részvénytársasággá szervezték'''. A gazdaság a termelés leszűkítésével, tulajdonainak értékesítésével helyreállt.

[[2004|2004-ben]] Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. névvel '''a lótenyésztő ágazat állami tulajdonba került'''. A Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. magánkézben folytatta a gazdálkodást. [[2016|2016-ban]] '''az állam megvásárolta ménesbirtokot'''. A mezőhegyesi ménesbirtok [[2017|2017-től]] a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. nevet viseli.

==Nóniusz, a „tökéletes ló”==
[[Fájl:Kiss imre 03.jpg‎|bélyegkép|400px|Nóniusz]]
A 19. század elején, a napóleoni háborúk idején az osztrákok egy francia ménesből több fiatal lovat zsákmányoltak, köztük egy Nonius nevű világospej, angol-norman mént is, melyet [[1816|1816-ban]] Mezőhegyesre osztottak be. Ő lett Nonius Senior, a fajta "ősapja", aki nem volt feltűnően szép ló, de ezekkel a kancákkal sikerült olyan utódokat létrehozni, amelyek megfeleltek a tenyésztési célnak, amely egy erős testfelépítésű katonai hátas és hámos lófajta kialakítása volt. 15 törzsmén fia összesen 100 tenyészéven keresztül fedezett Mezőhegyesen.
Valaha [[Békéscsaba]] főteréről indultak a lakodalmas menetek, tajtékosan tomboló nóniusz lovakkal.

== Sikerek ==
* A mezőhegyesi ménes az [[1873|1873-as]] bécsi világkiállításon hívta fel magára a figyelmet.
* [[1878|1878-ban]] Párizsban a kilenc mezőhegyesi lovat bemutató magyar állami ménest aranyéremmel díjazták.
* Kozma Ferenc lótenyésztés területén elért eredményeit a francia kormány a Becsületrend Tiszti Keresztjével, Ferenc József császár pedig a Szent István-rend Lovagkeresztjével jutalmazta.
* Az [[1900|1900-as]] párizsi világkiállításon Tökéletes ló címmel tüntették ki a Nónius XXXVI mént.

=== Edward Király elismerése ===
[[1880]]–[[1881|81-ben]] Ferenc József klabrudi magánménesébe vittek tíz darab nóniusz kancát, hogy eredeti normann ménekkel fedeztessék őket. Az erőteljes méneket az Alföld egy-egy tájára helyezték az ottani állomány feljavítására.
A könnyebb nóniusz törzsbe kisebb, zömökebb lovak kerültek, a felfrissítésre ugyancsak telivér méneket soroltak be. Ez a típus volt a legmegfelelőbb a kisgazdaságok számára, de alkalmasak voltak katonai, tüzérségi és szekerész lovaknak is. A szakemberek körében nagy elismerésre tett szert a nóniusz az [[1885|1885-ös]] országos mezőgazdasági kiállításon.
Kozma Ferenc lókiállításán II. Edward angol király és II. Vilmos német trónörökös is megjelent, gyarapítva a neves gratulálók körét. A nóniusz híre világszerte egyre csak nőtt.

== Képgaléria ==
<Gallery widths="300px" heights="300px">
Fájl:Mezohegyesi menesbirtok 03.jpg|A szeszgyár
Fájl:Mezohegyesi menesbirtok 04.jpg|A Hotel Central
Fájl:Mezohegyesi menesbirtok 05.jpg|A ménesparancsnoki épület
</Gallery>

{{#ev:youtube|GojQGBXweQU}} {{#ev:youtube|6dW5Tc0Vcts}}

== Lásd még ==
* [[:Kategória:Lovassport|Lovassport]]
* [[:Kategória:Mezőhegyes|Mezőhegyes]]

== Források ==
* A Ménesbirtok története. In: [https://mezohegyesbirtok.hu/hagyomany/a-menesbirtok-tortenete/ Mezohegyesbirtok.hu] (Látogatva: 2020. 07. 24.)
* A mezőhegyesi lófajták szerepe a lótenyésztésben : nemzetközi szimpózium Mezőhegyes alapitásának 200 éves jubileuma alkalmából : Mezőhegyes, 1985. június 27–28. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát, 1985. 88 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Borbás Lajos: A mezőhegyesi közkatonák. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Áll. Gazd., 1973 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Dvorschák János: Adatok Mezőhegyes történetéhez : a Nonius származása és fejlődése. Budapest : Budapesti Hírlap, 1931 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Erdész Ádám: [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=296&secID=4171 A mezőhegyesi ménes birtok. Békéscsaba: Békés Megyei Könyvtár, 2003]
* Erdész Ádám: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BEKM_Kbmkt_01_erdesz_adam/?pg=0&layout=s A mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1987] (Látogatva: 2020. 07. 24.)
* Fáy Andor: A régi Mezőhegyes fejlődése, sikerei és hibái. Budapest: Fáy A., 1955 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében. Gyula : Linotype Bt, 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Horváth Mária: Mezőhegyes : 200 éves hírnév. In: Képes Újság, 26. évf. 5. szám (1985) 16–17. p.
* Ménesi György: A lótenyésztésben is lezárult egy korszak. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1992_04/?pg=348&layout=s Békés Megyei Hírlap, 47. évf. 101. szám (1992. április 29.) 5. p.] (Látogatva: 2020. 07. 24.)
* Mezőhegyes lótenyésztésének története 1785-től 1985-ig. 2., bőv. kiad. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát, 1985. 83 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Ócsag Imre: A nóniusz. Budapest : Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1984. 169 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tóth István : Mezőhegyes kétszáz éve. Budapest : Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1986. 156 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Kapcsolódó irodalom ==
* A Mezőhegyesi Magyar Királyi Állami Ménesbirtok rövid leirása. Szeged, 1909 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Csanádi István, id.: Mezőhegyesi műemlékek és emlékezések. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Ménesbirtok : Városi Önkorm., 1996 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* István Pál: Szarvasmarhatenyésztés a Mezőhegyesi Törzsállattenyésztő Állami Gazdaságban. Budapest : Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1954 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kalmár Edit: A kendergyár : a mezőhegyesi kendergyár története. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Város- és Környezetvédő Egyes., 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kerekes György: Békebeli üdvözlet Mezőhegyesről : válogatás Kerekes György képeslapgyűjteményéből. Mezőhegyes : Agenda Natura Kft., 2012 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kovács János: Volt egyszer egy cukorgyár. Mezőhegyes : Város- és Környezetvédő Egyesület, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Mezőhegyes képes albuma. Szerk.: Hollós László. Mezőhegyes : Önkorm. Hiv., 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Mezőhegyes lótenyésztésének története 1785-től 1985-ig. Szerk.: Sz. Bozsik Nóra. 2., bőv. kiad Mezőhegyes : Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát, 1985 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Mihók Sándor: A gidrán : hagyományos magyar lófajták. Budapest : Mezőgazda : Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége, cop. 2015 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Perneki Mihály: A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok gazdálkodása : 1867–1900. Budapest : Akad. ny., 1976 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Végezés a Mezőhegyesi Ménesbirtok alapításáról, mely nyomtattatott Ő Császári és Királyi Felsége II. József parancsára az 1785. esztendőben. Repr. kiad. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt., 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

==Külső hivatkozások==
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Mez%C5%91hegyes Mezőhegyes] (Wikipédia szócikk)
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%B3niusz_%28l%C3%B3fajta%29 Nóniusz (lófajta)] (Wikipédia szócikk)

[[Kategória:BékésWiki vetélkedő (2011)]]
[[Kategória:Mezőhegyes]]
[[Kategória:Vállalkozások]]

Mezőhegyesi Ménesbirtok - Laptörténet

Mediaadmin: 1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

hu>Jzoltan: /* Kapcsolódó irodalom */ Leírás javítása