Jzoltan: Infobox létrehozása

2024-01-09T21:44:54Z

Infobox létrehozása

← Régebbi változat		A lap 2024. január 9., 23:44-kori változata
1. sor:		1. sor:
	Aranytoll-díjas újságíró~~, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének örökös tagja~~, szociológus, az 1956~~. évi~~ forradalom és szabadságharc hőse		{{SHORTDESC:Aranytoll-díjas újságíró, szociológus, az 1956-os forradalom és szabadságharc hőse}}
			{{InfoboxSzemely
	== Élete ==		\|nev = Lőcsei Pál
	[[Fájl:Locsei pal 01.jpg\|bélyegkép\|~~300px\|Lőcsei (Lerner) Pál~~]]		\|kep = [[Fájl:Locsei pal 01.jpg\|300px]]
			\|kepalairas =
			\|szuletesinev = Lerner Pál
			\|szuletesidatum = [[1922]]. [[január 21.]]
			\|szuletesihely = [[Békéscsaba]]
			\|halalozasidatum = [[2007]]. [[május 16.]]
			\|halalozasihely = Budapest
			\|sirhely = Új köztemető, Budapest
			\|hazastars = Kende Éva
			\|foglalkozas = újságíró, szociológus
			}}== Élete ==
			[[Fájl:Locsei pal 02.jpg\|bélyegkép\| Sírja a Rákoskeresztúri köztemetőben]]
	'''Lőcsei Pál (Lerner Pál) [[1922]]. [[január 21.\|január 21-én]] született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]]''' kispolgári zsidó családban. Édesapja, Lerner Sámuel szatócsboltot és kocsmát üzemeltetett a Békési (akkoriban Mussolini) út 28–30. szám alatt. Testvérei: Ligeti (Lerner) László és Lerner Tibor. Édesapja német fogságban öngyilkos lett, édesanyja, Diamant Valéria Auschwitzban hunyt el.		'''Lőcsei Pál (Lerner Pál) [[1922]]. [[január 21.\|január 21-én]] született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]]''' kispolgári zsidó családban. Édesapja, Lerner Sámuel szatócsboltot és kocsmát üzemeltetett a Békési (akkoriban Mussolini) út 28–30. szám alatt. Testvérei: Ligeti (Lerner) László és Lerner Tibor. Édesapja német fogságban öngyilkos lett, édesanyja, Diamant Valéria Auschwitzban hunyt el.

13. sor:		24. sor:
	'''Kende Évát vette feleségül''', egy fiuk született.		'''Kende Évát vette feleségül''', egy fiuk született.

	~~[[Fájl:Locsei pal 02.jpg\|bélyegkép\| Sírja a Rákoskeresztúri köztemetőben.]]~~'''[[2007]]. [[május 16.\|május 16-án]] hunyt el Budapesten.''' Sírja a budapesti [http://nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/rakoskereszturi-koztemeto/locsei-pal/11296 Rákoskeresztúri köztemetőben] található.		'''[[2007]]. [[május 16.\|május 16-án]] hunyt el Budapesten.''' Sírja a budapesti [http://nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/rakoskereszturi-koztemeto/locsei-pal/11296 Rákoskeresztúri köztemetőben] található.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Mediaadmin: 1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

2024-01-05T14:16:05Z

1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

← Régebbi változat	A lap 2024. január 5., 16:16-kori változata
(Nincs különbség)

hu>Jzoltan: Lőcsei Pál (1922-2007) lapot átneveztem Lőcsei Pál (1922–2007) névre: Hosszú kötőjel

2021-03-11T13:58:10Z

Lőcsei Pál (1922-2007) lapot átneveztem Lőcsei Pál (1922–2007) névre: Hosszú kötőjel

Új lap

Aranytoll-díjas újságíró, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének örökös tagja, szociológus, az 1956. évi forradalom és szabadságharc hőse

== Élete ==
[[Fájl:Locsei pal 01.jpg|bélyegkép|300px|Lőcsei (Lerner) Pál]]
'''Lőcsei Pál (Lerner Pál) [[1922]]. [[január 21.|január 21-én]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]''' kispolgári zsidó családban. Édesapja, Lerner Sámuel szatócsboltot és kocsmát üzemeltetett a Békési (akkoriban Mussolini) út 28–30. szám alatt. Testvérei: Ligeti (Lerner) László és Lerner Tibor. Édesapja német fogságban öngyilkos lett, édesanyja, Diamant Valéria Auschwitzban hunyt el.

A fiatal Lőcsei Pál a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Reálgimnáziumba]] járt, ahonnan [[1940|1940-ben]] ballagott el.

'''[[1954]] és [[1956]] között a Lenin Intézetben tanult''', ahol megismerte a demokratikus politikai kultúra, a demokrácia és a szocializmus kapcsolatát. [[1955]] májusában '''csatlakozott a Nagy Imre-féle ellenzékhez'''. Kollégáival együtt – Fejtő Ferenc, Méray Tibor – kiállt a demokrácia mellett a Sztálin halálát követő forrongásban. Hitt a Rákosi-rendszerben, ám amikor rádöbbent annak lényegi voltára, azonnal szembefordult vele. Képes volt revízió alá venni, megtagadni addigi nézeteit. Ebben rejlett történelmi, politikai, emberi és szakmai nagysága.

Az [[1956|1956-os]] forradalomban vállalt szerepe miatt '''a Kádár-rendszerben megbélyegzett, kitaszított lett'''. Nagy Imre eszméi mellett élete végéig kitartott. Kádár János ezt soha sem bocsátotta meg neki. Lehetősége lett volna Jugoszláviába menekülni, ő azonban inkább Sopronban próbált meg folyóiratot indítani. '''[[1957]] januárjában letartóztatták''' az ellenforradalmi eseményekben való részvétel gyanújával (ahogyan Zelk Zoltán, Tardos Tibor és Háy Gyula írókat is). [[1958|1958-ban]] '''8 év börtönbüntetésre ítélték, ahonnan [[1962|1962-ben]] szabadult'''. Két és fél évig rendőri felügyelet alatt állt, de egészen '''[[1988|1988-ig]] jogfosztottként, diszkrimináltként élt.'''

'''Kende Évát vette feleségül''', egy fiuk született.

[[Fájl:Locsei pal 02.jpg|bélyegkép| Sírja a Rákoskeresztúri köztemetőben.]]'''[[2007]]. [[május 16.|május 16-án]] hunyt el Budapesten.''' Sírja a budapesti [http://nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/rakoskereszturi-koztemeto/locsei-pal/11296 Rákoskeresztúri köztemetőben] található.

== Munkássága ==
A gimnázium befejezését követően, '''[[1940]] és [[1944]] között lakatossegédként tevékenykedett'''. [[1944|1944-ben]], a német megszállás után '''tagja lett egy antifasiszta fegyveres ellenállásnak'''. Az [[1945]]. [[május 23.|május 23-án]] Békéscsabán indult – [[Cseres Tibor (1915–1993)|Cseres Tibor]] által szerkesztett – '''[[Viharsarok]] című koalíciós lap szerkesztőségében vetette papírra első, nemzeti felemelkedést, megbékélést szorgalmazó sorait. Később a szentesi Magyar Alföldnél lett felelős szerkesztő.''' [[1945]] után belépett a Magyar Kommunista Pártba.

[[1947|1947-ben]] került Budapestre, ahol '''a Szabad Nép''' című kommunista lap '''elméleti rovatvezetője lett'''. Kezdetben az agrárrovat, majd a marxizmus–leninizmus gyakorlati kérdéseivel foglalkozott. [[1954]] októberében, '''a Szabad Nép taggyűlésén elhangzó beszéde miatt eltávolították a pozíciójából''' és a lapot is elhagyni kényszerült. [[1956]] októberében a rövid életű '''Magyar Szabadság című folyóirat alapítói között volt'''.

A börtönéveket követően, '''[[1963]] és [[1982]] között az MTA Szociológiai Kutató Csoportjában (majd Intézetében) főként családszociológiai kutatásokkal foglalkozott'''. Társszerzője volt négy családszociológiai kötetnek. Kényszerből családszociológusként is dolgozott.

A '80-as évek közepétől szamizdat publikációkat jelentetett meg "1956 eszméi és céljai" jegyében. [[1988|1988-tól]] politikai írásokat és visszaemlékezéseket publikált különböző napi- és hetilapokban. [[1988|1988-ban]] a Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja volt. Az [[1989]] utáni éveket – részben idős kora miatt – visszavonultan töltötte. [[1990|1990-ben]] Nagy Imre emléktáblájának avatásán ünnepi beszéddel emlékezett egykori párttársáról. [[1996|1996-ban]] kezdeményezte az ’56-os forradalomra emlékező kiállítás megszervezését a Rózsa Ferenc Gimnáziumban.

== Emlékezete ==
* '''Munkásságát [[Lőcsei Pál-emléktábla (Békéscsaba)|emléktábla]] hirdeti Békéscsabán az Irányi utcában.'''

== Díjak, kitüntetések ==
* [[1993|1993-ban]] '''Aranytoll-díj'''at kapott.
* [[1996|1996-ban]] megkapta a '''Nagy Imre-emlékplakett'''et.
* [[2003|2003-ban]] kiérdemelte a '''Nagy Imre-érdemrend'''et.

== Művei ==
* Család és házasság a mai magyar társadalomban (társszerző, szerkesztő). Budapest : Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1971
* Tanulmányok a nők helyzetéről (társszerző). Budapest : Kossuth könyvkiadó, 1972
* Familie, Jugend und Bildungssystem (társszerző). Stuttgart : Enke Verlag, 1974
* A változó család (társszerző). Budapest : Kossuth Könyvkiadó, 1978
* A családi élet mai problémái (társszerző). Budapest : Tankönyvkiadó, 1980
* Leveles könyv (társszerző). Budapest : Liget könyvek, 1989
* 1956-os Intézet Évkönyve (társszerző). Budapest : 1956-os Intézet, 1999
* Írások nehéz időkből (társszerző). Budapest : Omni Media, 1999
* A 20. század ujjlenyomata (társszerző). Budapest : Városháza, 2001
* Nagy Imre és kora (társszerző). Budapest : Nagy Imre Alapítvány, 2002
* Emberpár és család az államszocializmusban (posztumusz). Budapest : Gondolat kiadó, 2008
* Egy élet szilánkjai (posztumusz). Budapest : Nagy Imre Alapítvány – Gondolat kiadó, 2010

== Források ==
* 1956-os Intézet – [http://www.rev.hu/sulinet56/online/szerviz/kislex/biograf/locsei.htm Oral History Archívum] (Látogatva: 2016. 10 25.)
* Békés Megyei Hírlap, 55. évf. 124. szám (2000. május 29.) [https://goo.gl/SvU7w5 1. p.] (Látogatva: 2016. 10. 25.)
* Békés Megyei Népújság, 2. évf. 22. szám (1957. január 27.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1957_01/?query=%22L%C5%91csei%20P%C3%A1l%22&pg=115&layout=s 4. p.] (Látogatva: 2018. 01. 02.)
* Dányi László: Hazaért Lőcsi Pál, 2009. In: [https://muosz.hu/archive/print.php?id=2000 muosz.hu] (Látogatva: 2016. 10 19.)
* Dányi László: Hogyan menekült meg a kitűnő zsidó gimnazista Békéscsabán?, 2014. In: [http://hir6.hu/cikk/94278/hogyan_menekult_meg_a_kituno_zsido_gimnazista_bekescsaban hir6.hu] (Látogatva: 2016. 10. 25.)
* Elhunyt Lőcsei Pál újságíró, a Viharsarok munkatársa. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2007_05/?query=%22L%C5%91csei%20P%C3%A1l%22&pg=228&layout=s Békés Megyei Hírlap, 62. évf. 114. szám (2007. május 17.) 5. p.] (Látogatva: 2018. 01. 02.)
* Kende Péter: Lőcsei Pál szövege elé. In: [http://beszelo.c3.hu/cikkek/locsei-pal-szovege-ele Beszélő Online, (2007. február)] (Látogatva: 2016. 10. 25.)
* Lőcsei Pál: Egy élet szilánkjai : írások, beszélgetések, dokumentumok. szerk. és előszó: Kende Éva. Budapest : Nagy Imre Alapítvány – Gondolat Kiadó, 2010. 17–24., 105., 202., 266. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Lőcsei Pál: Önéletrajzi emlékezés a Magyar Október 30. évfordulójára. In: [http://epa.oszk.hu/02200/02201/00016/pdf/EPA02201_Magyar_Fuzetek_1987_18_131-137.pdf Magyar Füzetek, 18. szám (1987) 131–137. p.] (Látogatva: 2018. 01. 02.)
* Nagy Imre-emléktábla. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1990_10/?query=%22L%C5%91csei%20P%C3%A1l%22&pg=194&layout=s Békés Megyei Népújság, 45. évf. 249. szám (1990. október 24.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 01. 02.)
* Nemzeti Örökség Intézete – [http://nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/rakoskereszturi-koztemeto/locsei-pal/11296 Lőcsei Pál] (Látogatva: 2016. 10. 25.)
* Tárgyszerűen tájékoztatni ’56-ról. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1996_10/?query=%22L%C5%91csei%20P%C3%A1l%22&pg=374&layout=s Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 252. szám (1996. október 29.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 01. 02.)
* Varga Zsuzsanna: Lőcsei Pál 1956-os riportja a termelőszövetkezetekről. In: [https://goo.gl/AMNXlv Múltunk – politikatörténeti folyóirat 53. évf. 3. szám (2008) 263. p.] (Látogatva: 2016. 10. 25.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Család és házasság a mai magyar társadalomban. vál., bev. Lőcsei Pál. Budapest : Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1971. 310 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Hovanyecz László: Lőcsei Pál halálára. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszabadsag_2007_05/?query=%22L%C5%91csei%20P%C3%A1l%22%2B%C3%BAjs%C3%A1g%C3%ADr%C3%B3&pg=332&layout=s Népszabadság, 65. évf. 114. szám (2007. május 17.) 5. p.]
* Isten éltesse! In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2005_01/?query=%22L%C5%91csei%20P%C3%A1l%22&pg=292&layout=s Békés Megyei Hírlap, 60. évf. 18. szám (2005. január 22.) 13. p.]
* Kende Péter: Lőcsei Pál szövege elé. In: [http://beszelo.c3.hu/cikkek/locsei-pal-szovege-ele Beszélő, 12. évf. 2. szám (2007) 60–61. p.]
* Lőcsei Pál: A krónikás beköszöntője. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1996_10/?query=%22L%C5%91csei%20P%C3%A1l%22&pg=248&layout=s Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 244. szám (1996. október 18.) 5. p.]
* Lőcsei Pál: A női munkavállalás és a hagyományos magyar család. In: Kortárs, 29. évf. 10. szám 78–90. p.
* Lőcsei Pál: A társtalanság problémái Budapesten. In: Kortárs, 15. évf. 12. szám (1971) 1941–1951. p.
* Lőcsei Pál: A tradicionális magyar család sorsa századunk második felében. In: Mozgó világ, 9. évf. 3. szám (1983) 105–113. p.
* Lőcsei Pál: Békéscsaba az ’56-os forradalomban (1.) : a megfontolt cselekvés városa. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1997_10/?query=%22L%C5%91csei%20P%C3%A1l%22&pg=281&layout=s Békés Megyei Hírlap, 52. évf. 247. szám (1997. október 22–23.) 6. p.]
* Lőcsei Pál: Békéscsaba az ’56-os forradalomban (2.) : a sajtószabadság kivívása In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1997_10/?query=%22L%C5%91csei%20P%C3%A1l%22&pg=295&layout=s Békés Megyei Hírlap, 52. évf. 248. szám (1997. október 24.) 4. p.]
* Lőcsei Pál: Békéscsaba az ’56-os forradalomban (3.) : sínfelszedés a megye és az ország védelmében. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1997_10/?query=%22L%C5%91csei%20P%C3%A1l%22&pg=311&layout=s Békés Megyei Hírlap, 52. évf. 249. szám (1997. október 25–26.) 4. p.]
* Lőcsei Pál: Békéscsaba az ’56-os forradalomban (4.) : a „rend” védői a rendbontók mellé állnak. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1997_10/?query=%22L%C5%91csei%20P%C3%A1l%22&pg=327&layout=s Békés Megyei Hírlap, 52. évf. 250. szám (1997. október 27.) 8. p.]
* Lőcsei Pál: Békéscsaba az ’56-os forradalomban (5.) : a remények és kétségek 72 órája. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1997_10/?query=%22L%C5%91csei%20P%C3%A1l%22&pg=339&layout=s Békés Megyei Hírlap, 52. évf. 251. szám (1997. október 28.) 4. p.]
* Lőcsei Pál: Békéscsaba az ’56-os forradalomban (6.) : szovjet katonai támadás az alvó város ellen. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1997_11/?query=%22L%C5%91csei%20P%C3%A1l%22&pg=31&layout=s Békés Megyei Hírlap, 52. évf. 257. szám (1997. november 4.) 4. p.]
* Lőcsei Pál: Békéscsaba tizenkét napja az 1956-os forradalomban. In: Évkönyv. Budapest : 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete Közalap., 1992. 282–300. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Lőcsei Pál: Emberpár és család az államszocializmusban, 1945–1985 : válogatott családszociológiai írások. Budapest : Gondolat, 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Lőcsei Pál: Mennyi az elvált a valóságban? In: Kortárs, 9. évf. 10. sz. 1965. 1655–1672. p.
* Lőcsei Pál: Mit köszönhet az ország és a világ ötvenhatnak? In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1996_10/?query=%22L%C5%91csei%20P%C3%A1l%22&pg=304&layout=s Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 247. szám (1996. október 22–23.) 9. p.]
* Lőcsei Pál: Sorsdöntő nap. In: [http://beszelo.c3.hu/cikkek/sorsdonto-nap Beszélő, 12. évf. 2. szám (2007) 62–68. p.]
* Lőcsei Pál: Társtalanság, házasságközvetítés, erkölcs. In: Budapest, 5. évf. 5. szám (1967) 26–27. p.
* Méray Tibor: Lőcsei Pál (1922–2007) sírjánál. In: Társadalomkutatás, 25. kötet, 3. szám (2017) 219–224. p.
* Pajkossy Gábor: Lőcsei Pál a forradalomban és a megtorlás idején, 1956–1958. Gondolat Kiadói Kör, 2013.
* Pajkossy Gábor: Lőcsey Pál és a Magyar Szabadság. In: [http://beszelo.c3.hu/cikkek/locsei-pal-es-a-magyar-szabadsag Beszélő, 16. évf. 12. szám (2011. december)]
* Szalay László: Egy úttévesztés jóvátétele – Lőcsei Pál emlékére. In: [http://beszelo.c3.hu/cikkek/egy-uttevesztes-jovatetele Beszélő, 12. évf. 6. szám (2007)]
* Szász István: Búcsú Lőcsei Páltól. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszava_2007_05/?query=%22L%C5%91csei%20P%C3%A1l%22%2B%C3%BAjs%C3%A1g%C3%ADr%C3%B3&pg=303&layout=s Népszava, 134. évf. 114. szám (2007. május 17.) 4. p.]

[[Kategória:1956]]
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Újságírók]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]

Lőcsei Pál (1922–2007) - Laptörténet

Jzoltan: Infobox létrehozása

Mediaadmin: 1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

hu>Jzoltan: Lőcsei Pál (1922-2007) lapot átneveztem Lőcsei Pál (1922–2007) névre: Hosszú kötőjel