https://bekeswiki.hu//index.php?action=history&feed=atom&title=Kondoros 2026-08-28T15:13:04Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.39.5 https://bekeswiki.hu//index.php?title=Kondoros&diff=6823&oldid=prev 2024-03-05T16:36:31Z

<p>Infobox létrehozása</p> <a href="https://bekeswiki.hu//index.php?title=Kondoros&amp;diff=6823&amp;oldid=4235">Változtatások megtekintése</a>

Jzoltan https://bekeswiki.hu//index.php?title=Kondoros&diff=4235&oldid=prev 2024-01-05T14:15:25Z

<p>1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)</p> <table style="background-color: #fff; color: #202122;" data-mw="interface"> <tr class="diff-title" lang="hu"> <td colspan="1" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Régebbi változat</td> <td colspan="1" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">A lap 2024. január 5., 16:15-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-notice" lang="hu"><div class="mw-diff-empty">(Nincs különbség)</div> </td></tr></table>

Mediaadmin https://bekeswiki.hu//index.php?title=Kondoros&diff=4234&oldid=prev 2023-01-06T14:50:44Z

<p>lásd még + szócikkek</p> <p><b>Új lap</b></p><div>[[Fájl:Kondoros cimer 01.png|bélyegkép|150px|Kondoros címere]]<br /> '''Békés megyei város''' a Szarvasi járásban.<br /> <br /> [[Szarvas|Szarvastól]] és [[Békéscsaba|Békéscsabától]] egyaránt 22 km-re, [[Orosháza|Orosházától]] 25 km-re található. A 44-es főút mentén fekszik.<br /> <br /> == Történet ==<br /> Régészeti leletek alapján már a kőkorszakban is lakott volt. A honfoglaláskori népekre, valamint az avarkori civilizációkra jellemző (például a fellelt temető) tárgyi leletek is előkerültek elő. Anno Décse, [[Nagy|Nagy-Kamut]], Mező-Szentmiklós, Sopron és Csákó-Hegyes falvak vették körül. '''Első birtokosát Kondorosnak hívták''', aki egyházat építtetett ide, róla nevezték el a települést. '''Első említése [[1228|1228-as]]''', amikor egy itt élő Mikó nevű poroszlót említettek. A tatárjárás során '''a település elpusztult'''. A dúlás után '''kunokat telepítettek''' errefelé, ők népesítették be újra. [[1403|1403-ban]] Kondorosegyháza néven volt említve, a gyulai uradalom része volt egészen [[1566|1566-ig]]. A 15. században az itt lakó jobbágyokról több említés is született. [[1526|1526-ban]] a gyulai uradalomban az egyik legnagyobb falu volt, kilenc forint és ötven dénár hadiadót fizettek. Egyházi jövedelme közepes volt ekkor, papjának [[1552|1552-ben]] három forintot kellett volna küldeni a tridenti zsinatra. [[1554|1554-ben]] Kondoros volt a gyulai uradalom legnagyobb kilencedet befizető faluja. [[1559|1559-ben]] terményadó helyett munkával váltották meg magukat.<br /> [[1552|1552-ben]] és [[1553|1553-ban]] negyvenhárom, [[1556|1556-ban]] ötvennégy, [[1560|1560-ban]] ötvenhét, [[1562|1562-ben]] nyolcvan, [[1564|1564-ben]] pedig hetven kapu után adóztak. Az [[1557]]–[[1558|58-as]] török defter alapján negyven régi és két új ház állt rajta. [[1563|1563-ban]] százhárom család ötszáztizenöt fővel lakott itt. A település '''a török uralom alatt még létezett'''. A kincstár [[1578|1578-ban]] zálogba adta Kátay Ferencnek és Néney Imrének, de [[1590|1590-ben]] Rákóczy Zsigmond visszaváltotta az egri vár számára. Az elkövetkezendő időszakban '''nem maradt fenn róla írásos anyag egészen [[1721|1721-ig]]''', amikor a szegedi kamarai jószágigazgató kétszáz forintra becsülte értékét. Ezt követően [[Harruckern János György (1664–1742)|Harruckern]] báróé lett, aki először [[1730|1730-ban]] Szebeni Rácz Lászlónak, majd [[1744|1744-ben]] a bolgár származású Prentics testvéreknek adta haszonbérbe. [[1747|1747-ben]] négyszázötven forintot fizettek érte. A szarvasiak kérésére [[1754|1754-ben]] az ekkor már Nagy-Kondorosnak nevű puszta felét a szarvasi jobbágyok kapták meg használatra és innentől '''Szarvas határához tartozott'''. [[1798|1798-ban]] a másik felét szinte teljesen a szarvasi gróf Stockhammer József és utódai szerezték meg. A 19. században híres lett csaba–szarvasi út melletti '''kondorosi csárda'''. A fokozódó problémák és a betyárvilág kiterjedése okán a csárdával szemben zsandárlaktanyát létesítettek. [[1876|1876-ban]] '''Dérczy Ferenc birtokos áldásos ténykedése nyomán''' a két létesítmény köré szerveződött és '''épült fel az új Kondoros'''. Az új település határa a régi Nagy-Kondoros keleti feléből, amit Nagy-Csákó pusztának neveztek, valamint a csabai osztályrészhez csatolt, de most visszakerült Kis-Kondorosból állt. Bírója Dérczy Ferenc, törvénybíró Zlinszky István, jegyzője Pethe József, pénztárnoka pedig Petőfi Sándor öccse, Petőfi István lett. <br /> <br /> '''[[1875]]. [[december 23.|december 23-án]] megalakult a község.''' Eredetileg kapás falunak szánták, melynek lakói földművelő parasztok voltak, főként Szarvasról. '''Iskolája [[1878|1878-ban]] létesült. Az első templom [[1883]]–[[1884|84-ben]] épült meg.''' Ezt később nagyrészt Schiefner Ede, volt endrődi plébános adományaiból kibővítették. [[1887|1887-ben]] evangélikus templom is létesült, majd először [[1891|1891-ben]], aztán másodikként [[1895|1895-ben]] evangélikus általános iskola is alakult. [[1890|1890-ben]] csupa szarvasi evangélikus vallású vette meg a korábbi gróf Mitrowsky, majd előtte Károlyi István kezében lévő birtokot. A nagyszámú idetelepült miatt a két iskola indokolttá vált. [[1898|1898-ban]] óvoda is létesült. Az újjáéledt Kondorosnak [[1880|1880-ban]] 2 118, [[1889|1889-ben]] pedig már 2 597 lakosa volt.<br /> [[1889|1889-ben]] nemzetiség szerint 1 191 magyar, 29 német, 1 374 tót, 3 egyéb származású; vallás alapján pedig 697 római katolikus, 1 görög katolikus, 7 görög ortodox, 1 611 evangélikus, 256 református és 25 izraelita lakosa volt.<br /> <br /> == Gazdaság ==<br /> Sík területe '''a Békés–Csanádi löszháton fekszik''', tengerszint feletti magassága 88–95 méter között ingadozik.<br /> A talajvíz gyakran a felszínig is felfutott és sokszor nagy károkat okozott a településnek, mint [[1939]]–[[1941|41-ben]] vagy [[1970|1970–ben]] is.<br /> Határában ősgyep található védett növényekkel, mint például nyúlánk madártej, pusztai meténg és a törpe mandula.<br /> Kondorosnak 8 184 hektáron 2 475 lakásban 4 741 lakosa van.<br /> '''[[2009]]. [[december 13.|december 13-án]]''' menetrendváltozás miatt '''a vasútállomáson megszűnt a személyforgalom'''. <br /> Gazdasági súlyát tekintve a Szarvasi Járásban a harmadik Szarvas és Örménykút után.<br /> Lakossága elöregedő és folyamatosan csökkenő, azonban nem magasabb, mint a megyei átlag.<br /> '''Fő területe a mezőgazdaság.''' Nagyrészt '''szántóföldi növényeket termesztenek''' a kiváló talajadottságok miatt.<br /> Az állattenyésztés csökkent, de még mindig számottevő.<br /> Az iparosodás nem jellemző a városra, a megyei iparosodási hullám elkerülte a fejlesztésekkel együtt. A vezetők a a már meglévő bázisra építettek, míg Kondoroson ez nem létezett.<br /> Az 1930-as év végén '''dán–holland mintájú szövetkezeti rendszer épült ki''', amely olyan jól működött, hogy a kondorosi gazdák exportjogot is szereztek és külföldre szállítottak sertéseket.<br /> Ezt az állapotot átszervezte, majd le is rombolta az [[1945]] után beköszönő világ.<br /> [[1975]] után az akkor működő három téesz Egyesült Mezőgazdasági Termelő Szövetkezetté alakult és némi fellendülést produkált.<br /> Nagy számú lakosa ingázik a környező településeken levő munkahelyekre, mivel a rendszerváltás utáni gazdasági változások súlyosan érintették Kondorost is, aminek napjainkig érzékelhető a hatása.<br /> <br /> == Kultúra ==<br /> Itt született például '''Csernus Tibor''', Munkácsy és Kossuth díjas festőművész, '''[[Kepenyes Pál (1926–2021)|Kepenyes Pál]]''' szobrászművész, '''Vajgel Mihály''' zenész és '''Balczó András''', olimpiai bajnok öttusázó is.<br /> <br /> A '''Kondorosi Csárda''' legendás hely, ahol Rózsa Sándor számtalanszor megfordult. Hírneve a határon túlra is eljutott és költőket, művészeket ihletett meg.<br /> <br /> == Látnivalók, rendezvények ==<br /> '''Látnivalók'''<br /> * Kondorosi Csárda<br /> * Kondorosi Csárda múzeuma<br /> * Geistcsákó major<br /> * Zsidó sírkert a Hilf és Weisz család síremlékeivel<br /> * [[Batthyány–Geist-kastély (Kondoros)]]<br /> * Evangélikus templom<br /> * Gyümölcsoltó Boldogasszony Plébánia<br /> * Alapkő, amely a Millenium tiszteletére lett felállítva és neves uralkodóink díszlenek rajta<br /> * Millecentenáriumi díszkút<br /> * Kossuth-szobor<br /> * 1848-as emlékmű<br /> * I. és II. Világháborús emlékművek, melyek egymás közelében fekszenek.<br /> <br /> '''Rendezvények'''<br /> * Betyár Napok: a történelmi múlt felelevenítésére és megidézésére törekszik, valamint össznépi kikapcsolódást biztosít minden évben.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [[Batthyány-fa emléktáblája (Kondoros)]]<br /> * [[Jézus Szíve-kápolna (Kondoros)]]<br /> * [[Petőfi István (1825–1880)]]<br /> * [[Petőfi István-emlékoszlop (Kondoros)]]<br /> <br /> == Források ==<br /> * Békés megye képes krónikája. Szerk. Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Békés megye kézikönyve = Handbook of Békés county. Főszerk. Kasza Sándor. Hatvan : Ceba Kiadó, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) <br /> * Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest : Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: [https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2019.pdf KSH.hu] (Látogatva: 2020. 01. 17.)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * A dal a lélek virága : a kondorosi Rózsa Pávakör 20 éves története : 1974–1994. Szerk.: Kalhammer Mátyásné, Godáné Nagy Márta. Kondoros : Kondoros. Könyvtár, 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) <br /> * Bella István: Kondoros száz esztendeje, 1875–1975. Kondoros : Nagyközségi Tanács, 1975 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) <br /> * Godáné Nagy Márta: A kondorosi csárda története. Kondoros : Godáné Nagy Márta, 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) <br /> * Gulyás Mihály: Gyökereink, képek Kondoros múltjából. Kondoros : Nagyközs. Önkorm., 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) <br /> * Sonkoly Mihály: Két évtized a közösben : a kondorosi Dolgozók Tsz jubileumi kiadványa. Kondoros : Dolgozók Tsz, 1970 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) <br /> * Viszkok András: Ufók Kondoros felett. Kondoros : Nagyközs. Kvt., 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * A híres Kondorosi Csárda [http://www.kondorosicsarda.hu/ honlapja]<br /> * Betyár Napok rendezvény [http://betyarnap.hu/ oldala]<br /> * Kondoros megszűnt vasútállomásáról. In: [http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=kond Vasutallomasok.hu]<br /> * Kondoros turisztikai oldalának [https://web.archive.org/web/20140517160709/http:/kondoros-turizmus.hu/ archív változata]<br /> * Kondoros város [https://www.kondoros.hu/ honlapja]<br /> * Kondorosi Többsincs Óvoda és Bölcsöde [http://www.tobbsincs.hu/ honlapja]<br /> * Körös-menti Turisztikai és Kulturális Egyesület [https://korostourist.hu/programok-latnivalok/ honlapja]<br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

hu>Ker0