Jzoltan: Infobox létrehozása

2024-01-09T20:58:41Z

Infobox létrehozása

← Régebbi változat		A lap 2024. január 9., 22:58-kori változata
1. sor:		1. sor:
	nyomdász, könyvkiadó		{{SHORTDESC:nyomdász, könyvkiadó}}
			{{InfoboxSzemely
	== ~~Élete ==~~		\|nev = Kner Izidor
	[[Fájl:Kner izidor 01.jpg\|~~bélyegkép~~\|~~300px~~\|~~Kner Izidor~~]]		\|kep = [[Fájl:Kner izidor 01.jpg\|300px]]
			\|kepalairas =
			\|szuletesinev =
			\|szuletesidatum = [[1860]]. [[február 5.]]
			\|szuletesihely = [[Gyomaendrőd\|Gyoma]]
			\|halalozasidatum = [[1935]]. [[augusztus 19.]]
			\|halalozasihely = Gyoma
			\|sirhely =
			\|hazastars = Netter Kornélia
			\|foglalkozas = nyomdász, könyvkiadó
			}}== Élete ==
	[[Fájl:Kner izidor 02.jpg\|bélyegkép\|300px\|]]		[[Fájl:Kner izidor 02.jpg\|bélyegkép\|300px\|]]
			[[Fájl:Kner izidor 03.jpg\|bélyegkép\|300px\|Családi sírhely a gyomai köztemetőben]]
	Kner Izidor '''[[1860]]. [[február 5.\|február 5-én]] született Gyomán'''. Ősei, zsidó származású könyvkötők, a Vág vidékről (Trencsén vármegye) érkeztek Békés megyébe. Apja, Kner Sámuel [[1832]] óta Békésszentandráson dolgozott könyvkötőként, s egy gyomai cipészmester lányát vette el feleségül.		Kner Izidor '''[[1860]]. [[február 5.\|február 5-én]] született Gyomán'''. Ősei, zsidó származású könyvkötők, a Vág vidékről (Trencsén vármegye) érkeztek Békés megyébe. Apja, Kner Sámuel [[1832]] óta Békésszentandráson dolgozott könyvkötőként, s egy gyomai cipészmester lányát vette el feleségül.

9. sor:		20. sor:

	'''[[1889\|1889-ben]] házasságot kötött Netter Kornéliával''', egy mokrini (homokrévi) gabonakereskedő lányával. Házasságukból hat gyermek született: Imre, Lajos (aki korán meghalt), Endre, Albert, Ilona és Erzsébet.		'''[[1889\|1889-ben]] házasságot kötött Netter Kornéliával''', egy mokrini (homokrévi) gabonakereskedő lányával. Házasságukból hat gyermek született: Imre, Lajos (aki korán meghalt), Endre, Albert, Ilona és Erzsébet.
	~~[[Fájl:Kner izidor 03.jpg\|bélyegkép\|300px\|Családi sírhely a gyomai köztemetőben.]]~~Kner Izidor élete végéig tevékenyen részt vett nyomdája vezetésében. 75 éves korában, '''[[1935]]. [[augusztus 19.\|augusztus 19-én]] Gyomán hunyt el'''.
			Kner Izidor élete végéig tevékenyen részt vett nyomdája vezetésében. 75 éves korában, '''[[1935]]. [[augusztus 19.\|augusztus 19-én]] Gyomán hunyt el'''.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Mediaadmin: 1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

2024-01-05T14:15:22Z

1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

← Régebbi változat	A lap 2024. január 5., 16:15-kori változata
(Nincs különbség)

hu>Jzoltan: Kner Izidor (1860‒1935) lapot átneveztem Kner Izidor (1860–1935) névre: Hosszú kötőjel

2021-03-10T10:00:57Z

Kner Izidor (1860‒1935) lapot átneveztem Kner Izidor (1860–1935) névre: Hosszú kötőjel

Új lap

nyomdász, könyvkiadó

== Élete ==
[[Fájl:Kner izidor 01.jpg|bélyegkép|300px|Kner Izidor]]
[[Fájl:Kner izidor 02.jpg|bélyegkép|300px|]]
Kner Izidor '''[[1860]]. [[február 5.|február 5-én]] született Gyomán'''. Ősei, zsidó származású könyvkötők, a Vág vidékről (Trencsén vármegye) érkeztek Békés megyébe. Apja, Kner Sámuel [[1832]] óta Békésszentandráson dolgozott könyvkötőként, s egy gyomai cipészmester lányát vette el feleségül.

Izidor négy elemi osztály elvégzése után, tizenhárom évesen Szolnokra került könyvkötőinasnak, ahol megszerezte a könyvkötész segédlevelet, majd Egerben, Miskolcon, Aradon, Nagyváradon, Budapesten, Székesfehérváron, Komáromban és Tatán '''különböző műhelyekben és nyomdákban dolgozott, és tanulta a mesterséget'''.

'''[[1889|1889-ben]] házasságot kötött Netter Kornéliával''', egy mokrini (homokrévi) gabonakereskedő lányával. Házasságukból hat gyermek született: Imre, Lajos (aki korán meghalt), Endre, Albert, Ilona és Erzsébet.
[[Fájl:Kner izidor 03.jpg|bélyegkép|300px|Családi sírhely a gyomai köztemetőben.]]Kner Izidor élete végéig tevékenyen részt vett nyomdája vezetésében. 75 éves korában, '''[[1935]]. [[augusztus 19.|augusztus 19-én]] Gyomán hunyt el'''.

== Munkássága ==
A tanulóéveket követően, '''[[1882]] júniusában szülővárosában 75 forint vagyonnal megalapította saját nyomdáját''', ahol négy évig minden személyzet nélkül dolgozott. [[1888|1888-ban]] a Magyar nyomdászok évkönyve már segédet alkalmazó nyomdaként említette Kner Izidor műhelyét. [[1890|1890-ben]] a nyomda látványos fejlődésnek indult, miután felesége 3000 forintnyi hozományából egy nagy teljesítményű nyomdagépet vásárolt. Nyomdáját '''rövid idő alatt az egyik legjobb vidéki nyomdává fejlesztette''', amely a budapesti nyomdákkal is felvehette a versenyt. A vállalkozás sikerében fontos szerepet játszott a reklám, hiszen csak Békés megyében még másik nyolc nyomda is működött. [[1899|1899-ben]] csak tizenkettő, [[1912|1912-ben]] már száz körül volt az alkalmazottak száma.

Kner Izidor olyan munka után nézett, ami biztosítani tudta a nyomda folyamatos működését. Erre a legmegfelelőbbnek a '''nagy mennyiségben fogyó közigazgatási nyomtatványok és báli meghívók''' bizonyultak. A kiegyezés utáni gazdasági fellendülést követően a közigazgatásban folyamatosan nőtt a felhasznált nyomtatványok száma, és Knernek ‒ gyors szállítással és kifogástalan minőséggel ‒ sikerült betörnie erre a biztos piacra. [[1892|1892-ben]] 170, [[1898|1898-ban]] már mintegy 1500 nyomtatványt kezelt a nyomda; Kner ebben az évben adta ki a 265 oldalas nagy Közigazgatási Mintatárat. '''Az 1900-as évek elejére Magyarország településeinek közel a fele a nyomda megrendelője volt.''' A nyomtatványokon kívül '''egyéb hivatalos papírokat, például részvényeket is nyomtattak''' Gyomán.

Hasonló '''sikert hoztak a''' neves művészek által illusztrált, elegáns kivitelű '''báli meghívók''' is, amelyek [[1900|1900-tól]] a folyóiratszerű Röpke Lapok című mintatárban is megjelentek. Kner Izidor nagyon '''fontosnak tartotta a nyomtatványok tipográfiájának és a könyvek kötésének, borítójának művészi kivitelezését'''. Igazi érdeme, hogy a hazai nyomdászok között '''elsőként találta meg az összhangot a modern ipari tömegtermelés és a kézműipar művészeti színvonala között'''. Kísérletei elvezettek a magyar alkalmazott grafika térnyeréséhez. A 20. század elején több kiváló művészt nyert meg a grafikai tervezésnek.

A nyomtatványok biztos piaca lehetőséget teremtett Kner Izidor számára, hogy könyvkiadóként '''elindítsa a Kner Klasszikusok és a Monumenta Literarum című könyvsorozatokat''', amelyekben a magyar és a világirodalom klasszikusait adták ki gondos tipográfiával készült kötetekben. A könyvtervezés művészi kivitelezésében nagy változást hozott, hogy '''[[1907|1907-ben]] fia, [[Kner Imre (1890–1944)|Kner Imre]] lett a nyomda műszaki vezetője'''. A nyomdának igazi kultúrtörténeti jelentőséget adott az a tény, hogy Knerék '''szoros kapcsolatban álltak a kor jelentős íróival és költőivel, Gyomán jelentek meg a Nyugat költőinek és a Vasárnapi Kör tagjainak könyvei'''. Az első világháborút követően a román megszállók elrabolták a nyomda felszerelésének kétharmadát, a trianoni határok megvonásával pedig a potenciális vevőkör nagy része is elveszett.

Kner Izidor vezető szerepet vállalt a Vidéki Nyomdászok Országos Szövetségének megszervezésében. Számos cikket publikált nyomdászati kérdésekben a Grafikai Szemlében, és gyakran közölt szakcikkeket, melyekben sürgette a szakoktatás fejlesztését, a munkakörülmények javítását, és szót emelt a tisztességtelen verseny ellen. A Kner-nyomda az elsők között kötött kollektív szerződést [[1905|1905-ben]] ‒ ott csökkentették először 9 és fél, majd [[1899|1899-ben]] (a kötelezőnél 5 évvel korábban) 9, [[1907|1907-ben]] pedig 8 és fél órára a munkaidőt. Azok a munkások pedig, akik legalább fél évet a nyomdában dolgoztak, egyheti nyári fizetett szabadságban részesültek. Kner Izidor sokat írt a hazai ipar állapotáról, és több önéletrajzi írással is jelentkezett. Az Eszmék és viaskodások című könyve összegyűjtött szakcikkeinek egy részét tartalmazza. A Félévszázad mezsgyéjén című könyvét a nyomda 50 éves jubileuma alkalmából írta meg. Rendszeresen publikált karcolatokat és humoreszkeket a Borsszem Jankó és az Üstökös című vicclapokban, aforizmagyűjteményeket adott ki.

== A nyomdaalapító utódai ==
'''Gyermekeinek élete a nyomdász-könyves mesterséghez kötődött, és nem csak Kner Imre neve lett ismert és elismert.'''

Kner Izidor halála után fiai, Endre és Imre vették át a Kner-nyomda irányítását. Legkisebb fia, Kner Albert [[1940|1940-ben]] kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, Chicagóba, ahol a háború után szép karriert futott be reklámgrafikusként. Kner Endre elesett a második világháborúban, az orosz fronton. Kner Imrét [[1944]] internálták, egy német koncentrációs táborban halt meg [[1945]] áprilisában. Kner Erzsébet szintén Chicagóban telepedett le a háború után, ahol könyvkötőmesterként dolgozott. Kner Izidor legidősebb unokája, Kner Ilona fia, Haiman György jeles tipográfus, nyomdatörténész, egyetemi tanár volt. Gyomaendrődön ma már nem élnek Knerek, a háborúban elhunyt Kner családtagok emlékét a Hősök útjára telepített hársfasor őrzi.

== Emlékezete ==
* A Kner-nyomda az [[1914]]. évi lipcsei kiállításon aranyérem elismerésben részesült.
* [[1932|1932-ben]], a nyomda alapításának 50. évfordulóján, Kner Izidort '''Békés megye törvényhatósági bizottságának örökös tagjává''' választották; ugyanebben az évben '''céhmesteri cím'''et és oklevelet kapott.
* A Kner-nyomda 100 éves alapítása alkalmából [[1982]]. [[szeptember 23.|szeptember 23-án]] az MTA nyelv- és irodalomtudományi osztálya, a MTESZ Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület és a Kner Nyomda rendezésében '''tudományos emlékülés'''t tartottak az Akadémia dísztermében; [[szeptember 24.|szeptember 24-én]] Gyomán is volt emlékülés. A megemlékezések keretében a településen '''[[szeptember 25.|szeptember 25-én]] leplezték le Kner Izidor és Kner Imre emlékkövét''' (Kiss Nagy András szobrászművész alkotása), és '''felavatták az újjáalakított Kner Nyomdaipari Múzeumot'''. Az [[1970|1970-ben]] alapított intézmény Magyarország egyetlen nyomdaipari múzeuma. Az egykori kézi működtetésű nyomdagépeket, a műhely által készített művészi kivitelű báli meghívókat, naptárakat, levelezőlapokat, plakátokat, részvényeket is bemutató gazdag gyűjtemény az alapítástól kezdve követi végig a Kner-nyomda 120 éves történetét.
* A Kner-nyomda 125 éves jubileumán az Országos Széchényi Könyvtárban [[2007]]. [[május 15.|május 15-én]] nyílt meg az ''Egy nyomdaműhely titkaiból'' című '''kiállítás'''.

== Főbb munkái ==
* Eszmék és viaskodások (összegyűjtött cikkek). Gyoma, 1906 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kner Izidor agyafúrt alakjai. Gyoma, 1914 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kner Izidor aforizmái. Gyoma, 1917 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Keserves kenyér: tréfa két felvonásban. Gyoma, 1928 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Félévszázad mezsgyéjén. Kner Izidor ismert és ismeretlen emlékezéseiből. Budapest, 1987 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Források ==
* Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 252. szám (2004. október 28.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés Megyei Népújság, 37. évf. 146. szám (1982. június 24.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Egy évszázad mezsgyéjén : a Kner Nyomda gyomai és békéscsabai üzemeinek története. Békéscsaba ; Gyoma : Kner Nyomda, 1982 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Egy nyomdaműhely titkaiból : Gyomai Kner Nyomda : 1882–2007 : kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban : 2007. május 15 – július 14. : Budapest, 2007. a kötet anyagát összeáll. Füzesné Hudák Julianna és Erdész Ádám, szerk. Füzesné Hudák Julianna. Budapest : OSZK ; Gyomaendrőd : Gyomai Kner Nyomda, 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Erdész Ádám: 125 éve született Kner Izidor. In: Békés Megyei Népújság, 40. évf. 29. szám (1985. február 5.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Gécs Béla: Nyomdászattörténeti töredékek. Békéscsaba : Gécs B., 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Haiman György: A Kner család és a magyar könyvművészet 1882‒1944. Budapest : Corvina, 1979 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Haiman György: A könyv műhelyében. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kner Izidor. In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Kner Izidor Wikipedia]
* Nemzeti Évfordulóink 2009. Budapest : Balassi Intézet Nemzeti Évfordulók Titkársága, 2017 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Új Magyar Életrajzi Lexikon VI. kötet. Budapest : Helikon Kiadó, 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Fitz József: A magyar nyomdászat, könyvkiadás és könyvkereskedelem története, I‒II. kötet. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1959 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kéki Béla: A Kner-nyomda és a magyar könyvművészet. Budapest : Nyomda- és Papiripari Dolgozók Szakszervezete, 1957 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kner Imre: A Kner-nyomda épületeinek, gépeinek és betűinek története, Gyoma : Kner Ny., 1941 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Gyoma]]
[[Kategória:Nyomdászok]]
[[Kategória:Könyvkiadók]]
[[Kategória:Kner család]]

Kner Izidor (1860–1935) - Laptörténet

Jzoltan: Infobox létrehozása

Mediaadmin: 1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

hu>Jzoltan: Kner Izidor (1860‒1935) lapot átneveztem Kner Izidor (1860–1935) névre: Hosszú kötőjel