Kevermes - Laptörténet

Jzoltan: Infobox létrehozása

2024-03-04T17:56:52Z

Infobox létrehozása

← Régebbi változat		A lap 2024. március 4., 19:56-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Fájl:Kevermes cimer 01.png\|~~bélyegkép~~\|~~100px~~\|Kevermes ~~címere~~]]		{{InfoboxTelepules
			\|nev = Kevermes
			\|kep = [[Fájl:Kevermes cimer 01.png\|300px]]
			\|kepalairas = Kevermes címere
			\|elsoemlites = [[1418]]
			\|alapitas =
			\|ujratelepites = [[1813]]
			\|rang = nagyközség
			\|jaras = Mezőkovácsházai
			\|iranyitoszam = 5744
			\|lakonepesseg = 1634 fő (2023. jan. 1.)
			\|elhelyezkedese = <display_map height="250px" zoom="13" fullscreen="1">Kevermes</display_map>
			}}Kevermes '''Békés vármegye délkeleti részén helyezkedik el'''. Az 1634 lakosú (2023 – KSH) település [[Békéscsaba\|Békéscsabától]] 40 km-re található.

			== Története ==
	[[Fájl:Kevermes 01.jpg\|bélyegkép\|300px\|A templom és a község első iskolája a 19. század végén]]		[[Fájl:Kevermes 01.jpg\|bélyegkép\|300px\|A templom és a község első iskolája a 19. század végén]]
	[[Fájl:Kevermes 02.jpg\|bélyegkép\|300px\|Kevermes központja a községházával a 20. század elején]]		[[Fájl:Kevermes 02.jpg\|bélyegkép\|300px\|Kevermes központja a községházával a 20. század elején]]
	[[Fájl:Kevermes 03.jpg\|bélyegkép\|300px\|Cséplőgépen dolgozó munkások a 20. század elején]]		[[Fájl:Kevermes 03.jpg\|bélyegkép\|300px\|Cséplőgépen dolgozó munkások a 20. század elején]]
	~~Kevermes Békés megye délkeleti részén helyezkedik el. Az 1740 lakosú (2022 – KSH) település [[Békéscsaba\|Békéscsabától]] 40 km-re található.~~

	~~== Története ==~~
	Az eddig talált leletek mind azt bizonyítják, hogy a '''bronzkortól''' egészen a mai Kevermes telepítéséig, ha nem is állandó folyamatossággal, de állandóan laktak ezen a területen. A szarmaták településeinek nyomai a belterületet és az egész határt behálózzák. Ebben a korban rómaiak is járhattak errefelé, és az avarok sem kerülték el a területet. '''Honfoglalás- és Árpád-kori leletek''' is gyakran kerültek elő, míg magyar középkori leleteket több helyen is találtak.		Az eddig talált leletek mind azt bizonyítják, hogy a '''bronzkortól''' egészen a mai Kevermes telepítéséig, ha nem is állandó folyamatossággal, de állandóan laktak ezen a területen. A szarmaták településeinek nyomai a belterületet és az egész határt behálózzák. Ebben a korban rómaiak is járhattak errefelé, és az avarok sem kerülték el a területet. '''Honfoglalás- és Árpád-kori leletek''' is gyakran kerültek elő, míg magyar középkori leleteket több helyen is találtak.

14. sor:		25. sor:
	[[1835\|1835-ben]] felépült '''a község első temploma''', melyet [[1835]]. [[szeptember 20.\|szeptember 20-án]] szenteltek fel Kisboldogasszony ünnepén. Egy évre rá felépült az első, egytantermes iskolaépület. A község első tanítója '''Mánásy István''' lett, majd őt követte '''Székessy György''', aki ötven évig tanított a faluban. [[1848\|1848-ben]] új templom, [[1853]]–[[1854\|54-ben]] plébánialak, [[1857]]–[[1858\|58-ban]] új, kéttantermes és két tanítói lakásos iskola létesült. Az első orvos és gyógyszerész csak az 1870-es években költözött a községbe. [[1874]]. [[október 1-\|október 1-jén]] báró Sina Simon földesúr '''örökváltsági szerződés'''t kötött telepeseinek egy részével, melynek értelmében földet adott el nekik. Ebben az időszakban sorra épültek a bel- és külterületi iskolák.		[[1835\|1835-ben]] felépült '''a község első temploma''', melyet [[1835]]. [[szeptember 20.\|szeptember 20-án]] szenteltek fel Kisboldogasszony ünnepén. Egy évre rá felépült az első, egytantermes iskolaépület. A község első tanítója '''Mánásy István''' lett, majd őt követte '''Székessy György''', aki ötven évig tanított a faluban. [[1848\|1848-ben]] új templom, [[1853]]–[[1854\|54-ben]] plébánialak, [[1857]]–[[1858\|58-ban]] új, kéttantermes és két tanítói lakásos iskola létesült. Az első orvos és gyógyszerész csak az 1870-es években költözött a községbe. [[1874]]. [[október 1-\|október 1-jén]] báró Sina Simon földesúr '''örökváltsági szerződés'''t kötött telepeseinek egy részével, melynek értelmében földet adott el nekik. Ebben az időszakban sorra épültek a bel- és külterületi iskolák.

	A 20. század elején Kevermes Csanád vármegye legsúlyosabb anyagi gondokkal küzdő községe volt. [[1906\|1906-ban]] a mintegy 8000 kat. holdat kitevő '''hercegi uradalmat parcelláztatták''', a földek a kevermesiek kezébe kerültek. Az első világháború alatt Kevermesről 282 ember vonult hadba, s ebből 136-an haltak meg. [[1920\|1920-ban]] Kevermes lakossága 4379 fő volt. A trianoni békediktátum következményeként jelentős terület került át Romániához, azonban többek között egy, a kevermesiek által a Trianoni Határmegállapító Bizottsághoz írt ''Memorandum'', valamint nemeskéri Kiss Vilmos főjegyző közbenjárásának köszönhetően '''a terület újra Magyarországhoz került'''. A második világháború 127 hősi halottat követelt Kevermestől. A hitleri német megszállás idején zsidókat deportáltak, közülük tizenkilencen maradtak a koncentrációs táborokban. [[1951\|1951-ben]] megkezdték a [[Lőkösháza\|Lőkösházát]] [[Mezőkovácsháza\|Mezőkovácsházával]] összekötő '''kisvasút''' építését, melyet [[1952\|1952-ben]] adtak át. Az [[1956\|1956-os]] események részeként megmozdulások, szervezkedések zajlottak településen, melyek decemberre lecsendesedtek. [[1957]] után az életszínvonal folyamatosan emelkedett. Felújították a kultúrházat, valamint több középületet, folytatódott az utcákon a járdák betonozása, bővült az ivóvízellátás.		A 20. század elején Kevermes Csanád vármegye legsúlyosabb anyagi gondokkal küzdő községe volt. [[1906\|1906-ban]] a mintegy 8000 kat. holdat kitevő '''hercegi uradalmat parcelláztatták''', a földek a kevermesiek kezébe kerültek. Az első világháború alatt Kevermesről 282 ember vonult hadba, s ebből 136-an haltak meg. [[1920\|1920-ban]] Kevermes lakossága 4379 fő volt. A trianoni békediktátum következményeként jelentős terület került át Romániához, azonban többek között egy, a kevermesiek által a Trianoni Határmegállapító Bizottsághoz írt ''Memorandum'', valamint [[Nemeskéri Kiss Vilmos (1865–1927)\|nemeskéri Kiss Vilmos]] főjegyző közbenjárásának köszönhetően '''a terület újra Magyarországhoz került'''. A második világháború 127 hősi halottat követelt Kevermestől. A hitleri német megszállás idején zsidókat deportáltak, közülük tizenkilencen maradtak a koncentrációs táborokban. [[1951\|1951-ben]] megkezdték a [[Lőkösháza\|Lőkösházát]] [[Mezőkovácsháza\|Mezőkovácsházával]] összekötő '''kisvasút''' építését, melyet [[1952\|1952-ben]] adtak át. Az [[1956\|1956-os]] események részeként megmozdulások, szervezkedések zajlottak településen, melyek decemberre lecsendesedtek. [[1957]] után az életszínvonal folyamatosan emelkedett. Felújították a kultúrházat, valamint több középületet, folytatódott az utcákon a járdák betonozása, bővült az ivóvízellátás.

	== Gazdaság ==		== Gazdaság ==

Mediaadmin: 1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

2024-01-05T14:15:07Z

1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

← Régebbi változat	A lap 2024. január 5., 16:15-kori változata
(Nincs különbség)

hu>Jzoltan: Képek feltöltése, galéria létrehozása

2022-12-09T17:05:50Z

Képek feltöltése, galéria létrehozása

Új lap

[[Fájl:Kevermes cimer 01.png|bélyegkép|100px|Kevermes címere]]
[[Fájl:Kevermes 01.jpg|bélyegkép|300px|A templom és a község első iskolája a 19. század végén]]
[[Fájl:Kevermes 02.jpg|bélyegkép|300px|Kevermes központja a községházával a 20. század elején]]
[[Fájl:Kevermes 03.jpg|bélyegkép|300px|Cséplőgépen dolgozó munkások a 20. század elején]]
Kevermes Békés megye délkeleti részén helyezkedik el. Az 1740 lakosú (2022 – KSH) település [[Békéscsaba|Békéscsabától]] 40 km-re található.

== Története ==
Az eddig talált leletek mind azt bizonyítják, hogy a '''bronzkortól''' egészen a mai Kevermes telepítéséig, ha nem is állandó folyamatossággal, de állandóan laktak ezen a területen. A szarmaták településeinek nyomai a belterületet és az egész határt behálózzák. Ebben a korban rómaiak is járhattak errefelé, és az avarok sem kerülték el a területet. '''Honfoglalás- és Árpád-kori leletek''' is gyakran kerültek elő, míg magyar középkori leleteket több helyen is találtak.

'''Az első falu''', melyről hivatalosan is tudunk, a mai Kevermestől északnyugatra eső '''Barta-halom körül feküdt'''. Kevermesről '''[[1418|1418-ból]] maradt fenn adat''', ekkor a [[Gyula|gyulai]] uradalom részeként '''Maróti János''' macsói bán birtoka volt. A Maróti család kihalásával '''Corvin János'''ra, majd [[1510|1510-ben]] királyi adományként '''Brandenburgi György''' őrgrófra szállt. A török megszállás idején, [[1596|1596-ben]] '''török–tatár csapatok''' a környező falvakkal együtt '''elpusztították'''. Ezután több mint 200 évig az egész környék kihalt puszta volt.

[[1721|1721-ben]] I. József király '''Tököly János'''nak adományozta a kevermesi és vizesi birtokot. [[1794|1794-ben]] tizenöten laktak itt, faluról azonban még ekkor sem beszélhettünk. [[1807]] környékén '''Tököly Sebők''' egy szép kastélyt építtetett (ezt [[1906]] után fokozatosan felszámolták), az '''újratelepítés [[1813|1813-tól]]''' kezdődött el. Elsősorban palócföldi, délvidéki és Arad-környéki, magyar anyanyelvű és római katolikus vallású dohánykertészek (gányók) érkeztek erre a területre. A betelepítésnek köszönhetően a lakosságszám [[1815|1815-ben]] megközelítette az 1500 főt. A kevermesi uradalmat (Vizes pusztával együtt) '''Tököly Péter''' (Tököly Sebők testvérének fia) [[1837|1837-ben]] kezelés végett átadta báró '''Sina György'''nek.

[[1835|1835-ben]] felépült '''a község első temploma''', melyet [[1835]]. [[szeptember 20.|szeptember 20-án]] szenteltek fel Kisboldogasszony ünnepén. Egy évre rá felépült az első, egytantermes iskolaépület. A község első tanítója '''Mánásy István''' lett, majd őt követte '''Székessy György''', aki ötven évig tanított a faluban. [[1848|1848-ben]] új templom, [[1853]]–[[1854|54-ben]] plébánialak, [[1857]]–[[1858|58-ban]] új, kéttantermes és két tanítói lakásos iskola létesült. Az első orvos és gyógyszerész csak az 1870-es években költözött a községbe. [[1874]]. [[október 1-|október 1-jén]] báró Sina Simon földesúr '''örökváltsági szerződés'''t kötött telepeseinek egy részével, melynek értelmében földet adott el nekik. Ebben az időszakban sorra épültek a bel- és külterületi iskolák.

A 20. század elején Kevermes Csanád vármegye legsúlyosabb anyagi gondokkal küzdő községe volt. [[1906|1906-ban]] a mintegy 8000 kat. holdat kitevő '''hercegi uradalmat parcelláztatták''', a földek a kevermesiek kezébe kerültek. Az első világháború alatt Kevermesről 282 ember vonult hadba, s ebből 136-an haltak meg. [[1920|1920-ban]] Kevermes lakossága 4379 fő volt. A trianoni békediktátum következményeként jelentős terület került át Romániához, azonban többek között egy, a kevermesiek által a Trianoni Határmegállapító Bizottsághoz írt ''Memorandum'', valamint nemeskéri Kiss Vilmos főjegyző közbenjárásának köszönhetően '''a terület újra Magyarországhoz került'''. A második világháború 127 hősi halottat követelt Kevermestől. A hitleri német megszállás idején zsidókat deportáltak, közülük tizenkilencen maradtak a koncentrációs táborokban. [[1951|1951-ben]] megkezdték a [[Lőkösháza|Lőkösházát]] [[Mezőkovácsháza|Mezőkovácsházával]] összekötő '''kisvasút''' építését, melyet [[1952|1952-ben]] adtak át. Az [[1956|1956-os]] események részeként megmozdulások, szervezkedések zajlottak településen, melyek decemberre lecsendesedtek. [[1957]] után az életszínvonal folyamatosan emelkedett. Felújították a kultúrházat, valamint több középületet, folytatódott az utcákon a járdák betonozása, bővült az ivóvízellátás.

== Gazdaság ==
[[1949|1949-ben]] megalakult az első termelőszövetkezeti csoport, mely a Petőfi nevet vette fel. Ettől kezdve '''a termelőszövetkezetek döntő szerepet játszottak a település életében'''. Kevermes [[1960|1960-ban]] '''termelőszövetkezeti község''' lett. [[1963|1963-ben]] egyesültek a termelőszövetkezetek és ettől kezdve a kevermesi határ újra egy nagybirtok lett.

== Kultúra ==
Az [[1929|1929-ben]] kezdődő gazdasági világválság idején rendkívüli szegénység volt a faluban. Ennek ellenére '''a kulturális élet virágzott''' Kevermesen, hiszen cserkészcsapat, színjátszókör, iparos és katolikus dalárda és több más egyesület is működött.

[[1961|1961-ben]] a határőrség volt laktanyáját diákotthonként átadták az oktatásnak, majd a központi iskola udvarán egy 2+2 tantermes új épület létesült. [[1970|1970-ben]] új könyvtárat létesítettek a művelődési ház épületében, amelyet szintén felújítottak. [[1988|1988-ban]] átadták a kibővített orvosi rendelőt és a könyvtárral szemben található iskolaépületet.

== Látnivalók, rendezvények ==
* római katolikus templom és plébánialak
* 20. század elején épült közintézmények (egykori jegyzői lak, nagyvendéglő, községháza)
* macskaköves út a Templom utcában
* községi park emlékművekkel
* bányatavak (horgászat, ökoturizmus)
* Kukorica Fesztivál (minden év augusztusának utolsó hétvégéjén)

== Képgaléria ==
<Gallery widths="300px" heights="300px">
Fájl:Kevermes 04.jpg|Az 1932-ben felavatott országzászló az egykori piactéren
Fájl:Kevermes 05.jpg|Kevermesi dohánytermelők az 1960-as években

</Gallery>

== Források ==
* Bodor József: A 100 esztendős kevermesi római katolikus plébánia és templom története. Második, javított kiadás. Kevermes : Kevermesiek Baráti Társasága, 1935. 43 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Lója Ferenc: A kevermesi községi népiskolák I. értesítője az 1894–95. tanévről. Második, hasonmás kiadás. Kevermes : Kevermesiek Baráti Társasága, 1895. 24 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Lunkné Magyar Ágnes – Bozó László: Kevermes képes története. Kevermes : Kevermes Nagyközség Önkéntes Tűzoltó Egyesülete, 2020. 387 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Pelle Ferenc: 75 év a kevermesi Önkéntes Tűzoltóság életéből. Kevermes : Kevermesi Önkéntes Tűzoltó Egyesület, 1979. 79 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Pelle Ferenc: A 150 éves Kevermes község története. Kevermes : Kevermes Község Tanácsa, 1965. 301 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Pelle Ferenc: Az iskolai nevelés és oktatás 150 éve Kevermesen. Kevermes : Általános Iskola és Diákotthon Ig. : Nagyközség Tanács : Lenin Tsz., 1987. 77 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Pelle Ferenc: Kevermes története. Békéscsaba : Ipszilon Kiadó és Pedagógiai Szolgáltató Kft., 2003. 421 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Pelle Ferenc: Régészeti leletek Kevermesen és környékén. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumi Szerv., 1978. 12 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Kevermes]]