https://bekeswiki.hu//index.php?action=history&feed=atom&title=Kast%C3%A9lypark_%28P%C3%B3stelek%29 2026-08-28T11:57:16Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.39.5 https://bekeswiki.hu//index.php?title=Kast%C3%A9lypark_(P%C3%B3stelek)&diff=4127&oldid=prev 2024-01-05T14:14:58Z

<p>1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)</p> <table style="background-color: #fff; color: #202122;" data-mw="interface"> <tr class="diff-title" lang="hu"> <td colspan="1" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Régebbi változat</td> <td colspan="1" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">A lap 2024. január 5., 16:14-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-notice" lang="hu"><div class="mw-diff-empty">(Nincs különbség)</div> </td></tr></table>

Mediaadmin https://bekeswiki.hu//index.php?title=Kast%C3%A9lypark_(P%C3%B3stelek)&diff=4126&oldid=prev 2022-09-24T15:08:08Z

<p>Pósteleki kastély belső hivatkozása</p> <p><b>Új lap</b></p><div>.A pósteleki kastélyhoz tartozó angolpark maradványa a pósteleki szabadidőközpont része. <br /> <br /> == A kastélypark története ==<br /> <br /> [[Fájl:Postelek kastelypark 01.jpg|bélyegkép| A kastélyrom a homlokzata felől és a park egy része.]]A parkot a Hajlási erdő tölgyes-kőrises állományának felhasználásával alkították ki a kastély építését követően 1910-20 körül. A tűlevelűeket sorban, ligetszerűen telepítették. A gyűjteményes kertet (dendrológiai kertet) a megyei tanács 1978-tól, majd rendszerváltás után az önkormányzat gondozta.<br /> <br /> Az 1970-es években a megyei tanács tornapályát épített a parkban. Táblák és plakátok invitálták a Békéscsaba és a környező települések lakosságát „Uccu neki Póstelek!” szlogennel. <br /> <br /> == A park növényzete ==<br /> <br /> A park értékesebb faállománya a kastély körül látható. Figyelemre méltó egyedek: Békés megye legnagyobb vasfája, kocsányos tölgy, vörös tölgy, vérbükk. Országos nyilvántartásban vannak: kaukázusi jegenyefenyő, símafenyő, vérbükk, vörös tölgy, tulipánfa. Ritkaságnak számító fafajokat is láthatunk a parkban: duglaszfenyő, kolorádófenyő, tiszafa (&gt;50), törökmogyoró, mocsári tölgy, vérjuhar. Itt található a legszebb mocsári tölgy, vérbükk, tulipánfa. A parkban 29 lombos, 12 örökzöld fafaj, 14 cserje faj él. A cserjefajok között van a vadrózsa, gyöngyvirágcserje, egybibés galagonya és a sóskaborbolya. A park egy részén megmaradt a kora tavasszal nyíló hagymás-gumós növényekben gazdag aljnövényzet, melyet egyre több helyen szorít ki a rohamosan szaporodó borostyán.<br /> <br /> == A park állatvilága ==<br /> <br /> A cserjeszintben változatos fajú, nagylétszámú énekesmadár él, melyek hangja kellemes kirándulóhellyé teszi az erdők övezte elvadult parkot. A gerlai erdészet fénycsapda 1961-71 között feldolgozott anyaga a területre nézve 500 lepkefaj előfordulását mutatta ki. Ez országos viszonylatban is igen jelentős lepkefaj gazdagságot jelent. A parkban előfordulő védett lepkefajok: vörösnyakú pihésszövő, magyar tavaszi fésűsbagolylepke fecskefarkú- és kardoslepke, fakasalmalepke, kis színátszólepkre, atalantalepke, nappali pávaszem, nagy éjjeli pávaszem stb.<br /> A védett bogárfajok közül előfordul a szarvasbogár. A vizes előhelyeken több ritkább szitakötő faj is él. A a védett dobozi pikkelyes csigán (Hygromia Kovacsi) kívül a kastélyparkban élő további csigafajok: karcsú fénylőcsiga, háromfogú csavartcsiga, átlátszó üvegcsiga, tejfehér csiga, nagyköldökű kristálycsiga, bécsi szalgos csiga, bokorcsiga, kis borostyánkő csiga, éti csiga stb.<br /> <br /> == A barokk-kert ==<br /> <br /> A hajdani park 1,5 ha-os francia barokk-kertjében 40.000 rózsatő, csónakázótó és uszómedence volt. A kertbe a családtagokon kívül csak a kertészek léphettek be.<br /> A 2 méter magasra felnövő buxusok vonala jelöli ki a díszkert egykori határait. A rózsatövekből a 80-as évekre már csak 4-5 elvadult rózsatő maradt.<br /> <br /> A barokk-kertbe csak örökzöldeket telepítettek. A magasnövésűeket a kert szélére, a törpe növésűeket a kert közepe felé, hogy jó kilátás legyen a majorsági épületekre. A kastélyt ölelő erdőben a major irányába kb. 100 méter széles nyiladékot vágtak. Ezt nevezték kilátónak.<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> <br /> * [[Széchenyi–Wenckheim-kastély (Póstelek)|Széchenyi–Wenckheim-kastély]] <br /> * [[Wenckheim Krisztina (1874-1970)]]<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> * Busa László: Békés megyei kastélyok állapota és parkjaik növényállományának taxanómiai felmérése II. 1988. 306-323 p. (kézirat) Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, Gyula<br /> * Domokos Tamás - Kertész Éva - Réthy Zsigmond : Békéscsaba Megyei Jogú Város helyi védettségű természeti értékei. In : Natura bekesiensis. Békéscsaba : 2002. 54 p. Lelőhely:Gerlai Általános Művelődési Központ, Munkácsy Mihály Múzeum Békéscsaba<br /> * Jakab Ágnes : A természet szeretetére való nevelés Gerlán. Békéscsaba : 2003. 15-17 p. (szakdolgozat). Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> <br /> * [http://www.termeszetvedelem.hu%2F_user%2Fdownloads%2Ffajmegorzesi%2520tervek%2FDobozi%2520pikkelyescsiga%2520.pdf&amp;ei=VMzNTsD2IZTZ8QOD5_jYBg&amp;usg=AFQjCNGujXyjXO0NJgEFyJXNEA7Dr0uDIQ&amp;cad=rja Fajmegőrzési tervek : Dobozi pikkelyes csiga.] KvVM Természetvédelmi Hivatal, Bp. : 2004. [online] In. Temészetvédelem.[2011.11.23.]<br /> * Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=667&amp;secID=4445 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár]<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://postelek.com postelek.com] (honlap)<br /> * [http://www.wenckheim.hu/postelek.htm Pósteleki Wenckheim kastély.] [online] In: Wenckheim.hu [2011.11.27.]<br /> <br /> [[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:Természetvédelmi területek]] [[Kategória:Természeti értékek]]</div>

hu>Jzoltan