https://bekeswiki.hu//index.php?action=history&feed=atom&title=Kamut 2026-08-28T06:07:13Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.39.5 https://bekeswiki.hu//index.php?title=Kamut&diff=6820&oldid=prev 2024-03-04T17:49:40Z

<p>Infobox létrehozása</p> <a href="https://bekeswiki.hu//index.php?title=Kamut&amp;diff=6820&amp;oldid=4115">Változtatások megtekintése</a>

Jzoltan https://bekeswiki.hu//index.php?title=Kamut&diff=4115&oldid=prev 2024-01-05T14:14:58Z

<p>1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)</p> <table style="background-color: #fff; color: #202122;" data-mw="interface"> <tr class="diff-title" lang="hu"> <td colspan="1" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Régebbi változat</td> <td colspan="1" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">A lap 2024. január 5., 16:14-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-notice" lang="hu"><div class="mw-diff-empty">(Nincs különbség)</div> </td></tr></table>

Mediaadmin https://bekeswiki.hu//index.php?title=Kamut&diff=4114&oldid=prev 2020-01-16T17:40:39Z

<p></p> <p><b>Új lap</b></p><div>[[Fájl:Kamut cimer 01.png|bélyegkép|150px|Kamut címere]]<br /> '''Békés megyei''' helyi önkormányzattal rendelkező '''község''' a Békési járásban.<br /> <br /> '''Kamut szláv eredetű szó''', jelentése köves.<br /> <br /> [[Békéscsaba|Békéscsabával]], [[Mezőberény|Mezőberénnyel]], [[Murony|Muronnyal]], [[Kétsoprony|Kétsopronnyal]] és [[Mezőmegyer|Mezőmegyerrel]] is határos.<br /> <br /> == Történet ==<br /> Kamut '''története Kis-Kamutéból és Nagy-Kamutéból áll'''. Az események sokszor összefolynak, néhol pedig markánsan elkülönülnek.<br /> <br /> '''Kis-Kamut első említése [[1295|1295-ben]] volt.''' Ekkor Tivadarfia Pethe magáénak vallotta a Hidas és Kamutér közötti Kamu nevű földet, bár bizonytalan, hogy ekkor volt-e már település rajta.<br /> Nagy-Kamut hajdan a kamuti szőlősök területén feküdt és határos volt a régi Gyúr településsel is.<br /> Hajdan Kamutnak nagy neve volt és igen '''híres településként létezett'''. Nagy szerepet játszó és neves családok kerültek ki innen, mint például a Kamuthyak, Szívósok, vagy Kapusok. [[1469|1469-ben]] Békés vármegye itt tartotta egyik törvényszéki gyűlését.<br /> '''[[1517]]–[[1552]] között''' pedig nem kisebb dicsőség érte, minthogy itt volt '''Békés vármegye székhelye'''.<br /> <br /> '''Nagy-Kamutot először [[1393|1393-ban]] említik''', amikor Kamuthy Gergely Németh Jakabnak adta át. Olykor Csapegyháza, Boldogasszonyteleke és Telek is ide tartozott pusztaként. [[1525|1525-ben]] határvillongások történtek a szentmiklósi jobbágyokkal, a kamuti nemesek azonban tisztázták földjeik határait. [[1517|1517-ben]] Susalics István már gazdatisztet tartott nagy-kamuti földjein. Özvegyének jobbágyai [[1562|1562-ben]] három kapu után fizettek adót, [[1556|1556-ban]] pedig Csonka Mihály jobbágyai két kapu után fizettek. Az [[1557]]–[[1558|58-as]] török defter szerint a nagy-kamuti földeken húsz ház állott, melyeket nagyobbrészt nemesek laktak.<br /> A kamuti nemesek a török előtt is keményen védelmezték Békés vármegye érdemeit, mint ahogy azt az [[1561|1561-es]] számadásukkor is tették. II. Ulászló [[1515]]. [[június 15.|június 15-én]] Ispán Gálnak adta a földeket, mivel hűtlenség miatt a kincstárra szállt Nagy Demeter és Varsány Gergely uradalma. Szintén ebben az évben, [[szeptember 3.|szeptember 3-án]] Ispán megvásárolta Kóti Benedek itteni földjeit is. [[1517|1517-ben]] pedig Nagy Demeter itteni udvarházát is zálogba vette.<br /> <br /> A 16. században a Nagy, Varsány és Ispán családokon kívül még a Hathy, Pinczeg és Szántó nevű nemesi családok birtokoltak itt földeket. Úgyszintén ebben az időszakban a régi Mető falu beleolvadt Kis-Kamutba, ennek határa Hidason túl egészen a Fekete-Körösig tartott. <br /> [[1520|1520-ban]] Ispán Gál földjeinek ezt a részét a gyulai uradalomhoz csatolták és azt csak [[1553|1553-ban]] kapták vissza fiai.<br /> Az [[1552]]–[[1564|64-es]] adóösszeírásokban Kis-Kamut nem fordult elő, mert fizetőképes jobbágyai nem voltak. Lakott település volt, mivel [[1561|1561-ben]] Gyulai Gaál András innen kéretett be egy nemesembert. <br /> Egy részét a Gyulai Gaál család is birtokolta, majd annak női ágú utódai, a Dobóczyak is földhöz jutottak, de nem derül ki, hogy kis-kamuti vagy nagy-kamuti volt-e.<br /> [[1675|1675-ben]] a kamuti lakosság kicserélődött, mint azt a debreceni szuperintendáns intézkedése is mutatja, aki – a románul értő – Váralyai Györgyöt rendelte ide papnak. A korábbi székely lakosoknak és nemeseknek ekkor már nyoma sem volt. Nem ortodox, hanem református vallású románok lakták, ami megint csak érdekes színfoltja a település történetének. A nádor [[1656|1656-ban]] Kamutot mint lakott helyet ajándékozta Török Bálintnak, Bekfy Bálintnak és Gergelylaki Jánosnak.<br /> '''[[1731|1731-ben]] még néhol megvolt a két kamuti elkülönülés, de ez később végérvényesen elmosódott.'''<br /> Még megvoltak a korábbi templom maradványai és harminc házzal rendelkezett.<br /> Akkori tudomás szerint a település '''[[1704|1704-ben]] pusztult el''', feltehetően szerb betörések miatt.<br /> <br /> '''[[1770|1770-ben]] Békés városához csatolták''' a két Kamut határának jelentős részét. Előzménye, hogy [[1712|1712-től]] békésiek művelték földjeinek egy részét és egy kisebb közösséget is létrehoztak.<br /> A gyulai uradalom különböző bérlőknek adta a földeket, mint ahogy [[1749]]–[[1757|57-ben]] Csupor Farkasnak, [[1761|1761-ben]] Javin és Jonátkin nevű görögöknek, [[1773|1773-ban]] pedig egy Dániel Miklós nevű örménynek.<br /> A Dániel Miklóshoz került részt kezdték el hibásan egy ideig Kis-Kamutnak nevezni az okmányokban, feltehetően megkeveredve a történelmi múltban.<br /> [[1798|1798-ban]] Dániel Miklóstól özvegy Siskovicsnéhoz került, majd a Wenckheim család szerezte meg.<br /> '''A 20. században''' végérvényesen elhagyták a kis-kamuti és nagy-kamuti elkülönítést és '''már csak Kamutként említették'''.<br /> Szórt településként létezett, és csak az 1920-as években kezdett rendezettebb jelleget ölteni.<br /> '''[[1950|1950-ben]] közigazgatásilag önállóvá vált''' a település, korábban Békés 9. kerülete volt.<br /> [[1997]]. [[március 15.|március 15-én]] új és modern katolikus templomot emeltek Kamuton.<br /> <br /> == Gazdaság ==<br /> A község 6 048 hektáron helyezkedik el, 520 lakásban 1025 lakosa van.<br /> '''Főként mezőgazdaságból él''' a település. Kevés a munkahely, ami megyei szinten is általános probléma.<br /> Nagyarányú a környező városokba való ingázás.<br /> [[1945]]. [[március 17.|március 17-én]] 57 család között osztották szét a korábbi grófi földeket és hamarosan a kamutiak termelőszövetkezetbe lettek vezényelve.<br /> [[1947|1947-ben]] megalakították az első termelőszövetkezetet. <br /> A lakosság fogyása pozitív fordulatot vett, amikor számos család közeli településekről települt ide. Az utóbbi évtizedek csökkenése helyett lassú növekedés indult meg.<br /> <br /> == Kultúra ==<br /> A '''Kamuti Táncegyüttes''' joggal vívott ki elismerést a község határain kívül is, több mint harminc éves fennállásával igen szép múlttal rendelkezik.<br /> A község lakói a helyi rendezvények mellett a határos települések rendezvényein is felbukkannak és fellépnek a távolságok kicsiny volta miatt.<br /> Megszokott a kamuti lakosok érdeklődése a környező települések iránt.<br /> A kamuti '''könyvtár''' a község méretéhez képest gazdag állománnyal rendelkezik.<br /> <br /> == Látnivalók, rendezvények ==<br /> '''Látnivalók'''<br /> * [[Index park (Kamut)|Index park]]<br /> * Kamuti bányagödör<br /> * Kamuti Tájház<br /> * Római katolikus templom<br /> * Testvértelepülés kopjafája<br /> <br /> '''Rendezvények'''<br /> * Kamuti Falunapok<br /> <br /> == Források ==<br /> * Békés megye képes krónikája. Szerk. Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Békés megye kézikönyve = Handbook of Békés county. Főszerk. Kasza Sándor. Hatvan : Ceba Kiadó, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest : Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: [https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2019.pdf KSH.hu] (Látogatva: 2020. 01. 15.)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> Végh Zoltán: Helyzetkép a helyi önkormányzat örökségéről : Kamut fontosabb adatai : 1989. Békéscsaba : KSH Békés M. Ig., 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

hu>Jzoltan