Jzoltan: Infobox létrehozása

2024-02-29T12:31:38Z

Infobox létrehozása

← Régebbi változat		A lap 2024. február 29., 14:31-kori változata
1. sor:		1. sor:
	Az István malom [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] a Gyulai út 2. szám alatt található, az [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)\|Élővíz-csatorna]] keleti partján.		{{InfoboxEpitettertek
			\|nev = István malom
			\|kep = [[Fájl:Bekescsaba istvan malom 01.jpg\|300px]]
			\|kepalairas =
			\|telepules = [[Békéscsaba]]
			\|cim = Gyulai út 2.
			\|epult = [[1850]]–[[1851]]
			\|epitesistilus =
			\|tervezo =
			\|tervezok =
			\|epitesz = Pain Antal
			\|epiteszek =
			\|felavatasdatuma =
			\|lebontasdatuma =
			\|elhelyezkedese = <display_map height="250px" zoom="15" fullscreen="1">István malom</display_map>
			}}Az István malom [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] a Gyulai út 2. szám alatt található, az [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)\|Élővíz-csatorna]] keleti partján.

	== Története ==		== Története ==
	~~[[Fájl:Bekescsaba istvan malom 01.jpg\|bélyegkép\|400px\|István malom]]~~
	=== A kezdetek ===		=== A kezdetek ===
	Magyarország első gőzmalmát ‒ a József malmot ‒ [[1841\|1841-ben]] építették meg Pesten, Széchenyi István szorgalmazására. 12 évvel később, [[1853\|1853-ban]] már '''Békéscsabán''' is megkezdte működését egy gőzmalom. A városban akkoriban mintegy 60 száraz-, vízi- és szélmalom működött. '''A városi tanács [[1850]]. [[február 3.\|február 3-án]] határozta el a gőzmalom létesítését''', építésére a hamburgi születésű Pain Antal gépésszel kötött szerződést a képviselő-testület. '''A kétemeletes malom [[1851]] nyarára elkészült''', és júliusban megindult a gőzgép. Az őrlés nem volt gazdaságos, ezért a malmot átalakították, és csak [[1853\|1853-ban]] helyezték üzembe.		Magyarország első gőzmalmát ‒ a József malmot ‒ [[1841\|1841-ben]] építették meg Pesten, Széchenyi István szorgalmazására. 12 évvel később, [[1853\|1853-ban]] már '''Békéscsabán''' is megkezdte működését egy gőzmalom. A városban akkoriban mintegy 60 száraz-, vízi- és szélmalom működött. '''A városi tanács [[1850]]. [[február 3.\|február 3-án]] határozta el a gőzmalom létesítését''', építésére a hamburgi születésű Pain Antal gépésszel kötött szerződést a képviselő-testület. '''A kétemeletes malom [[1851]] nyarára elkészült''', és júliusban megindult a gőzgép. Az őrlés nem volt gazdaságos, ezért a malmot átalakították, és csak [[1853\|1853-ban]] helyezték üzembe.
34. sor:		48. sor:
	* Kiégett a békéscsabai István malom. In: Csabai Mérleg, 29. évf. 11. szám (2019. június 6.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Kiégett a békéscsabai István malom. In: Csabai Mérleg, 29. évf. 11. szám (2019. június 6.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Megszólalt a kiégett békéscsabai malom ügyvezetője. In: [https://hvg.hu/kkv/20190522_bekescsaba_malom_tuz_leegett_epulet_felujitas HVG.hu]		* Megszólalt a kiégett békéscsabai malom ügyvezetője. In: [https://hvg.hu/kkv/20190522_bekescsaba_malom_tuz_leegett_epulet_felujitas HVG.hu]
	* Pataky László: Az István malom múltja és jelene. In: Békési Élet, 9. évf., 1. szám (1974). (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Pataky László: Az István malom múltja és jelene. In: Békési Élet, 9. évf., 1. szám (1974) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, ~~1944-1960~~. Békéscsaba : Városi Tcs., 1961. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, 1944–1960. Békéscsaba : Városi Tcs., 1961 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==
	* Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	[[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Békéscsaba]]

Mediaadmin: 1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

2024-01-05T14:14:19Z

1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

← Régebbi változat	A lap 2024. január 5., 16:14-kori változata
(Nincs különbség)

hu>Jzoltan: 1915-ös leégés pontos dátuma

2020-07-30T12:47:06Z

1915-ös leégés pontos dátuma

Új lap

Az István malom [[Békéscsaba|Békéscsabán]] a Gyulai út 2. szám alatt található, az [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)|Élővíz-csatorna]] keleti partján.

== Története ==
[[Fájl:Bekescsaba istvan malom 01.jpg|bélyegkép|400px|István malom]]
=== A kezdetek ===
Magyarország első gőzmalmát ‒ a József malmot ‒ [[1841|1841-ben]] építették meg Pesten, Széchenyi István szorgalmazására. 12 évvel később, [[1853|1853-ban]] már '''Békéscsabán''' is megkezdte működését egy gőzmalom. A városban akkoriban mintegy 60 száraz-, vízi- és szélmalom működött. '''A városi tanács [[1850]]. [[február 3.|február 3-án]] határozta el a gőzmalom létesítését''', építésére a hamburgi születésű Pain Antal gépésszel kötött szerződést a képviselő-testület. '''A kétemeletes malom [[1851]] nyarára elkészült''', és júliusban megindult a gőzgép. Az őrlés nem volt gazdaságos, ezért a malmot átalakították, és csak [[1853|1853-ban]] helyezték üzembe.

A kezdetben kilenc emberrel működő malom gyakran leállt, mivel Békéscsabának nem volt sem vasútja, sem kövesútja, így a búzát még a közeli településekről is csak száraz időben vagy fagyban tudták szállítani. Az üzemet [[1860|1860-ban]] Epstein Lipót, Simon, Móric és Lajos vették meg, majd [[1865|1865-ben]] felajánlották a városnak, mely az [[1866|1866-os]] rendkívüli aszály miatt nem ment bele a vételbe. A malmot ezután Deutsch Bernát pesti kereskedő vette bérbe. Az alföldi vasút Nagyvárad‒Békéscsaba‒Hódmezővásárhely közötti szakasza [[1871|1871-re]] megépült, és ezzel Békéscsaba vasúti csomópont lett, gazdasági forgalma fellendült, kiváló minőségű búzalisztjét osztrák, cseh és morva kereskedők is keresték. '''[[1872|1872-ben]] [[Rosenthal Jakab Márton (1822?–1895)|Rosenthal Márton]]''' gyulai szappanos- és gyertyaöntőmester '''megvásárolta''' Epstein Lajos özvegyétől '''a kis gőzmalmot'''.

=== A magyar malomipar büszkesége ===
A következő két évtizedben az egyre nagyobb kereslet miatt Rosenthal Márton, korszerű technikai berendezésekkel ellátva, '''jelentősen felfejlesztette a malmot''', melynek egyik része három-, másik része négyemeletes lett. [[1892|1892-ben]] a város engedélyezte, hogy az épület háromemeletes részeit is négyemeletesre alakíthassák. Ebben az időszakban Békéscsabán egymás után épültek gőzmalmok, '''a város fontos malomipari központtá vált''', lisztjének híre a világ sok részébe eljutott. Az Aradi Iparkamara kimutatása szerint az akkor Első Békéscsabai Gőzmalom néven működő malom [[1893|1893-ban]] 9638 tonna lisztet értékesített (Angliába, Franciaországba, Ausztriába is szállított), és a történelmi Magyarország második legnagyobb malma volt a pécskai malom után. A bővítések után a malom '''a város egyik legszebb épülete lett''', és az is maradt egészen [[2019|2019-ig]].

=== Az első tűzvész ===
A malom [[1912|1912-ig]] az akkori viszonyoknak megfelelően modern üzemmé fejlődött. Az őrlemények szállítása az [[1905|1905-ben]] a malom telepére bevezetett gazdasági vasúton történt. [[1913|1913-ban]] kapacitását több mint a kétszeresével emelték fel. A cég '''[[1914|1914-ben]] az Első Békéscsabai Gőzmalom Rosenthal Márton Rt. nevet vette fel'''. '''[[1915]]. [[március 6.|március 6-án]]''' lisztpor robbanása következtében '''az épület kigyulladt, balszárnya teljesen leégett'''. A majdnem két hétig tartó tűzvészben a gépek többsége megsemmisült vagy megrongálódott, a főfalak egy része beomlott. Az újjáépítés már májusban elkezdődött [[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)|Ádám Gusztáv]] városi mérnök tervei alapján, aki utasításokat adott arra, hogyan tegyék erősebbé és tűzbiztosabbá az épületet. A 15 vagonos malom és a 250 vagonos siló építését [[1916|1916-ban]] fejezték be, és a termelés újraindult.

A malmot és a vasútállomást összekötő normál nyomtávú iparvágány építése [[1920|1920-ban]] készült el. [[1925|1925-ben]] felépült az ötemeletes lisztraktár és a gabonasiló. [[1930]] körül a malom már 150 embernek adott munkát, vevői között ott voltak a skandináv államok, Anglia, Franciaország, Ausztria, Csehország, Olaszország, Hollandia, Svájc, sőt Algéria és Egyiptom is. [[1936]] júliusában a cég '''beolvadt a Borsod‒Miskolci és Debreceni István Gőzmalom Rt.-be'''. [[1938|1938-tól]] a malom teljesen a háborús termelésre tért át, és szinte kizárólag Németországba és a csatlós államokba szállított.

=== Az István malom bezárása ===
A második világháború után '''a gőzmalmot államosították''', az üzem '''ekkor vette fel az István malom nevet'''. Az elavult berendezést korszerűsítették, a termelésben évről évre javuló eredményeket értek el. A malom [[1953|1953-ban]], fennállásának 100. évfordulóján elérte addigi legnagyobb termelését, az évi 6000 vagont. Éves átlagban 245 embert foglalkoztattak. [[1961|1961-ben]] a malmot villamosították. Békés megyében a korábbi száz malomból [[1973|1973-re]] már csak tíz maradt, az István malom évi 6300 vagonos teljesítőkapacitásával '''az ország egyik legnagyobb malma volt'''.

A rendszerváltás után a jó infrastruktúrával rendelkező cég ‒ [[1994]]. [[március 31.|március 31-től]] Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Rt. ‒ még növelni tudta árbevételét és piaci részesedését. A malmot '''külföldi befektetőknek értékesítették''', jogutódja, az Agrimill Kereskedelmi Rt. egy angol befektetőcsoport tulajdonába került. [[1999|1999-ben]] a békéscsabai székhelyű Agrimill-Agrimpex Gabonafeldolgozó és Gabonakereskedelmi Rt. a hazai lisztpiac 12-13 százalékát birtokolta, és Magyarország legnagyobb gabonaipari vállalatává vált. Az István malomban '''[[2005]] áprilisában állította le a termelést''' a nyíregyházi székhelyű, a malmot [[2004]] nyarán két évre bérbe vevő Szabolcs Gabona Holding Rt. A magyarországi egymillió tonnás szükségletnél jóval magasabb volt az őrlőteljesítmény, így a békéscsabai malom is főként román exportra termelt, de a kivitel [[2004]]‒[[2005]]-re szinte nullára esett vissza. Az indoklás szerint a cég más városokban korszerűbb malmokkal rendelkezett, így a békéscsabai malmot zárták be...

=== Szétporladt múlt ===
A termelés leállítását követően az épületet '''egy ideig lisztlerakó és -értékesítő helyként használták'''. [[2010]] után a városi önkormányzat, a tulajdonosokkal (István Malom Ingatlanhasznosító Kft.) együttműködve, látványos terveket készíttetett az üresen álló épület közösségi hasznosítására. A hatmilliárd forintra becsült beruházás végül nem valósult meg.

'''[[2019]]. [[május 21.|május 21-én]] az István malom eddig ismeretlen okból kigyulladt.''' A tűzesetet néhány perccel 17 óra után észlelték. A békéscsabai és a megye több településéről érkezett tűzoltók minden erőfeszítése ellenére a lángok átterjedtek az épület összes szintjére. 18.30 óra körül a tetőszerkezet összeomlott, majd az épület mind a hat szintjének födémszerkezete beszakadt. A hatalmas tűz továbbterjedését 20.45 óra körül sikerült megállítani. A tragédia után statikai vizsgálatokat folytattak, és hamar megkezdődött az épület megerősítése; hálós acélszerkezetet, acélgerendákat kezdtek beépíteni a hatszintes épület negyedik szintjének magasságában, hogy megtámasszák a 26 méteres falakat.

A [[2019]]. [[július 7.|július 7-i]] viharban a nemrég kiégett István malom tovább rongálódott az óriási szél miatt: a malom [[Széchenyi liget (Békéscsaba)|Széchenyi liget]] felőli oldaláról egy nagyobb rész ledőlt.

== Források ==
* Az István malom szerkezetét is megrongálta a vasárnapi vihar. In: [https://koroshircentrum.hu/2019/07/07/az-istvan-malom-szerkezetet-is-megrongalta-a-vasarnapi-vihar/ Körös Hírcentrum]
* Ég a Rosenthal-malom! In: Békésmegyei Függetlenség, 11. évf. 19. szám (1915. március 7.) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* István malom. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2015/06/11/istvan_malom Csabai házak blog]
* Kiégett a békéscsabai István malom. In: Csabai Mérleg, 29. évf. 11. szám (2019. június 6.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Megszólalt a kiégett békéscsabai malom ügyvezetője. In: [https://hvg.hu/kkv/20190522_bekescsaba_malom_tuz_leegett_epulet_felujitas HVG.hu]
* Pataky László: Az István malom múltja és jelene. In: Békési Élet, 9. évf., 1. szám (1974). (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, 1944-1960. Békéscsaba : Városi Tcs., 1961. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]
[[Kategória:Békéscsabai vállalkozások]]
[[Kategória:Vállalkozások]]
[[Kategória:Épített értékek]]

István malom (Békéscsaba) - Laptörténet

Jzoltan: Infobox létrehozása

Mediaadmin: 1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

hu>Jzoltan: 1915-ös leégés pontos dátuma