Gyöngyösi János (1893–1951) - Laptörténet

Jzoltan: Szövegcsere – „Auróra Kör” → „Aurora-kör”

2025-01-06T16:41:06Z

Szövegcsere – „Auróra Kör” → „Aurora-kör”

← Régebbi változat		A lap 2025. január 6., 18:41-kori változata
24. sor:		24. sor:

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
	[[1920\|1920-tól]] [[1921\|1921-ig]] volt '''az ''Est'' című lap újságírója Budapesten'''. [[1921\|1921-től]] '''Békéscsabán a liberális ''[[Békésmegyei Közlöny]]''''' című napilap '''felelős-, majd főszerkesztője''' lett. Ugyanebben az évben '''könyv-, papír- és zenemű-kereskedést nyitott''' [[Gruber Dezső]] nyomdásszal Kulpin Jakab divatáruháza mellett, a [[Szent István tér (Békéscsaba)\|Szent István tér]] 16. szám alatt. Kereskedőként bekerült a békéscsabai Kereskedelmi Csarnokba, melynél főtitkári feladatokat látott el. Tagja volt a város képviselő-testületének, a Múzeumi és Színügyi Bizottságnak és Békésvármegye Törvényhatósági Bizottságának. Az [[~~Auróra Kör~~]] irodalmi szakosztályának is vezetője volt, aminek estjein maga is fellépett. Mindezek mellett a városi tulajdonban levő Békéscsabai Fürdő Rt. igazgatósági tagja is volt.		[[1920\|1920-tól]] [[1921\|1921-ig]] volt '''az ''Est'' című lap újságírója Budapesten'''. [[1921\|1921-től]] '''Békéscsabán a liberális ''[[Békésmegyei Közlöny]]''''' című napilap '''felelős-, majd főszerkesztője''' lett. Ugyanebben az évben '''könyv-, papír- és zenemű-kereskedést nyitott''' [[Gruber Dezső]] nyomdásszal Kulpin Jakab divatáruháza mellett, a [[Szent István tér (Békéscsaba)\|Szent István tér]] 16. szám alatt. Kereskedőként bekerült a békéscsabai Kereskedelmi Csarnokba, melynél főtitkári feladatokat látott el. Tagja volt a város képviselő-testületének, a Múzeumi és Színügyi Bizottságnak és Békésvármegye Törvényhatósági Bizottságának. Az [[Aurora-kör (Békéscsaba)\|Aurora-kör]] irodalmi szakosztályának is vezetője volt, aminek estjein maga is fellépett. Mindezek mellett a városi tulajdonban levő Békéscsabai Fürdő Rt. igazgatósági tagja is volt.

	'''A '30-as években kezdett a politikával foglalkozni:''' [[1930\|1930-ban]] megszervezte a Békés vármegyei ellenzéki blokkot. [[1931\|1931-ben]] belépett az akkor megalakuló Független Kisgazdapártba (FKgP); [[1939\|1939-től]] tagja lett a párt Központi Végrehajtó Bizottságának. '''[[1935\|1935-ben]] elindította és szerkesztette az ''[[Békéscsabai Népújság\|Alföldi Népújság]]''''' című demokratikus koalíciós ellenzéki '''lapot'''. Gyöngyösi bátor és tényekkel alátámasztott cikkeit számos sajtóper követte. Az ''Alföldi Népújság'' [[1938\|1938-ban]] '''betiltásra került''', de a szovjet csapatok hazánkba érkezése után, '''[[1944]] októberében újraindította'''. Az [[október 11.\|október 11-én]] megjelenő újság csupán egyoldalas volt, Gyöngyösi ''Nyílt levél Malinovszky tábornagy Úrhoz!'' című írását tartalmazta magyar, francia és szlovák nyelven. A szovjetek Gyöngyösit és dr. Bánhegyi József felsőkereskedelmi tanárt '''felkérték az ''Uj Szó'' című folyóirat szerkesztésére'''. '''A 2. Ukrán Front vezetése megkérte''' Gyöngyösit, hogy '''segítse az ''Arcvonal Politikai Osztálya''''' című tájékoztató magyar nyelvű '''lap létrehozását''', aki miután elvállalta, katonai vezetőkkel kommunikálhatott.		'''A '30-as években kezdett a politikával foglalkozni:''' [[1930\|1930-ban]] megszervezte a Békés vármegyei ellenzéki blokkot. [[1931\|1931-ben]] belépett az akkor megalakuló Független Kisgazdapártba (FKgP); [[1939\|1939-től]] tagja lett a párt Központi Végrehajtó Bizottságának. '''[[1935\|1935-ben]] elindította és szerkesztette az ''[[Békéscsabai Népújság\|Alföldi Népújság]]''''' című demokratikus koalíciós ellenzéki '''lapot'''. Gyöngyösi bátor és tényekkel alátámasztott cikkeit számos sajtóper követte. Az ''Alföldi Népújság'' [[1938\|1938-ban]] '''betiltásra került''', de a szovjet csapatok hazánkba érkezése után, '''[[1944]] októberében újraindította'''. Az [[október 11.\|október 11-én]] megjelenő újság csupán egyoldalas volt, Gyöngyösi ''Nyílt levél Malinovszky tábornagy Úrhoz!'' című írását tartalmazta magyar, francia és szlovák nyelven. A szovjetek Gyöngyösit és dr. Bánhegyi József felsőkereskedelmi tanárt '''felkérték az ''Uj Szó'' című folyóirat szerkesztésére'''. '''A 2. Ukrán Front vezetése megkérte''' Gyöngyösit, hogy '''segítse az ''Arcvonal Politikai Osztálya''''' című tájékoztató magyar nyelvű '''lap létrehozását''', aki miután elvállalta, katonai vezetőkkel kommunikálhatott.

Jzoltan: Infobox létrehozása

2024-01-09T19:49:47Z

Infobox létrehozása

← Régebbi változat		A lap 2024. január 9., 21:49-kori változata
1. sor:		1. sor:
	könyvkereskedő, publicista, külügyminiszter		{{SHORTDESC:könyvkereskedő, publicista, külügyminiszter}}
			{{InfoboxSzemely
	== ~~Élete ==~~		\|nev = Gyöngyösi János
	[[Fájl:Gyongyosi janos 01.jpg\|~~bélyegkép~~\|~~300px~~\|~~Gyöngyösi János~~]]		\|kep = [[Fájl:Gyongyosi janos 01.jpg\|300px]]
			\|kepalairas =
			\|szuletesinev =
			\|szuletesidatum = [[1893]]. [[május 3.]]
			\|szuletesihely = Rokyca, Csehország
			\|halalozasidatum = [[1951]]. [[október 29.]]
			\|halalozasihely = Budapest
			\|sirhely =
			\|hazastars = Andó Erzsébet
			\|foglalkozas = könyvkereskedő, publicista, külügyminiszter
			}}== Élete ==
	Gyöngyösi János '''Rokyca-n''' (ma Rokycany, Csehország) '''született [[1893]]. [[május 3.\|május 3-án]]'''. Édesapja Heller Ferenc állami tisztviselő, édesanyja Szányi Etelka háztartásvezető. Szüleit hat esztendős korában elvesztette; '''neveltetéséről nagybátyja''', a csabai zenetanár, '''Gyöngyösi Gusztáv gondoskodott''', akinek '''felvette a vezetéknevét'''.		Gyöngyösi János '''Rokyca-n''' (ma Rokycany, Csehország) '''született [[1893]]. [[május 3.\|május 3-án]]'''. Édesapja Heller Ferenc állami tisztviselő, édesanyja Szányi Etelka háztartásvezető. Szüleit hat esztendős korában elvesztette; '''neveltetéséről nagybátyja''', a csabai zenetanár, '''Gyöngyösi Gusztáv gondoskodott''', akinek '''felvette a vezetéknevét'''.

Mediaadmin: 1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

2024-01-05T14:13:50Z

1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

← Régebbi változat	A lap 2024. január 5., 16:13-kori változata
(Nincs különbség)

hu>Jzoltan: Korrekció

2021-05-03T12:29:55Z

Korrekció

Új lap

könyvkereskedő, publicista, külügyminiszter

== Élete ==
[[Fájl:Gyongyosi janos 01.jpg|bélyegkép|300px|Gyöngyösi János]]
Gyöngyösi János '''Rokyca-n''' (ma Rokycany, Csehország) '''született [[1893]]. [[május 3.|május 3-án]]'''. Édesapja Heller Ferenc állami tisztviselő, édesanyja Szányi Etelka háztartásvezető. Szüleit hat esztendős korában elvesztette; '''neveltetéséről nagybátyja''', a csabai zenetanár, '''Gyöngyösi Gusztáv gondoskodott''', akinek '''felvette a vezetéknevét'''.

'''Középiskoláit Aradon és [[Békéscsaba|Békéscsabán]], az egyetem bölcsészeti fakultását Budapesten végezte.''' Diákéveiben óraadóként és műfordítóként (különösen Anatole France fordításokkal) jutott pénzhez.

Tartalékos tisztként '''harcolt az I. világháborúban''', rászolgált a III. osztályú Katonai Érdemkeresztre, a Bronz Katonai Érdemrendre és a Sebesülési Éremre. Megjárta az olasz hadifogságot is, '''[[1919]] szeptemberében került vissza Békéscsabára''', ahol francia, valamint német '''írókat fordított''' a [[Tevan Nyomda és Könyvkiadóvállalat (Békéscsaba)|Tevan Könyvkiadó]] részére. A katonai szolgálat miatt '''[[1920|1920-ban]] szerezte meg a magyar–latin szakos tanári oklevelét''', majd '''doktori végzettséget szerzett''' esztétikából.

'''Kétszer házasodott'''. Második feleségét, Andó Erzsébetet [[1938]]. [[október 22.|október 22-én]] vette el.

'''Budapesten halt''' meg gyomorvérzésben '''[[1951]]. [[október 29.|október 29-én]]'''.

== Munkássága ==
[[1920|1920-tól]] [[1921|1921-ig]] volt '''az ''Est'' című lap újságírója Budapesten'''. [[1921|1921-től]] '''Békéscsabán a liberális ''[[Békésmegyei Közlöny]]''''' című napilap '''felelős-, majd főszerkesztője''' lett. Ugyanebben az évben '''könyv-, papír- és zenemű-kereskedést nyitott''' [[Gruber Dezső]] nyomdásszal Kulpin Jakab divatáruháza mellett, a [[Szent István tér (Békéscsaba)|Szent István tér]] 16. szám alatt. Kereskedőként bekerült a békéscsabai Kereskedelmi Csarnokba, melynél főtitkári feladatokat látott el. Tagja volt a város képviselő-testületének, a Múzeumi és Színügyi Bizottságnak és Békésvármegye Törvényhatósági Bizottságának. Az [[Auróra Kör]] irodalmi szakosztályának is vezetője volt, aminek estjein maga is fellépett. Mindezek mellett a városi tulajdonban levő Békéscsabai Fürdő Rt. igazgatósági tagja is volt.

'''A '30-as években kezdett a politikával foglalkozni:''' [[1930|1930-ban]] megszervezte a Békés vármegyei ellenzéki blokkot. [[1931|1931-ben]] belépett az akkor megalakuló Független Kisgazdapártba (FKgP); [[1939|1939-től]] tagja lett a párt Központi Végrehajtó Bizottságának. '''[[1935|1935-ben]] elindította és szerkesztette az ''[[Békéscsabai Népújság|Alföldi Népújság]]''''' című demokratikus koalíciós ellenzéki '''lapot'''. Gyöngyösi bátor és tényekkel alátámasztott cikkeit számos sajtóper követte. Az ''Alföldi Népújság'' [[1938|1938-ban]] '''betiltásra került''', de a szovjet csapatok hazánkba érkezése után, '''[[1944]] októberében újraindította'''. Az [[október 11.|október 11-én]] megjelenő újság csupán egyoldalas volt, Gyöngyösi ''Nyílt levél Malinovszky tábornagy Úrhoz!'' című írását tartalmazta magyar, francia és szlovák nyelven. A szovjetek Gyöngyösit és dr. Bánhegyi József felsőkereskedelmi tanárt '''felkérték az ''Uj Szó'' című folyóirat szerkesztésére'''. '''A 2. Ukrán Front vezetése megkérte''' Gyöngyösit, hogy '''segítse az ''Arcvonal Politikai Osztálya''''' című tájékoztató magyar nyelvű '''lap létrehozását''', aki miután elvállalta, katonai vezetőkkel kommunikálhatott.

[[1944]]. [[október 6.]] után az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottságának tagjává választották. '''[[1944]]. [[december 22.|december 22-től]] [[1947]]. [[május 31.|május 31-ig]] az Ideiglenes Kormány, majd a Tildy- és a Nagy Ferenc-kormány külügyminisztere volt. ''' [[1945]]. [[január 20.|január 20-án]] '''Moszkvában''', mint a Magyar Fegyverszüneti Bizottság vezetője, '''aláírta a fegyverszüneti szerződést'''.

[[1945]]. [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] bekerült a Független Kisgazdapárt Politikai Bizottságába. A [[november 4.|november 4-i]] választásokon mandátumot szerzett Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei jelöltként.

Az [[1946]]. évi párizsi békekonferencián a magyar delegációt vezette. '''[[1946]]. [[február 27.|február 27-én]] aláírta a magyar–szlovák lakosságcseréről szóló egyezményt''', [[1947]]. [[február 10.|február 10-én]] pedig – Magyarországot képviselve – '''a párizsi békeszerződést'''.

[[1947]]. [[április 23.|április 23-tól]] a Dunavölgyi Agrártudományi Bizottság, [[augusztus 12.|augusztus 12-től]] a Pénzintézeti Központ elnökeként tevékenykedett. [[1947]]. [[szeptember 12.|szeptember 12-től]] a FKgP főtitkára lett, [[1948]] júliusától a párt Gazdaságpolitikai Tanácsának elnöki pozícióját töltötte be. [[1948]] januárjától a Nemzeti Bank Főtanácsának tagjává választották.

== Emlékezete ==
* [[1990]]. [[március 18.|március 18-án]] egykori lakóháza, a [https://goo.gl/oCta52 Szent István tér 9.] számú ház falán '''[[Gyöngyösi János-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]] avattak''' tiszteletére.

== Díjak, kitüntetések ==
* Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje ([[1947]])
* Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozata ([[1947]])
* Kossuth Érdemrend II. osztály ([[1948]])

== Művei ==
* Mikor a must forr. Színmű. Békéscsaba, 1911
* Cincogó nép háborúja. Képeskönyv. Békéscsaba : Tevan K., 1921
* Lánc, lánc, eszterlánc. Békéscsaba, 1922
* Ipar, kereskedelem, hitelviszonyok In. Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. 286–314. p.

== Források ==
* Az 1945. évi november 29-re Budapestre összehívott Nemzetgyűlés almanachja : 1945. november 29.–1947. július 25. Főszerk.: Vida István. Budapest : Magyar Országgyűlés, 1999. 194–195. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Balogh Sándor és Jakab Sándor: A magyar népi demokrácia története. 1944–1962. Budapest: Kossuth K., 1978. 123–124. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. 427. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 107. szám (1924. május 23.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1924_2/?query=%22dr.%20gy%C3%B6ngy%C3%B6si%20j%C3%A1nos%22&pg=195&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 09. 06.)
* Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 83. szám (1929. április 13.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1929_2/?query=%22gy%C3%B6ngy%C3%B6si%20j%C3%A1nos%22%2Bk%C3%B6nyvkeresked%C3%A9s&pg=61&layout=s 4. p.] (Látogatva: 2017. 09. 06.)
* Békésmegyei Közlöny, 65. évf. 240. szám (1938. október 23.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1938_4/?query=%22gy%C3%B6ngy%C3%B6si%20j%C3%A1nos%22%2B%22and%C3%B3%20erzs%C3%A9bet%22&pg=94&layout=s 7. p.] (Látogatva: 2017. 09. 06.)
* Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938–1948. Budapest : Európa Könyvkiadó, 1997. 151–152. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Borsi József: Csabától a párizsi béketárgyalásig In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1986_02/?query=%22dr.%20gy%C3%B6ngy%C3%B6si%20j%C3%A1nos%22&pg=118&layout=s Békés Megyei Népújság, 41. évf. 39. szám (1986. február 15.) 7. p.] (Látogatva: 2017. 09. 07.)
* Gruber Dezső In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1938_3/?query=%22gy%C3%B6ngy%C3%B6si%20j%C3%A1nos%22%2Bk%C3%B6nyvkeresked%C3%A9s&pg=84&layout=s Békésmegyei közlöny, 65. évf. 163. szám (1938. július 22.) 1. p.] (Látogatva: 2017. 09. 08.)
* Gulyás Pál Magyar írók élete és munkái. 11. köt. Budapest: Argumentum K.; MTA Könyvtára., 1992. 789–792. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Irányi Dezső: Fél százada jelent meg az Alföldi Népujság. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1994_10/?query=%22Gy%C3%B6ngy%C3%B6si%20J%C3%A1nos%22&pg=137&layout=s Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 240. szám (1994. október 11.) 4. p.] (Látogatva: 2017. 09. 08.)
* Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai K., 1967. 640–641. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kocsor János: Az 1945–1948 közötti időszak néhány kérdése a Független Kisgazdapárt Békés vármegyei sajtójában In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_BMMK_34/?query=%22gy%C3%B6ngy%C3%B6si%20j%C3%A1nos%22%2Bn%C3%A9pujs%C3%A1g&pg=262&layout=s A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. Békéscsaba, 2011. 261. p.] (Látogatva: 2017. 09. 08.)
* Szabó Ferenc: Gyöngyösi János példája. In: Csabai Hírmondó. 5. évf. 11. szám (1990) 1–2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szakály Sándor: Hol született Gyöngyösi? In: Rubicon 2007/1–2. 44–45. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Vass István, G.: A Szociáldemokrata Párt, a Parasztpárt, a Kisgazdapárt és a Polgári Demokrata Párt tevékenysége 1944–1945-ben és az 1945-ös választások Békés megyében. Békéscsaba, 1975. 243. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Vida István – Vörös Vince: A Független Kisgazdapárt képviselői. 1944–1949. Életrajzi lexikon. Budapest: ELTE Szociológiai és Szociálpol. Int., 1991. 75–76. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Vidéki ipari és kereskedelmi részvénytársaságok. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/KompaszGPT_1937-1938_03-04/?query=%22dr.%20gy%C3%B6ngy%C3%B6si%20j%C3%A1nos%22&pg=794&layout=s Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz, 13. évf. 3-4. kötet (1937–1938) 743. p.] (Látogatva: 2017. 09. 11.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Bölöny József – Hubai László: Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bővített és javított kiadás. Budapest : Akadémiai Kiadó, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Csehszlovák-magyar tárgyalások a lakosságcseréről 1945 decemberében. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Multunk_1998/?query=%22dr.%20gy%C3%B6ngy%C3%B6si%20j%C3%A1nos%22&pg=389&layout=s Múltunk, 1. szám (1998) 120–174. p.]
* Győriványi Sándor: A Kisgazdapárt regénye a kezdetekről napjainkig. Budapest : Útmutató Kiadó, 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Molnár József: Kossuth érdemrend (1. rész) In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Numizmatika_Erem_1988/?query=%22dr.%20gy%C3%B6ngy%C3%B6si%20j%C3%A1nos%22&pg=87&layout=s Az Érem, 44. évf. (1988) 34. p.]
* Nagy Ferenc: Küzdelem a vasfüggöny mögött. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/SomogyMegyeiHirlap_1990_11/?query=%22gy%C3%B6ngy%C3%B6si%20j%C3%A1nos%22%2Bk%C3%B6nyvkeresked%C3%A9s&pg=6&layout=s Somogyi Hírlap, 1. évf. 161. szám (1990. november 1.) 7. p.]
* Vida István: A Független Kisgazdapárt politikája : 1944–1947. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1976 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Viharsarok anno 1944–45. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1989_04/?query=%22Gy%C3%B6ngy%C3%B6si%20J%C3%A1nos%22&pg=11&layout=s Békés Megyei Népújság, 44. évf. 78. szám (1989. április 2.) 4. p.]

== Külső hivatkozások ==
* Gyöngyösi János In: [http://www.tortenelmitar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=4229&catid=69%3Agy&Itemid=67&lang=hu Történelmi Tár]
* Gyöngyösi János In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%B6ngy%C3%B6si_J%C3%A1nos_(politikus) Wikipedia]

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Politikusok]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]