Gerendás - Laptörténet

Jzoltan: Infobox létrehozása

2024-03-04T16:30:48Z

Infobox létrehozása

← Régebbi változat		A lap 2024. március 4., 18:30-kori változata
1. sor:		1. sor:
	Békés ~~megyei~~ község a Békéscsabai járásban. [[Csorvás]], [[Telekgerendás]], [[Csabaszabadi]], [[Csanádapáca]], [[Pusztaföldvár]] és [[Orosháza]] települések határolják. Lakónépessége ~~1 170~~ fő (~~2020~~.01.01.). Területe 4078 hektár.		{{InfoboxTelepules
	~~[[Fájl:Gerendas cimer 01.png\|bélyegkép\|150px\|Gerendás címere]]~~		\|nev = Gerendás
			\|kep = [[Fájl:Gerendas cimer 01.png\|300px]]
			\|kepalairas = Gerendás címere
			\|elsoemlites = [[1418]]
			\|alapitas =
			\|ujratelepites = 1700-as évek eleje
			\|rang = község
			\|jaras = Békéscsabai
			\|iranyitoszam = 5925
			\|lakonepesseg = 1049 fő (2023. jan. 1.)
			\|elhelyezkedese = <display_map height="250px" zoom="14" fullscreen="1">Gerendás</display_map>
			}}'''Békés vármegyei község''' a Békéscsabai járásban. [[Csorvás]], [[Telekgerendás]], [[Csabaszabadi]], [[Csanádapáca]], [[Pusztaföldvár]] és [[Orosháza]] települések határolják. Lakónépessége 1049 fő (2023. 01. 01.). Területe 4078 hektár.

	Csorvás felől egy 6 km hosszú bekötőúton keresztül közelíthető meg, mely '''az ország első betonútja''' volt.		Csorvás felől egy 6 km hosszú bekötőúton keresztül közelíthető meg, mely '''az ország első betonútja''' volt.

11. sor:		23. sor:
	A 16. században előfordult, hogy 8-9 földesura is volt egyszerre, ugyanennyi bíróval. [[1563\|1563-ban]] 112 családjával, körülbelül 560 lakosával '''a vármegye legnépesebb közösségei között szerepelt'''. A török hódoltság ideje alatt viszont fokozatosan elnéptelenedett a környékre nehezedő kettős elnyomás eredményeképp. A törökök és az elmenekült földesurak is követelték az adókat, a lakosság részéről mutatkozó ellenállásra és cselekre pedig egyre gyakoribb katonai zsákmányszerző portyázással reagáltak. A tizenöt éves háború során Gerendás '''[[1596\|1596-ban]] elpusztult'''.		A 16. században előfordult, hogy 8-9 földesura is volt egyszerre, ugyanennyi bíróval. [[1563\|1563-ban]] 112 családjával, körülbelül 560 lakosával '''a vármegye legnépesebb közösségei között szerepelt'''. A török hódoltság ideje alatt viszont fokozatosan elnéptelenedett a környékre nehezedő kettős elnyomás eredményeképp. A törökök és az elmenekült földesurak is követelték az adókat, a lakosság részéről mutatkozó ellenállásra és cselekre pedig egyre gyakoribb katonai zsákmányszerző portyázással reagáltak. A tizenöt éves háború során Gerendás '''[[1596\|1596-ban]] elpusztult'''.

	Az 1700-as években a ~~megye~~ főúri uradalmainak ellátáshoz '''szlovák ajkú jobbágyokat telepítettek be''', így kezdődött meg Gerendás újraépítése is. Az 1740-es években '''[[Békéscsaba\|Csaba]] legelőjeként jegyezték'''.		Az 1700-as években a vármegye főúri uradalmainak ellátáshoz '''szlovák ajkú jobbágyokat telepítettek be''', így kezdődött meg Gerendás újraépítése is. Az 1740-es években '''[[Békéscsaba\|Csaba]] legelőjeként jegyezték'''.

	[[1844\|1844-től]] a gerendási puszta nagy része az Apponyi család birtokában volt. [[1857\|1857-ben]] gróf Apponyi György hívására '''Gerendásra érkezett Korossy Camillo''' huszárkapitány. Jószágigazgatóként hamar '''felvirágoztatta''' a birtokot és a helyi gazdaságot. Szociális érzékenységéről is tanúbizonyosságot tett, például elrendelte minden cselédcsaládnál legalább egy tehén tartását, hogy mindig legyen tej a gyermekeknek. Orvosi ellátást és bábát biztosított a lakóközösség számára. [[1862\|1862-ben]] katolikus templomot építtetett, melynek falán ma emléktábla számol be tevékenységéről.		[[1844\|1844-től]] a gerendási puszta nagy része az Apponyi család birtokában volt. [[1857\|1857-ben]] gróf Apponyi György hívására '''Gerendásra érkezett Korossy Camillo''' huszárkapitány. Jószágigazgatóként hamar '''felvirágoztatta''' a birtokot és a helyi gazdaságot. Szociális érzékenységéről is tanúbizonyosságot tett, például elrendelte minden cselédcsaládnál legalább egy tehén tartását, hogy mindig legyen tej a gyermekeknek. Orvosi ellátást és bábát biztosított a lakóközösség számára. [[1862\|1862-ben]] katolikus templomot építtetett, melynek falán ma emléktábla számol be tevékenységéről.
	'''[[Munkácsy Mihály (1844–1900)\|Munkácsy Mihály]]''' az 1860-as években ~~'''~~gyakran vendégeskedett és alkotott nagybátyja gerendási tanyáján'''. [[Áchim L(iker) András (1871–1911)\|Áchim L. András]] gerendási tanyáját egyszer Ady Endre látogatta meg.		'''[[Munkácsy Mihály (1844–1900)\|Munkácsy Mihály]]''' az 1860-as években gyakran vendégeskedett és alkotott nagybátyja gerendási tanyáján. '''[[Áchim L(iker) András (1871–1911)\|Áchim L. András]]''' gerendási tanyáját egyszer '''Ady Endre''' látogatta meg.

	[[1910\|1910-től]] beszélhetünk egységes településről, '''[[1924\|1924-ben]]''' pedig '''önálló község lett'''. Evangélikus temploma [[1930\|1930-ban]] épült meg. [[1931\|1931-ben]] készült el a betonút Csorvás felé, melynek [[2000\|2000-ben]] emlékművet is állítottak. [[1948\|1948-ban]] megtörtént a község villamosítása.		[[1910\|1910-től]] beszélhetünk egységes településről, '''[[1924\|1924-ben]]''' pedig '''önálló község lett'''. Evangélikus temploma [[1930\|1930-ban]] épült meg. [[1931\|1931-ben]] készült el a betonút Csorvás felé, melynek [[2000\|2000-ben]] emlékművet is állítottak. [[1948\|1948-ban]] megtörtént a község villamosítása.

	== Gazdaság ==		== Gazdaság ==
	Korossy Camillo érkezésekor a területen főleg marhatenyésztéssel foglalkoztak, amihez állatorvosi ellátást biztosított. A növénytermesztés területen több fejlesztést is bevezetett, veteményeseket létesített, megkezdte a területen a búzatermesztést, továbbá dohánytermesztőket hozatott.		'''Korossy Camillo''' érkezésekor a területen főleg marhatenyésztéssel foglalkoztak, amihez állatorvosi ellátást biztosított. A növénytermesztés területen több fejlesztést is bevezetett, veteményeseket létesített, megkezdte a területen a búzatermesztést, továbbá dohánytermesztőket hozatott.

	'''[[Mokry Sámuel (1832–1909)\|Mokry Sámuel]]''' mezőgazdasági szakember [[1864\|1864-ben]] kezdett Gerendáson gazdálkodni, ahol szárazságtűrő, hosszú és gazdagkalászú [[Búzanemesítés\|búzákat nemesített]].		'''[[Mokry Sámuel (1832–1909)\|Mokry Sámuel]]''' mezőgazdasági szakember [[1864\|1864-ben]] kezdett Gerendáson gazdálkodni, ahol szárazságtűrő, hosszú és gazdagkalászú [[Búzanemesítés\|búzákat nemesített]].
25. sor:		37. sor:
	A 20. század elején felfedezték, hogy a mélyebb kutakból földgáz szivárog. A településen ezután egy ideig földgázmeghajtású malom üzemelt. Ma a malom helyén többek között a gyógyvizes '''Malomfürdő''' található, amely a helyiek és a környékbeliek kedvelt üdülőhelye.		A 20. század elején felfedezték, hogy a mélyebb kutakból földgáz szivárog. A településen ezután egy ideig földgázmeghajtású malom üzemelt. Ma a malom helyén többek között a gyógyvizes '''Malomfürdő''' található, amely a helyiek és a környékbeliek kedvelt üdülőhelye.

	Az első ~~tsz~~ [[1949\|1949-ben]] alakult Petőfi néven, majd [[1975\|1975-ben]] a Munkácsy Mezőgazdasági Szövetkezet nevet vette fel. A szövetkezet vállalta a terület integrációját mind növényvédelem mind az értékesítés terén. A szövetkezet átalakulása négy Kft.-t hozott létre, melyek különböző mezőgazdasági és állattenyésztési területeken biztosítanak megélhetési lehetőséget a község lakóinak.		Az első '''termelőszövetkezet''' [[1949\|1949-ben]] alakult Petőfi néven, majd [[1975\|1975-ben]] a Munkácsy Mezőgazdasági Szövetkezet nevet vette fel. A szövetkezet vállalta a terület integrációját mind növényvédelem mind az értékesítés terén. A szövetkezet átalakulása négy Kft.-t hozott létre, melyek különböző mezőgazdasági és állattenyésztési területeken biztosítanak megélhetési lehetőséget a község lakóinak.

	== Kultúra ==		== Kultúra ==
	A lakosság több, mint 16%-a szlovák nemzetiségi kötődésűnek vallja magát (2011), a településen Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat működik.		A lakosság több, mint 16%-a szlovák nemzetiségi kötődésűnek vallja magát ([[2011]]), a településen Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat működik.

	Az olyan helyi civil szervezetek, mint az Együtt Gerendásért Közhasznú Kulturális Egyesület, Nyugdíjas Egyesület, Gerendási Szlovákok Egyesülete, Csicsely-tó Gerendás Közhasznú Sport-Horgászegyesület vagy a Gerendási Gazdakör általában az egyházközségekkel együttműködésben változatos programokkal látják el a helyieket. A rendezvényeknek kiváló helyet biztosít a helyi Művelődés ház és a Csicsely-tó környezete.		Az olyan helyi '''civil szervezetek''', mint az Együtt Gerendásért Közhasznú Kulturális Egyesület, Nyugdíjas Egyesület, Gerendási Szlovákok Egyesülete, Csicsely-tó Gerendás Közhasznú Sport-Horgászegyesület vagy a Gerendási Gazdakör általában az egyházközségekkel együttműködésben változatos programokkal látják el a helyieket. A rendezvényeknek kiváló helyet biztosít a helyi '''Művelődés ház''' és a '''Csicsely-tó''' környezete.

	== Látnivalók, rendezvények ==		== Látnivalók, rendezvények ==
68. sor:		80. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
			[[Kategória:Gerendás]]

Mediaadmin: 1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

2024-01-05T14:13:35Z

1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

← Régebbi változat	A lap 2024. január 5., 16:13-kori változata
(Nincs különbség)

hu>Jzoltan: Szócikkcímek egységesítése

2021-03-29T15:23:15Z

Szócikkcímek egységesítése

Új lap

Békés megyei község a Békéscsabai járásban. [[Csorvás]], [[Telekgerendás]], [[Csabaszabadi]], [[Csanádapáca]], [[Pusztaföldvár]] és [[Orosháza]] települések határolják. Lakónépessége 1 170 fő (2020.01.01.). Területe 4078 hektár.
[[Fájl:Gerendas cimer 01.png|bélyegkép|150px|Gerendás címere]]
Csorvás felől egy 6 km hosszú bekötőúton keresztül közelíthető meg, mely '''az ország első betonútja''' volt.

== Története ==
A tiszai-kultúrához tartozó leletek árulkodnak róla, hogy '''már az őskorban éltek emberek Gerendás területén'''. Ez a korai település később elpusztult. A [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeum]] hengeres agyagedényt őriz innen.

'''A település neve''' akkor még „Gerendaseghaz” formában '''[[1418|1418-ban]] fordult elő először''' egy oklevélen, amikor Maróthy János magának követelte a terület délkeleti részét. Nevét valószínűleg egyházáról kapta, amely vagy teljesen gerendákból épült vagy kilátszottak tetőgerendái.
'''[[1458|1458-ban]] már Gerendás néven említik'''. Ebben az évben Hunyadi Mátyás Ábrahámffy Tamásnak, a gerlai uradalom birtokosának adományozta. Az Ábrahámffy és a Maróthy család területi vitái során Gerendás '''két részre szakadt''', kisebbik része valószínűleg '''Zaránd vármegyéhez''', míg nagyobbik, Ógerendásként említett része '''Békés vármegyéhez tartozott'''. [[1476|1476-ban]] a Maróthy család kihalásával újabb területi viták kezdődtek.

A 16. században előfordult, hogy 8-9 földesura is volt egyszerre, ugyanennyi bíróval. [[1563|1563-ban]] 112 családjával, körülbelül 560 lakosával '''a vármegye legnépesebb közösségei között szerepelt'''. A török hódoltság ideje alatt viszont fokozatosan elnéptelenedett a környékre nehezedő kettős elnyomás eredményeképp. A törökök és az elmenekült földesurak is követelték az adókat, a lakosság részéről mutatkozó ellenállásra és cselekre pedig egyre gyakoribb katonai zsákmányszerző portyázással reagáltak. A tizenöt éves háború során Gerendás '''[[1596|1596-ban]] elpusztult'''.

Az 1700-as években a megye főúri uradalmainak ellátáshoz '''szlovák ajkú jobbágyokat telepítettek be''', így kezdődött meg Gerendás újraépítése is. Az 1740-es években '''[[Békéscsaba|Csaba]] legelőjeként jegyezték'''.

[[1844|1844-től]] a gerendási puszta nagy része az Apponyi család birtokában volt. [[1857|1857-ben]] gróf Apponyi György hívására '''Gerendásra érkezett Korossy Camillo''' huszárkapitány. Jószágigazgatóként hamar '''felvirágoztatta''' a birtokot és a helyi gazdaságot. Szociális érzékenységéről is tanúbizonyosságot tett, például elrendelte minden cselédcsaládnál legalább egy tehén tartását, hogy mindig legyen tej a gyermekeknek. Orvosi ellátást és bábát biztosított a lakóközösség számára. [[1862|1862-ben]] katolikus templomot építtetett, melynek falán ma emléktábla számol be tevékenységéről.
'''[[Munkácsy Mihály (1844–1900)|Munkácsy Mihály]]''' az 1860-as években '''gyakran vendégeskedett és alkotott nagybátyja gerendási tanyáján'''. [[Áchim L(iker) András (1871–1911)|Áchim L. András]] gerendási tanyáját egyszer Ady Endre látogatta meg.

[[1910|1910-től]] beszélhetünk egységes településről, '''[[1924|1924-ben]]''' pedig '''önálló község lett'''. Evangélikus temploma [[1930|1930-ban]] épült meg. [[1931|1931-ben]] készült el a betonút Csorvás felé, melynek [[2000|2000-ben]] emlékművet is állítottak. [[1948|1948-ban]] megtörtént a község villamosítása.

== Gazdaság ==
Korossy Camillo érkezésekor a területen főleg marhatenyésztéssel foglalkoztak, amihez állatorvosi ellátást biztosított. A növénytermesztés területen több fejlesztést is bevezetett, veteményeseket létesített, megkezdte a területen a búzatermesztést, továbbá dohánytermesztőket hozatott.

'''[[Mokry Sámuel (1832–1909)|Mokry Sámuel]]''' mezőgazdasági szakember [[1864|1864-ben]] kezdett Gerendáson gazdálkodni, ahol szárazságtűrő, hosszú és gazdagkalászú [[Búzanemesítés|búzákat nemesített]].

A 20. század elején felfedezték, hogy a mélyebb kutakból földgáz szivárog. A településen ezután egy ideig földgázmeghajtású malom üzemelt. Ma a malom helyén többek között a gyógyvizes '''Malomfürdő''' található, amely a helyiek és a környékbeliek kedvelt üdülőhelye.

Az első tsz [[1949|1949-ben]] alakult Petőfi néven, majd [[1975|1975-ben]] a Munkácsy Mezőgazdasági Szövetkezet nevet vette fel. A szövetkezet vállalta a terület integrációját mind növényvédelem mind az értékesítés terén. A szövetkezet átalakulása négy Kft.-t hozott létre, melyek különböző mezőgazdasági és állattenyésztési területeken biztosítanak megélhetési lehetőséget a község lakóinak.

== Kultúra ==
A lakosság több, mint 16%-a szlovák nemzetiségi kötődésűnek vallja magát (2011), a településen Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat működik.

Az olyan helyi civil szervezetek, mint az Együtt Gerendásért Közhasznú Kulturális Egyesület, Nyugdíjas Egyesület, Gerendási Szlovákok Egyesülete, Csicsely-tó Gerendás Közhasznú Sport-Horgászegyesület vagy a Gerendási Gazdakör általában az egyházközségekkel együttműködésben változatos programokkal látják el a helyieket. A rendezvényeknek kiváló helyet biztosít a helyi Művelődés ház és a Csicsely-tó környezete.

== Látnivalók, rendezvények ==
=== Látnivalók ===
* I. világháborús hősi emlékmű
* II. világháborús emlékmű
* Apponyi-Gerendás hársfasor (természetvédelmileg védett)
* Csicsely-tó
* Evangélikus templom
* Gera Katalin bronzból készült „Ivó lány” szobra
* Katolikus templom
* Kunhalmok (legjelentősebbek: Csősz-halom és Hegyes-halom)
* „Magyarország első betonútja” gúla emlékmű
* Malomfürdő

=== Rendezvények ===
* Hársfafesztivál
* Szent István napi búcsú

== Források ==
* „Alföldi származású paraszt, tót gazda vagyok“. In: [http://www.oslovma.hu/index.php/sk/archiv/190-archiv-magyarul-archiv-magyarul/620-alfoldi-szarmazasu-paraszt-tot-gazda-vagyok Oslovma.hu] (Látogatva: 2020. 11. 23.)
* Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001. 89–325. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés megye kézikönyve. Főszerk.: Kőváry E. Péter. Oktinfó-Szeged Bt. – Ceba Kiadó, 1999. 586–589. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Gerendás – Az Együtt Gerendásért Közhasznú Kulturális Egyesület honlapja In: [https://gerendas.gportal.hu/gindex.php?pg=29890011 Gerendas.gportal.hu] (Látogatva: 2020. 11. 23.)
* Gerendás Község Önkormányzata – Gerendás In: [http://gerendas.hu/wp-content/uploads/2015/08/Gerend%C3%A1s_TAK-v3-20180326.pdf Gerendas.hu] (Látogatva: 2020. 11. 23.)
* Gerendási Hírek – Gerendás 2019-es eseménynaptára In: [http://gerendas.hu/wp-content/uploads/2015/08/febru%C3%A1r-1.pdf Gerendas.hu] (Látogatva: 2020. 11. 23.)
* Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896. 121–123. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960. 175–177. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Magyarország Helységnévtára – Gerendás In: [http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=07393 Ksh.hu] (Látogatva: 2020. 11. 19.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Patai János: Csodamalom. Gerendás : Gerendás Község Önkormányzata, 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Réthy Zsigmond, Kiss László: Gerendás története. Gerendás : Gerendás Község Önkormányzata, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozások ==
* Gerendás Község Önkormányzatának [http://gerendas.hu/ holnapja]

[[Kategória:Települések]]