Gajdács Mátyás (1886–1967) - Laptörténet

Jzoltan: Infobox létrehozása

2024-01-09T19:35:43Z

Infobox létrehozása

← Régebbi változat		A lap 2024. január 9., 21:35-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Fájl:Gajdacs matyas 01.jpg\|~~bélyegkép~~\|~~300px~~\|~~Gajdács Mátyás~~]]		{{SHORTDESC:afrikai vadász, Afrika-kutató, állatkereskedő, állattani gyűjtő, preparátor}}
	afrikai vadász, Afrika-kutató, állatkereskedő, állattani gyűjtő, preparátor		{{InfoboxSzemely
			\|nev = Gajdács Mátyás
	== Élete ==		\|kep = [[Fájl:Gajdacs matyas 01.jpg\|300px]]
			\|kepalairas =
			\|szuletesinev =
			\|szuletesidatum = [[1886]]. [[február 22.]]
			\|szuletesihely = [[Békéscsaba]]
			\|halalozasidatum = [[1967]]. [[február 3.]]
			\|halalozasihely = Budapest
			\|sirhely = Farkasréti temető, Budapest
			\|hazastars =
			\|foglalkozas = afrikai vadász, Afrika-kutató, állatkereskedő, állattani gyűjtő, preparátor
			}}== Élete ==
			[[Fájl:Gajdacs matyas 02.jpg\|bélyegkép\|250px\|Gajdács Mátyás a Pesti Naplóban]]
	'''Gajdács Mátyás [[1886]]. [[február 22.\|február 22-én]], [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született''' egy sokgyermekes családba.		'''Gajdács Mátyás [[1886]]. [[február 22.\|február 22-én]], [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született''' egy sokgyermekes családba.

11. sor:		22. sor:
	'''[[1967]]. [[február 3.\|február 3-án]] halt meg Budapesten a János Kórházban. Búcsúztatása [[1967]]. [[március 9.\|március 9-én]] a Farkasréti temetőben volt.'''		'''[[1967]]. [[február 3.\|február 3-án]] halt meg Budapesten a János Kórházban. Búcsúztatása [[1967]]. [[március 9.\|március 9-én]] a Farkasréti temetőben volt.'''

	~~[[Fájl:Gajdacs matyas 02.jpg\|bélyegkép\|250px\|Gajdács Mátyás a Pesti Naplóban]]~~
	== Munkássága ==		== Munkássága ==
	'''[[1911]]-ben utazott először Abesszíniába (Etiópia) Kovács Ödönnel (Kittenberger Kálmán sógora).''' Az expedíció sikeres volt, de Kovács teljes atyai örökségét felemésztette. '''A második expedíción [[1914]]-ben már velük tartott Dörflinger Sándor, fényképész is.''' Hamarosan kitört az 1. világháború, az expedíció tagjai francia hadifogságba kerültek Obokban (Dzsibuti). Onnan hamarosan megszöktek és visszatértek Addisz-Abeba-ba. Ezután Gajdács egy Tyihonov nevű orosz telepesnél végzett preparátori feladatokat. '''[[1920]] után telepedett le végleg és nyitott preparátor-műhelyt az etióp fővárosban.''' '''Gajdács nemcsak Etiópiában vadászott, hanem Kenyában, Tanganyikában is. Élő állatokat szállított a világ számos állatkertjének, cirkuszának.''' Összeköttetései révén olyan országrészekbe vezethetett expedíciókat, ahova fehér ember alig-alig juthatott el. Gajdács járt Danakil-földön és Ogadenben is. Gyakorta megfordult és vadászott a Hawas-folyó környékén. Egy ízben a Kék-Nílushoz is ellátogatott. '''Különféle állatokat gyűjtött, de főként emlősöket és madarakat preparált.''' A természeti ritkaságok mellett a nép életére és szokásaira vonatkozó adatokat is gyűjtötte. '''Rengeteget írt és fényképezett, művészi vadfelfelvételeit a Nimród vadászújság, írásait a [[Körösvidék (1)\|Körösvidék]] jelentette meg.''' Nagy szakkönyvtárat alakított ki magának, melynek egy része később a Madártani Intézetbe és a Természettudományi Múzeumba került. '''Levelező kapcsolatban állt Éhik Gyulával, Kittenberger Kálmánnal''', aki „Kolibri”-nek nevezte. Neves zoológusokkal került baráti és szakmai kapcsolatba: különös hálával emlékezett Oskar Neumannra, akitől sokat tanult. '''Élete során gyűjtött anyagát a világ számos múzeumába – köztük Magyarországra is – küldte.''' Adományainak nagy része sajnos elpusztult: a Madártani Intézetbe küldött munkái [[1945]]-ben, a Természettudományi Múzeumba küldöttek [[1956]]-ban semmisültek meg. '''[[1963]]-ban páratlan értékű életművét felajánlotta megvásárlásra a Természettudományi Múzeumnak, de az kellő anyagi fedezet hiányában nem tudta megvásárolni, így az anyag nagyobbrészt a tervureni (Belgium) Királyi Közép-Afrika Múzeumba került.''' '''Gyűjteményének egyes részei a Madártani Intézetben, a Természettudományi Múzeumban, a Néprajzi Múzeumban, a békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Múzeumban]] vannak.'''		'''[[1911]]-ben utazott először Abesszíniába (Etiópia) Kovács Ödönnel (Kittenberger Kálmán sógora).''' Az expedíció sikeres volt, de Kovács teljes atyai örökségét felemésztette. '''A második expedíción [[1914]]-ben már velük tartott Dörflinger Sándor, fényképész is.''' Hamarosan kitört az 1. világháború, az expedíció tagjai francia hadifogságba kerültek Obokban (Dzsibuti). Onnan hamarosan megszöktek és visszatértek Addisz-Abeba-ba. Ezután Gajdács egy Tyihonov nevű orosz telepesnél végzett preparátori feladatokat. '''[[1920]] után telepedett le végleg és nyitott preparátor-műhelyt az etióp fővárosban.''' '''Gajdács nemcsak Etiópiában vadászott, hanem Kenyában, Tanganyikában is. Élő állatokat szállított a világ számos állatkertjének, cirkuszának.''' Összeköttetései révén olyan országrészekbe vezethetett expedíciókat, ahova fehér ember alig-alig juthatott el. Gajdács járt Danakil-földön és Ogadenben is. Gyakorta megfordult és vadászott a Hawas-folyó környékén. Egy ízben a Kék-Nílushoz is ellátogatott. '''Különféle állatokat gyűjtött, de főként emlősöket és madarakat preparált.''' A természeti ritkaságok mellett a nép életére és szokásaira vonatkozó adatokat is gyűjtötte. '''Rengeteget írt és fényképezett, művészi vadfelfelvételeit a Nimród vadászújság, írásait a [[Körösvidék (1)\|Körösvidék]] jelentette meg.''' Nagy szakkönyvtárat alakított ki magának, melynek egy része később a Madártani Intézetbe és a Természettudományi Múzeumba került. '''Levelező kapcsolatban állt Éhik Gyulával, Kittenberger Kálmánnal''', aki „Kolibri”-nek nevezte. Neves zoológusokkal került baráti és szakmai kapcsolatba: különös hálával emlékezett Oskar Neumannra, akitől sokat tanult. '''Élete során gyűjtött anyagát a világ számos múzeumába – köztük Magyarországra is – küldte.''' Adományainak nagy része sajnos elpusztult: a Madártani Intézetbe küldött munkái [[1945]]-ben, a Természettudományi Múzeumba küldöttek [[1956]]-ban semmisültek meg. '''[[1963]]-ban páratlan értékű életművét felajánlotta megvásárlásra a Természettudományi Múzeumnak, de az kellő anyagi fedezet hiányában nem tudta megvásárolni, így az anyag nagyobbrészt a tervureni (Belgium) Királyi Közép-Afrika Múzeumba került.''' '''Gyűjteményének egyes részei a Madártani Intézetben, a Természettudományi Múzeumban, a Néprajzi Múzeumban, a békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Múzeumban]] vannak.'''

Mediaadmin: 1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

2024-01-05T14:13:35Z

1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

← Régebbi változat	A lap 2024. január 5., 16:13-kori változata
(Nincs különbség)

hu>Jzoltan: Szócikkcímek egységesítése

2021-03-29T14:01:37Z

Szócikkcímek egységesítése

Új lap

[[Fájl:Gajdacs matyas 01.jpg|bélyegkép|300px|Gajdács Mátyás]]
afrikai vadász, Afrika-kutató, állatkereskedő, állattani gyűjtő, preparátor

== Élete ==
'''Gajdács Mátyás [[1886]]. [[február 22.|február 22-én]], [[Békéscsaba|Békéscsabán]] született''' egy sokgyermekes családba.

Békéscsabán a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Főgimnáziumban]] tanult, cserkész volt. '''Az állatok kitömését Haering Ede szegedi műipar- és tanszergyárában tanulta'''. Majd a szűcsmesterséget is elsajátította.

Ezután '''egy ideig Lendl Adolf budapesti preparatóriumának volt munkatársa'''. '''[[1911]]-től [[1965]]-ig élt Afrikában''', ezalatt mindössze háromszor tért haza Magyarországra: [[1920]]-ban, [[1923]]-ban és [[1934]]-ben. '''[[1965]] [[augusztus|augusztusában]] tért végleg haza.'''

'''[[1967]]. [[február 3.|február 3-án]] halt meg Budapesten a János Kórházban. Búcsúztatása [[1967]]. [[március 9.|március 9-én]] a Farkasréti temetőben volt.'''

[[Fájl:Gajdacs matyas 02.jpg|bélyegkép|250px|Gajdács Mátyás a Pesti Naplóban]]
== Munkássága ==
'''[[1911]]-ben utazott először Abesszíniába (Etiópia) Kovács Ödönnel (Kittenberger Kálmán sógora).''' Az expedíció sikeres volt, de Kovács teljes atyai örökségét felemésztette. '''A második expedíción [[1914]]-ben már velük tartott Dörflinger Sándor, fényképész is.''' Hamarosan kitört az 1. világháború, az expedíció tagjai francia hadifogságba kerültek Obokban (Dzsibuti). Onnan hamarosan megszöktek és visszatértek Addisz-Abeba-ba. Ezután Gajdács egy Tyihonov nevű orosz telepesnél végzett preparátori feladatokat. '''[[1920]] után telepedett le végleg és nyitott preparátor-műhelyt az etióp fővárosban.''' '''Gajdács nemcsak Etiópiában vadászott, hanem Kenyában, Tanganyikában is. Élő állatokat szállított a világ számos állatkertjének, cirkuszának.''' Összeköttetései révén olyan országrészekbe vezethetett expedíciókat, ahova fehér ember alig-alig juthatott el. Gajdács járt Danakil-földön és Ogadenben is. Gyakorta megfordult és vadászott a Hawas-folyó környékén. Egy ízben a Kék-Nílushoz is ellátogatott. '''Különféle állatokat gyűjtött, de főként emlősöket és madarakat preparált.''' A természeti ritkaságok mellett a nép életére és szokásaira vonatkozó adatokat is gyűjtötte. '''Rengeteget írt és fényképezett, művészi vadfelfelvételeit a Nimród vadászújság, írásait a [[Körösvidék (1)|Körösvidék]] jelentette meg.''' Nagy szakkönyvtárat alakított ki magának, melynek egy része később a Madártani Intézetbe és a Természettudományi Múzeumba került. '''Levelező kapcsolatban állt Éhik Gyulával, Kittenberger Kálmánnal''', aki „Kolibri”-nek nevezte. Neves zoológusokkal került baráti és szakmai kapcsolatba: különös hálával emlékezett Oskar Neumannra, akitől sokat tanult. '''Élete során gyűjtött anyagát a világ számos múzeumába – köztük Magyarországra is – küldte.''' Adományainak nagy része sajnos elpusztult: a Madártani Intézetbe küldött munkái [[1945]]-ben, a Természettudományi Múzeumba küldöttek [[1956]]-ban semmisültek meg. '''[[1963]]-ban páratlan értékű életművét felajánlotta megvásárlásra a Természettudományi Múzeumnak, de az kellő anyagi fedezet hiányában nem tudta megvásárolni, így az anyag nagyobbrészt a tervureni (Belgium) Királyi Közép-Afrika Múzeumba került.''' '''Gyűjteményének egyes részei a Madártani Intézetben, a Természettudományi Múzeumban, a Néprajzi Múzeumban, a békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeumban]] vannak.'''

== Emlékezete ==
* '''[[1992]] óta utca viseli nevét szülővárosában, [https://goo.gl/maps/LvDz7f772Gu Békéscsabán].'''

kiállítások:
* Gajdács Mátyás-emlékkiállítás (Békéscsaba, Munkács Mihály Múzeum, 1986. február 22–április 6.)
* Afrika egy magyar szűcsmester, Gajdács Mátyás szemével (Szeged, Képtár, 1985. október 1–december 1.)

== Művei ==
* Abessziniai levél. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nimrod_1921/?query=%22gajd%C3%A1cs%20m%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=272&layout=s Nimród Vadászlap, 42. (9.) évf. 18. sz. (1921. november 1.) 260. p.]
* Abessziniai levél : a keresztes majom pusztulásáról. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nimrod_1922/?pg=7&layout=s Nimród Vadászlap, 43. (10.) évf. 1. sz. (1922. január 1.) 8–9. p.]
* Az abessziniaiak gyomra : abessziniai babonák. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_04-06/?query=abessziniaiak&pg=62&layout=s Körösvidék, 3. évf. 87. sz. (1922. április 16.) 7. p.]
* Afrikai történetek : excentrikus alakok exotikus földön. In: Körösvidék, 10. évf. 169. sz. (1929. július 28.) 3–4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Afrikai vadászkalandok. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1921_10-12/?query=%22afrikai%20vad%C3%A1szkalandok%22&pg=218&layout=s Körösvidék, 2. évf. 269. sz. (1921. november 27.) 1–2. p.]
* Csilfit. In: [http://epa.niif.hu/01600/01649/00306/pdf/A_termeszet_EPA01649_1931_12_1-15_27_23-24.pdf A természet, 27. évf. 23–24. sz. (1931. december 1–15.) 299–300. p.]
* Danakil földön. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1927_03-04/?query=danakil%20f%C3%B6ld%C3%B6n&pg=27&layout=s Körösvidék, 8. évf. 53. sz. (1927. március 6.) 2–3. p.]
* Egy nap az őserdőben. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1921_07-09/?query=%22egy%20nap%20az%20%C5%91serd%C5%91ben%22&pg=259&layout=s Körösvidék, 2. évf. 202. sz. (1921. szeptember 13.) 2–3. p.]
* Az elvarázsolt kudu. In: Körösvidék, 14. évf. 126. sz. (1933. június 4.) 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Fekete boszorkányok. In: Körösvidék, 10. évf. 157. sz. (1929. július 14.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Flamingópusztulás Abesszíniában. In: [http://epa.oszk.hu/01600/01603/00057/pdf/Aquila_EPA-01603_1962-1963_266-279.pdf Aquila, 69-70. évf. (1963) 279. p.]
* Kis viziló helyett leopárd. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1926_10-12/?query=kis%20vizil%C3%B3&pg=420&layout=s Körösvidék, 7. évf. 292. sz. (1926. december 25.) 7. p.]
* Levél Afrikából. Egy kis vadászkaland. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1921_04-06/?query=%22lev%C3%A9l%20afrik%C3%A1b%C3%B3l%22&pg=203&layout=s Körösvidék, 2. évf. 115. sz. (1921. május 29.) 2. p.]
* Levél Afrikából. „Népgyűlés” a fehérek ellen : az európai ember élete szerecsen megvilágitásban. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1921_04-06/?query=%22lev%C3%A9l%20afrik%C3%A1b%C3%B3l%22&pg=137&layout=s Körösvidék, 2. évf. 100. sz. (1921. május 10.) 2. p.]
* Madártani megfigyelések Abesszíniában. In: [http://epa.oszk.hu/01600/01603/00051/pdf/Aquila_EPA-01603_1948-1951_246-268.pdf Aquila, 55-58. évf. (1951) 262–263. p.]
* Mintagazdálkodás Afrikában. In: Körösvidék, 13. évf. 200. sz. (1932. szeptember 4.) 2–3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Mintagazdálkodás Afrikában. A szakács. In: Körösvidék, 13. évf. 201. sz. (1932. szeptember 6.) 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Saskeselyű Addis-Abeba környékén. In: [http://epa.oszk.hu/01600/01603/00053/pdf/Aquila_EPA-01603_1956-1957_259-275.pdf Aquila, 63-64. évf. (1957) 270–271. p.]
* Vadászat a Hora-Abjata tónál. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1926_04-06/?query=%22gajd%C3%A1cs%20m%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=324&layout=s Körösvidék, 7. évf. 126. sz. (1926. június 6.) 5. p.]
* Valami az abessziniaiakról. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_04-06/?query=abessziniaiakr%C3%B3l&pg=169&layout=s Körösvidék, 3. évf. 109. sz. (1922. május 14.) 4. p.]
* Vasut, autó és cséplőgép – Afrikában. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1926_04-06/?query=aut%C3%B3%20cs%C3%A9pl%C5%91g%C3%A9p%20vasut%20gajd%C3%A1cs&pg=250&layout=s Körösvidék, 7. évf. 116. sz. (1926. május 23.) 1–2. p.]
* Viszontagságos utazás : afrikai levél. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1926_04-06/?query=%22afrikai%20lev%C3%A9l%22&pg=274&layout=s Körösvidék, 7. évf. 118. sz. (1926. május 30.) 5. p.]

== Források ==
* Békéscsabai uriasszony a fekete császár fővárosában. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_2/?pg=264&layout=s Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 128. sz. (1925. június 9.) 2–3. p.]
* Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. Békéscsaba : Önkormányzati Hivatal, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Dörflinger Sándor: Levél Kelet-Afrikából. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiHirlap_1914_12/?pg=252&layout=s Pesti Hírlap, 36. évf. 313. sz. (1914. december 11.) 14. p.]
* Fábián István: Békéscsabáról Afrikába : száz éve született Gajdács Mátyás. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/NemzetiSport_1986_03/?query=%22gajd%C3%A1cs%20m%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=62&layout=s Népsport, 42. évf. 56. sz. (1986. március 7.) 7. p.]
* Gebhardt Antal: Pereskedés Abesszíniában. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TolnaiVilaglapja_1936_02/?query=%22gajd%C3%A1cs%20m%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=257&layout=s Tolnai Világlapja, 38. évf. 19. sz. (1936. május 6.) 22. p.]
* Halálozás. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszabadsag_1967_03/?query=%22gajd%C3%A1cs%20m%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=70&layout=s Népszabadság, 25. évf. 55. sz. (1967. március 5.) 15. p.]
* Kálmán Gyula: Ötvennégy év Etiópiában : világjáró magyarok. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszabadsag_1986_04/?query=%22Gajd%C3%A1cs%20m%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=54&layout=s Népszabadság, 44. évf. 79. sz. (1986. április 4.) 19. p.]
* Keve András: Dr. Darnay-Dornyay Béla és Gajdács Mátyás emlékezete. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/AllataniKozlemenyek_55/?query=%22Gajd%C3%A1cs%20m%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=23&layout=s Állattani Közlemények, 55. kötet 1-4. füzet (1968) 19–22. p.]
* Ladányi Lóránt: Óriáskígyó egy pesti szállodai szobában. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Ujsag_1935_02/?query=%22Gajd%C3%A1cs%20m%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=303&layout=s Újság, 11. évf. 41. sz. (1935. február 19.) 12. p.]
* Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Budapest : Panoráma, 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* N. Á.: Kivégzések a szent fikuszfán: etióp gyűjtemény a békéscsabai múzeumban. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1988_03/?pg=147&layout=s Békés Megyei Népújság, 43. évf. 67. sz. (1988. március 19.) 4. p.]
* Réthy Zsigmond: Száz éve született Gajdács Mátyás, a csabai Afrika-vadász. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1986_02/?pg=174&layout=s Békés Megyei Népújság, 41. évf. 45. sz. (1986. február 22.) 7. p.]
* Réthy Zsigmond: Száz éve született Gajdács Mátyás, az elfeledett Afrika-vadász. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_FOLD_Fmt_02_1986/?pg=59&layout=s Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 1986/2. 62. p.]
* Sánta Gábor: Gajdács Mátyás és Fekete István. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_CSON_EK_2016/?pg=332&layout=s A Móra Ferenc Múzeum évkönyve, 3. évf. (2016) 329–339. p.]
* [http://doktori.bibl.u-szeged.hu/1212/1/dissertatio_SzB.pdf Szélinger Balázs: Magyarország és Etiópia : formális és informális kapcsolatok a 19. század második felétől a II. világháborúig (doktori értekezés)]

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]