Jzoltan: Infobox létrehozása

2024-03-04T16:09:29Z

Infobox létrehozása

Mediaadmin: 1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

2024-01-05T14:12:49Z

1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

← Régebbi változat	A lap 2024. január 5., 16:12-kori változata
(Nincs különbség)

hu>Ker0: új kategória

2021-10-13T07:29:17Z

új kategória

Új lap

Doboz nagyközség a Békési Kistérségben, Békés megyében a Dél Alföldön található.
A település központjától 4 km-re található Doboz - Szanazug üdülőterület.

== Földrajza ==

Doboz és környéke a Kettős-Körös völgye tájegység része. A táj jellegzetes helyi domborzati formái, a terebélyes kiemelkedésű lapályok és alacsonyabb porongok tették elérhetővé, hogy az ember meg tudott telepedni ezen a mocsaras tájon. Doboz környékének talaja viszonylag fiatal, a vízmentes területeken a mezőségi, míg az időszakosan vízzel borított területeken, szikes talaj a jellemző. Az árhullám térben öntéstalaj, pangó vizes területeken réti talaj alakult ki.
Doboz felszín feletti vízfolyásokkal jól ellátott. A település déli határánál folyik össze a Fehér- és Fekete-Körös, északi határán a Gyepes-csatorna és az Óvári-csatorna húzódik.

A térségben az évi középhőmérséklet 11-11,2 C’. A napfényes órák évi összege 2000 óra. A települést erdők veszik körül, a Kettős-Körös bal partján délnyugati irányban a Marói-erdő, a községtől északra, Békés felé található a Sebesfoki-erdő. Doboz és Szanazug között található erdők a következő neveket viselik: Pap-holt-erdő, Faluhelyi-, Madárfoki-erdő, Szanazugi-erdő.

== Helynév eredete ==

A Doboz helynév eredetén még mindig vitatkoznak a szakemberek. Három elmélet is létezik , melyek szerint:
Doboz nevének eredete a szláv "dub, dubova, dubovy=tölgy, tölgyesből" vezethető le. (Haán Lajos)
Mások szerint a régi magyar nyelvben apró, sárga szilvát jelent a 'doboz' szó, és valószínűleg azért az elnevezés, mert a településkor az erdők mellett, gyümölcsfák, elsősorban szilvafák is voltak bőségesen. (Karácsonyi János)
Egyéb írásos emlékek szerint a nagyközség neve magyar névadással, személynévből keletkezett.

== Közlekedés ==

A település Békéscsaba, Gyula és Sarkad felől közelíthető meg műúton. Békéscsabától 13 km-re északkeletre fekszik. Doboz autóbusszal is jól megközelíthető.

== Története ==

Régi kézírásos emlékeinkben a vármegye községei és városai közül Doboz nevével találkozunk legelőször.
'''Doboz neve 1075-ben tűnik fel először'''. I. Géza a Duboz faluban a garamszentbenedeki apátságnak három háznép szolgát adományozott földjükkel az apátság disznóinak őrzésére, nevelésére. Dobozt tehát királyi birtokként, királyi kondások falujaként tartják számon.
A lakosság ősfoglalkozása: halászat, pákászás, madárfogás, pásztorkodás. Az idő múlásával a doboziak rátértek a gyümölcsfanevelésre és a méhészkedésre is. Egy 1138-ból származó oklevél szerint a doboziak ez idő tájt már méhészkedtek.
A '''XIV. században''' Károly Róbert megszervezte a gyulai uradalmat, melynek része Doboz. '''1403'''-ban az uradalmat Zsigmond király '''Maróthi János macsói bán'''nak adományozta.
Néhány év múlva Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak adományozza a települést, az '''1506'''-ban keltezett adományozó levél '''Alsó- és Felső Doboz''' néven említik a települést.

Gyulát a törökök 1566-ban foglalták el és alakították ki itt a szandzsák székhelyét. A falu népessége hullámokban váltakozott a török korban. A Körös nádasai, a mocsaras területek nyújtottak védelmet a település lakóinak, akik lassan hozzászoktak az idegenek jelenlétéhez.

'''1694. december 21-én szabadult fel Gyula vára a török uralom alól''', lassan újra kezdődött az élet, újraéledtek a falvak. A két Doboz közül, Alsó–Doboz maradt meg. 1712-13-ban patics falú templomot építettek a doboziak, fa haranglábbal.

1720-tól a falu a Harruckern birtok része. Báró '''Harruckern János Györgyöt''' ( 1664-1742) '''1732-ben iktatták be Békés megye főispáni tisztébe'''. Birtokainak jó gazdája volt, jobbágyvédő politikát folytatott. Doboz 1798-ban került a Wenckheim család birtokába.

'''Gróf Wenckheim Rudolf''' (1814- 1889) lett Doboz birtokosa. Jó gazda hírében állt, a birtok kapitalista reformátorának tartották. Az uradalom gazdasági ügyeit személyesen intézte. A kastély, a vadaskert, a '''magtár''' építése az '''európai hírű versenyistálló''' létrehozása az ő nevéhez kötődik. Nőtlenül, gyermektelenül halt meg , s birtokait Antal bátyja gyermekeire hagyta örökül. A végrendelet szerint Dobozt '''Wenckheim Dénes''' (1861 – 1933) kapta.

Dénes gróf nagybátyja nyomdokaiba lépett. Tizenháromezer holdas birtokából mintagazdaságot alakított ki. 1907-ben öntözőtelep létesült Doboz-Műréten. Csatornarendszert alakítottak ki, így 400 hold földet tudtak öntözni. A földhozamát az öntözéses műveléssel tízszeresére emelték. Konyhakerti növények közül először káposztát majd hagymát, paprikát, uborkát, paradicsomot, tököt és sárgarépát is termesztettek.
A gazdasági világválság miatt Dénes gróf tönkrement.

Az '''I. világháború''' a településen élőket sem kímélte. A kemény központi rendeletekkel irányított háborús gazdálkodás erősen megnehezítette a falun az életet. A családok ellátásának súlyos terhei óriási mértékben az asszonyokra hárultak, miközben a férfinép zöme már bevonult katonának. A doboziak nagyrészt a 101-es gyalogezredben szolgáltak. 1935-ben összesen 186 hősi halottat és 76 hadirokkantat tartottak nyilván.

A '''II. világháború''' 1944. márciusi német megszállást követően érte el közvetlenül is a községet. Összeírták és elhurcolták a zsidó származásúakat a településről. Öt család tagjait, összesen 16 főt vittek el.

== Kulturális élete ==

1884-ben cselédek és napszámosok '''Olvasókör'''t alapítottak. A '''községi könyvtár''' 1951-ben jött létre. '''Bartók Béla''' 1906-ban és 1917-ben népdalokat gyűjtött a településen. Illyés Gyula felesége '''[http://www.kozmutza.hu/magunkrol/kozmutza_flora.php Kozmutza Flóra]''' 1938-tól végzett összehasonlító pszichológiai vizsgálatokat öt éven át Doboz községben, nyári szabadsága idején, falusi nincstelenek gyermekein. Ezen vizsgálatok egy része megjelent '''Illyés Gyula Lélek és kenyér''' című művében.

== Források ==

* Dobozi tanulmányok. szerk. Réthy Zsigmond.Békéscsaba: BMMI., 1989. Lelőhely: Nagyközségi Könyvtár Doboz, Békés Megyei Könyvtár
* Doboz. szerk. Domokos Tamás. Bp.: Száz magyar falu Könyvesháza, 2003. Lelőhely: Nagyközségi Könyvtár Doboz, Békés Megyei Könyvtár
* Doboz község 900 esztendeje. összeáll. Marsi László. szerzői kiadás, 1975. Lelőhely: Nagyközségi Könyvtár Doboz, Békés Megyei Könyvtár

== Kapcsolódó irodalom ==

*A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve 1885/86. Békéscsaba: Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat, 1886. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtar ([http://ek.bmk.hu/?docId=570 digitalizált változat])
*Árpád-kori települések Doboz határában. In: Falvak, mezővárosok az Alföldön. Novák László, Selmeczi László. Nagykőrös: Arany János Múzeum, 1986 [!1987]. 105-116 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
*Becsei József: Egy nagyközség (Doboz) szociálgeográfiai jellemzése. Békéscsaba: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Alföldi Csoportja, 1979. 117-148 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
*Doboz. In: Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba: Békés Megye Tanácsa, 1960. 132-139 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
*Doboz. In: Márkus György: Békés vármegye. Budapest: Békésvármegye Monográfiája Szerkesztősége, 1936. 286-290 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
*Doboz. In: Haan Lajos : Békés vármegye hajdana. 1. köt.] Pest: Lauffer, 1870. 159-163 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=112&secID=2083 digitalizált változat])
*Doboz. In: Karácsonyi János : Békésvármegye története. 2. köt. Gyula: Dobay Nyomda, 1896. 82-88 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
*Doboz és környékének pásztorművészete : népszerű ethnográfiai tanulmány. Békéscsaba: Békéscsaba. Múzeum, 1940. 24 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
*Erdmann Gyula: Doboz. Budapest: Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht:Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002. 179 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
*Illyés Gyula: Lélek és kenyér. Bp.: Nyugat, [1939] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Digitális Irodalmi Akadémia ([http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/ILLYES/illyes02118/illyes02121/illyes02121.html digitalizált változat])
*Marsi László: Doboz község 900 esztendeje : adatok a község történetéből, különös tekintettel a felszabadulást követő 30 évre. Doboz: s. n., 1975. 118 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
*Rácz Sándor: Doboz ragadványnevei. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1992. 269 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
*Rácz Sándor: Dobozi tájszavak. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem. Bölcsészettudományi Kar. Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszék : Magyar Tudományos Akadémia. Nyelvtudományi Intézet, 1988. 46 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
*Réthy Zsigmond: Dobozi tanulmányok. Békéscsaba: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1989. – 478 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
*Sárvári Márta: Visegrád és Doboz : Középkori Települések In: Magyar Nemzet 48.évf. (1985. április 13.) 86.sz. p.7. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
*Szabó Tibor: A "Doboz" helységnév eredete. In: Békési Élet 7. évf. (1972) 3. sz. p. 481-484. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
*Végh Zoltán: Helyzetkép a helyi önkormányzat örökségéről : Doboz fontosabb adatai : 1989. Békéscsaba: KSH Békés Megyei Igazgatóság, 1989. 3 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

== Külső hivatkozások ==

*[http://www.doboz.hu/ Doboz] (honlap)
*[http://ek.bmk.hu/?docId=478 Doboz, Általános Iskola épülete a park felől] (fotó, 2006)
*[http://ek.bmk.hu/?docId=477 Doboz, Fahíd] (fotó, 2006)
*[http://ek.bmk.hu/?docId=467 Doboz, Hősök szobra] (fotó, 2006)
*[http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=21945&secID=43134 Jelentés a főispán részére a dobozi Kettős-Körös hídnál történt jégzajlásról] (irat)
*[http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=22014&secID=43203 Kimutatás a Doboz községben működő egyletekről 1891-ből] (irat)
*[http://ek.bmk.hu/?docId=463 Doboz, Községtábla] (fotó, 2006)
*[http://ek.bmk.hu/?docId=468 Doboz, Magtár] (fotó, 2006)
*[http://ek.bmk.hu/?docId=461 Doboz, Üdvözlőlap] (1943 körül)
*[http://ek.bmk.hu/?docId=458 Doboz, Üdvözlőlap] (1950 körül)
*[http://ek.bmk.hu/?docId=457 Doboz, Üdvözlőlap] (1965 körül)
*[http://ek.bmk.hu/?docId=466 Doboz, Református templom] (fotó 2006)
*[http://ek.bmk.hu/?docId=459 Doboz, Róm. kath. templom és Wenckheim grófi sírbolt] (képeslap)
*[http://ek.bmk.hu/?docId=460 Doboz, Szent József-kultúrház] (képeslap)

* [[Kategória:Települések]]
* [[Kategória: Doboz]]

Doboz - Laptörténet

Jzoltan: Infobox létrehozása

Mediaadmin: 1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

hu>Ker0: új kategória