Jzoltan: Új oldal, tartalma: „{{SHORTDESC:polgármester, nyomdaalapító, nyomdászmester, főszerkesztő}} {{InfoboxSzemely |nev = Dobay János |kep = 300px |kepalairas = |szuletesinev = |szuletesidatum = 1833. augusztus 31. |szuletesihely = Lippa, Románia |halalozasidatum = 1896. április 5. |halalozasihely = Gyula |sirhely = Szent Kereszt (Kolera) temető, Gyula |hazastars = Szlávy Katalin |foglalkozas = polgármester, nyomdaalapító, nyom…”

2025-05-03T11:32:02Z

Új oldal, tartalma: „{{SHORTDESC:polgármester, nyomdaalapító, nyomdászmester, főszerkesztő}} {{InfoboxSzemely |nev = Dobay János |kep = 300px |kepalairas = |szuletesinev = |szuletesidatum = 1833. augusztus 31. |szuletesihely = Lippa, Románia |halalozasidatum = 1896. április 5. |halalozasihely = Gyula |sirhely = Szent Kereszt (Kolera) temető, Gyula |hazastars = Szlávy Katalin |foglalkozas = polgármester, nyomdaalapító, nyom…”

Új lap

{{SHORTDESC:polgármester, nyomdaalapító, nyomdászmester, főszerkesztő}}
{{InfoboxSzemely
|nev = Dobay János
|kep = [[Fájl:Dobay janos 01.jpg|300px]]
|kepalairas =
|szuletesinev =
|szuletesidatum = [[1833]]. [[augusztus 31.]]
|szuletesihely = Lippa, Románia
|halalozasidatum = [[1896]]. [[április 5.]]
|halalozasihely = [[Gyula]]
|sirhely = Szent Kereszt (Kolera) temető, Gyula
|hazastars = Szlávy Katalin
|foglalkozas = polgármester, nyomdaalapító, nyomdászmester, főszerkesztő
}}== Élete ==
Dobay János '''[[1833]]. [[augusztus 31.|augusztus 31-én]] született a Temes vármegyei Lippán'''. Testvére, Dobay Sándor Kálmán a ''Délmagyarország'' című lap tulajdonosa és főszerkesztője volt.

Nyomdászatot tanult, de az iskola elvégzése után besorozták. Tiszti rangot szerzett, majd visszatért eredeti szakmájához.

Szlávy Katalinnal (1836–1903) kötött házasságot. Gyermekeik: Dobay Lajos (1863–1929) és Dobay Ferenc (1865–1937) könyvnyomdász, könyvkötőmester, könyv- és papírkereskedő. Édesapja halálát követően ő vette át a nyomda működtetését és a ''[[Békés (3)|Békés]]'' című lap szerkesztőségét.

Dobay János '''[[1896]]. [[április 5.|április 5-én]] hunyt el [[Gyula|Gyulán]]'''. [[Április 7.|Április 7-én]] a gyulai Szent Kereszt (Kolera) temetőben helyezték végső nyughelyére. A temetési szertartást Gróh Ferenc plébános vezette.

== Munkássága ==
'''Az 1860-as évek elején költözött Gyulára''', ahol hamar bekapcsolódott a város közéletébe. '''Könyvnyomdát alapított''', mely [[1873|1873-ig]] egyedüliként működött a megyében. Dobay kiadótulajdonos és szerkesztő is volt egy személyben. Itt jelent meg a '''''[[Békés (1)|Békés]]'' című heti, majd napilap''', melynek a szerkesztője volt. [[1873]]. [[szeptember 21.|szeptember 21-én]] '''[[Békéscsaba|Csabán]], a Csetneki-féle házban megnyitotta fióknyomdáját''', melyet a testvére, Dobay Sándor vezetett.

[[1873]]. [[július 28.|július 28-án]] '''megválasztották Gyula város polgármesterévé, 17 éven át szolgálta a várost'''. Sok nehézséggel kellett akkoriban megküzdenie, úgy, mint a kolera vagy az árvíz. Tevékenységének köszönhetően '''hatalmas fejlődésen ment keresztül a város''', mely szinte a reneszánszát élte. Egyike volt azoknak, akik szorgalmazták Gyula rendezett tanácsú várossá válását. Erre a polgármesterré választásának évében került sor. Közreműködésével jött létre a polgári fiúiskola, a Béke sugárút, a Népkert és a pavilon. Hatalmas szorgalommal, kitartással, energiával dolgozott, ugyanakkor egy nagyon egyszerű, emberszerető, tisztességes és becsületes ember volt, így igen népszerűvé vált a városban. Korábban '''[[Göndöcs Benedek (1824–1894)|Göndöcs Benedeknek]]''' köszönhetett ennyi mindent Gyula. Nyomdászként éveken át – anyagilag és szellemileg is – támogatta a helyi kultúrát. Polgármesterségén kívül '''számos tisztséget betöltött'''. A Gyulai Nőegylet egyedüli férfitagja volt, az Önkéntes Tűzoltó Egylet elnökeként és egyik alapítójaként működött, a Polgári Kör tagja, majd [[1863|1863-ban]] az alelnöke lett. A gazdaságilag gyorsan fejlődő [[Békéscsaba|Békéscsabával]] szemben '''sikerült Gyulának a megyeszékhelyi rangját megőriznie''', azonban a város elveszítette a [[Gerla|gerlai]] és a [[Póstelek|pósteleki]] pusztákat. Dobay egy gyűlöletes hajsza miatt – amelyben nem is volt érintett – '''[[1888|1888-ban]] visszalépett a városvezetői tisztségétől''', így a harmadik hatéves polgármesteri ciklusát már nem fejezte be. Hosszan tartó betegsége alatt '''monográfiája''' megjelentetésén fáradozott. Előtte hasonló volumenű munka vidéki nyomdában nem jelent meg.

== Emlékezete ==
Dobay János '''nevét utca és [[Dobay János-emléktábla (Gyula)|emléktábla]] őrzi''' Gyulán. Az emléktábláját az [[1860|1860-ban]] alapított nyomda helyén álló épületen helyezték el [[2000|2000-ben]].

== Lásd még ==
* [[Dobay János-emléktábla (Gyula)]]
* [[Göndöcs Benedek (1824–1894)]]
* [[Gyula]]

== Források ==
* Erdész Ádám: Emberek és folyamatok a történelemben : írások Békés megye történetéről. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2003. 124–126. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Gécs Béla – Malatyinszki József: Százhuszonöt éves Békéscsaba nyomdászata 1873–1998. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarGrafika_1998/?pg=633&layout=s Magyar Grafika, 42. évf. 6. szám (1998) 92. p.] (Látogatva: 2024. 04. 14.)
* Gyevnár Erika: Dobay János az egykori iparos polgármester. In: [http://countess.hupont.hu/62/a-gyulai-reneszansz-ember-dobay-janos A gróf Breda és a Vásárhelyi család genealógiája – Gyevnár Erika tollából] (Látogatva: 2024. 04. 14.)
* Kóhn Dávid: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból : cikkek, krónikák, legendák. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2004. 176–180. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Scherer Ferenc: Gyula város története. 2. kötet. Gyula : Törvényhatósági Bizottság, 1938. 122. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Kapcsolódó irodalom ==
* A gyulai Szent Kereszt (Kolera) temető nevezetesebb régi sírjainak kimutatása és leírása. Összeáll.: D. Nagy András, Hack Ferenc. Gyula : D. Nagy A. : Hack F., 2005 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Apróságok Dobay János életéből. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_MagyarNyomdaszat_1896/?pg=83&layout=s Magyar Nyomdászat, 9. évf. 5. szám (1896. május 1.) 68. p.]
* Dobay János kölcsönkönyvtárának könyvjegyzéke. Összeáll.: Dobay János. Gyula : Dobay Nyomda, 1923 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Gécs Béla: Nyomdászattörténeti töredékek. Békéscsaba : Gécs B., 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kocsor János: Képeslapok a volt Gyulai és Békési járásból a Munkácsy Mihály Múzeumban (1899–1945). In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_BMMK_33/?pg=138&layout=s A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009. 137–178. p.]
* Kóhn Dávid: Dobay János. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Bekes_1896/?pg=49&layout=s Békés, 15. évf. 15. szám (1896. április 12.) 1. p.]
* Malatyinszki József: Emlékek a megyei nyomdászmúltból. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarGrafika_2001/?pg=284&layout=s Magyar Grafika, 45. évf. 3. szám (2001) 83–86. p.]
* Malatyinszki József: Nyomdászhagyományok őrzése. Békéscsaba : Kner-Tevan Alap. : Szent-Györgyi A. Gimn., Szakközépisk. és Kollégium, 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Nyomdát nyitott megyénkben. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_2000_12/?pg=112&layout=s Békés Megyei Hírlap, 55. évf. 288. szám (2000. december 9–10.) 3. p.]

== Külső hivatkozások ==
* Dobay János. In: [http://www.mjvk.hu/web/guest/gyulai-wiki/-/wiki/Main/Dobay%20J%C3%A1nos%20(1833-1896) Gyulai Wiki]
* Időutazás Gyulán – 100 évvel ezelőtt nyílt meg Dobay János kölcsönkönyvtára. In: [https://www.gyulaihirlap.hu/137191-idoutazas-gyulan--100-evvel-ezelott-nyilt-meg-doba Gyulai Hírlap]
* Időutazás Gyulán – 145 évvel ezelőtt választották meg polgármesterré Dobay Jánost. In: [https://www.gyulaihirlap.hu/121415-idoutazas-gyulan--145-evvel-ezelott-valasztottak-m Gyulai Hírlap]
* Időutazás Gyulán – 185 évvel ezelőtt született Dobay János. In: [https://www.gyulaihirlap.hu/121762-idoutazas-gyulan--185-evvel-ezelott-szuletett-doba Gyulai Hírlap]

[[Kategória:Gyula]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Gyulai személyek]]
[[Kategória:Nyomdászok]]
[[Kategória:Polgármesterek]]
[[Kategória:Politikusok]]

Dobay János (1833–1896) - Laptörténet