https://bekeswiki.hu//index.php?action=history&feed=atom&title=Csabai_p%C3%A1linkaf%C5%91z%C3%A9sCsabai pálinkafőzés - Laptörténet2026-08-28T02:49:20ZAz oldal laptörténete a wikibenMediaWiki 1.39.5https://bekeswiki.hu//index.php?title=Csabai_p%C3%A1linkaf%C5%91z%C3%A9s&diff=3281&oldid=prevMediaadmin: 1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)2024-01-05T14:12:36Z<p>1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)</p>
<table style="background-color: #fff; color: #202122;" data-mw="interface">
<tr class="diff-title" lang="hu">
<td colspan="1" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Régebbi változat</td>
<td colspan="1" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">A lap 2024. január 5., 16:12-kori változata</td>
</tr><tr><td colspan="2" class="diff-notice" lang="hu"><div class="mw-diff-empty">(Nincs különbség)</div>
</td></tr></table>Mediaadminhttps://bekeswiki.hu//index.php?title=Csabai_p%C3%A1linkaf%C5%91z%C3%A9s&diff=3280&oldid=prevhu>Jzoltan: Belső hivatkozások javítása2021-02-25T12:11:01Z<p>Belső hivatkozások javítása</p>
<p><b>Új lap</b></p><div>== Pálinka ==<br />
Írásban az első pálinkára utaló kifejezéseket az 1300-as években használták először (aqua vitae, creatum, crematura). A pálinka '''szlovák eredetű''' szó, a 17. században jelent meg.<br />
<br />
A párlatot kezdetben sörből, borból, később gabonákból és burgonyából készítették. Pálinkának nevezték a „serfőzdékben” készült, gabonaalapú párlatokat is. A gabonafelhasználás korlátozását követően elsősorban a vadon termő gyümölcsökből főzték.<br />
<br />
Pálinkának ''„a Magyarországon termett gyümölcsből, itt cefrézett, lepárolt és palackozott gyümölcspárlat nevezhető”'' (Európai Unió 110/2008. rendelet, LXXIII./2008. sz. pálinkatörvény). Az Európai Unión belül '''Magyarország eredetvédettséget kapott''' a pálinka név használatára.<br />
<br />
'''Típusai:'''<br />
* érleletlen, pihentetett;<br />
* fahordóban érlelt;<br />
* hosszabb ideig érlelt;<br />
* friss vagy aszalt ágyas.<br />
<br />
'''Magyarországon védett eredet-megjelölésű földrajzi oltalom alatt áll:'''<br />
* Pannonhalmi törkölypálinka;<br />
* Gönc(z)i barackpálinka;<br />
* Szatmári szilvapálinka;<br />
* Göcseji körtepálinka;<br />
* Kecskeméti barackpálinka;<br />
* Szabolcsi almapálinka;<br />
* Újfehértói meggypálinka;<br />
* Békési szilvapálinka.<br />
<br />
A pálinka és a törkölypálinka '''[[2013]] óta hungarikum'''.<br />
<br />
== A pálinkafőzés kezdetei Békés megyében ==<br />
[[Harruckern János György (1664–1742)|Báró Harruckern János György]] [[1735|1735-ben]] pálinkaházat hozatott létre [[Gyula|Gyulán]]. A Körösök szabályozását követően lehetőség nyílt arra, hogy a helybéliek termékeny talajon gyümölcsfákat ültessenek.<br />
<br />
A pálinkaadót [[1850]]. [[szeptember 29.|szeptember 29-én]] vezették be. Magyarországban [[1851|1851-ben]] több mint 105 ezer főzde működött, a nagyobb városok és községek saját főzdével rendelkeztek. A 19. század végére, az ipari üzemek megjelenésével csökkent a kisebb főzdék száma. A 19. század végén '''Békés megyében 39 pálinkafőző''' mester volt (1897-es adat szerint).<br />
<br />
== Berger Izsák csabai serháza ==<br />
Berger Izsák regálebérlő [[1850]] februárjában kérvényezte a várostól, hogy az evangélikus ó-temető területén '''sörházat és szeszgyárat''' (Damft-apparat) építhessen. A város támogatta a serház felállítását. Egy főzés 15 akó 30°-os pálinka előállítását tette lehetővé. A főzde mellett melléképületek (pince, istálló, darálómalom), valamint gőzfürdő is épült. A hat szobás gőzfürdő [[1861|1861-ban]] nyílt meg. A [[Széchenyi liget (Békéscsaba)|liget]] közkedvelt mulatóhellyé vált, a vendéglő az [[1888|1888-as]] árvízig működött.<br />
<br />
== Pálinkafőzők a 20. századi Békéscsabán ==<br />
A gyula–lencsési országút mellett '''Lipták Mihály'''nak szatócsüzlete, dohányárudája, valamint pálinkafőzdéje is volt. <br />
[[1906|1906-ban]] '''Weinberger Salamon''' pálinkadepós saját üstjében vállalt főzést.<br />
'''Tevan Jakab''' is csabai pálinkafőző volt. Üstjét peres ügye miatt árverés útján értékesítették.<br />
A Kastélyi szőlők 6. szám alatti lakos 104 liter űrtartalmú pálinkafőző üst tulajdonosa volt.<br />
'''Szenes Sándor''' pálinkafőzőnek a Vasút és a Prónay utcai sarkán volt üzlete.<br />
'''Dávid Jakabnak''' a Ferenc József téren (Búzapiac) működött pálinkafőzdéje, fűszerkereskedése és trafikja.<br />
Az 1920-as években '''Fényesen''' és a '''Békéscsabai Kisgazdák Szövetkezetének''' Kazinczy utcai telepén működött szeszfőzde.<br />
Az 1950-es évektől a '''Békéscsaba és Vidéke Földművesszövetkezet''' központi szeszfőzdéje vállalt pálinkafőzést.<br />
<br />
== Képgaléria ==<br />
<Gallery widths="300px" heights="300px"><br />
Fájl:Csabai palinkafozes 01.jpg<br />
Fájl:Csabai palinkafozes 02.jpg<br />
Fájl:Csabai palinkafozes 03.jpg<br />
</Gallery><br />
<br />
== Források ==<br />
* Arverési hirdetmény. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1907_1/?query=p%C3%A1linkaf%C5%91z*&pg=68&layout=s Békésmegyei Közlöny, 34. évf. 13. szám (1907. február 17.) 5. p.]<br />
* Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 56. szám (1906. július 1.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1906_2/?query=p%C3%A1linkaf%C5%91z*&pg=6&layout=s 7. p]<br />
* Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 88. szám (1906. október 21.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1906_2/?query=p%C3%A1linkaf%C5%91z*&pg=225&layout=s 8. p.] (Látogatva: 2019. 04. 27.)<br />
* Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 36. szám (1909. május 6.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1909_1/?query=p%C3%A1linkaf%C5%91z*&pg=283&layout=s 6. p.]<br />
* Békésmegyei Közlöny, 40. évf. 12. szám (1913. február 9.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1913_1/?query=p%C3%A1linkaf%C5%91z*&pg=60&layout=s 9. p.]<br />
* Brackó István: Ligeti krónika. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1968_12/?query=berger%20izs%C3%A1k%20&pg=32&layout=s Békés Megyei Népújság, 23. évf. 285. szám (1968. december 5.) 5. p.] (Látogatva: 2019. 05. 07.)<br />
* Dlusztus Imre – Soós Kálmán: A jó magyar pálinka. Szeged : Mihazánk Kiadó, 2013. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Fábry Károly: Apponyi-utcák II. (25) In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_04-06/?query=berger%20izs%C3%A1k&pg=229&layout=s Körösvidék, 3. évf. 122. szám (1922. május 30.) 2. p.] (Látogatva: 2019. 04. 26.)<br />
* Fábry Károly: Apponyi-utcák II. (26) In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_04-06/?query=berger%20izs%C3%A1k&pg=237&layout=s Körösvidék, 3. évf. 124. szám (1922. június 1.) 2. p.] (Látogatva: 2019. 04. 27.)<br />
* Illés László, E.: Az ipar Békésmegyében. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1897_2/?query=p%C3%A1linkaf%C5%91z*&pg=5&layout=s Békésmegyei Közlöny, 24. évf. 53. szám (1897. július 4.) 2. p.] (Látogatva: 2019. 04. 27.)<br />
* Jónás József: Mesterpálinkák, pálinkamesterek. Budapest : Korona Kiadó, 2006. 18., 100. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
<br />
== Kapcsolódó irodalom ==<br />
* Balázs Géza: A magyar pálinka. Budapest : Aula Kiadó, 1998. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Balázs Géza: "A pálinkázó magyar". In: [http://epa.oszk.hu/03000/03018/00097/pdf/EPA03018_honismeret_1991_03_078-086.pdf Honismeret, 19. évf. 3. szám (1991) 78–86. p.]<br />
* Békési Zoltán: Házi pálinkafőzés. Budapest : Mezőgazda Kiadó, 2010. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Gécs Béla: Békéscsaba Széchenyi ligete : mozaikok a liget történetéből. Békéscsaba : kolorprint, 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
* Tamás Jenő: Pálinka : pálinkák és más nemes párlatok. Pécs : Alexandra Kiadó, 2003. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br />
<br />
== Külső hivatkozások ==<br />
* Sörház In: [https://csabaihazak.blog.hu/2015/02/09/sorhaz Csabai házak blog]<br />
<br />
[[Kategória:Békéscsaba]]<br />
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]</div>hu>Jzoltan