Jzoltan: Infobox létrehozása

2024-02-29T11:33:15Z

Infobox létrehozása

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-[[Fájl:Bekescsaba bohn teglagyar 01.jpg|bélyegkép|400px|Bohn M. és Társai Gőztégla- és Tetőcserépárugyár Rt.]]
+{{InfoboxEpitettertek
-A '''[[Békéscsaba|békéscsabai]] Bohn téglagyár''', később '''I-es számú téglagyár''' a város déli részén, Jamina városrészben található, '''már nem működő vállalat'''. A központi gyártelep megmaradt részei a Fiumei út, Orosházi út és Tégla utca által közbezárt területen tekinthetők meg.
+|nev = Bohn téglagyár
 == Története ==

Mediaadmin: 1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

2024-01-05T14:11:34Z

1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

← Régebbi változat	A lap 2024. január 5., 16:11-kori változata
(Nincs különbség)

hu>Jzoltan: Képek feltöltése, galéria létrehozása

2022-08-13T11:46:10Z

Képek feltöltése, galéria létrehozása

Új lap

[[Fájl:Bekescsaba bohn teglagyar 01.jpg|bélyegkép|400px|Bohn M. és Társai Gőztégla- és Tetőcserépárugyár Rt.]]
A '''[[Békéscsaba|békéscsabai]] Bohn téglagyár''', később '''I-es számú téglagyár''' a város déli részén, Jamina városrészben található, '''már nem működő vállalat'''. A központi gyártelep megmaradt részei a Fiumei út, Orosházi út és Tégla utca által közbezárt területen tekinthetők meg.

== Története ==
[[Fájl:Bekescsaba bohn teglagyar 02.jpg|bélyegkép|300px|]]
[[Fájl:Bekescsaba bohn teglagyar 03.jpg|bélyegkép|300px]]
[[Fájl:Bekescsaba bohn teglagyar 04.jpg|bélyegkép|300px]]
[[Fájl:Bekescsaba bohn teglagyar 05.jpg|bélyegkép|300px]]
=== A téglagyár építése ===
A gyár létrehozását a mennyiségében és minőségében is megfelelő nyersanyag tette lehetővé. A Körösök vidékén a lapos, mocsaras ártereken nagy mennyiségben keletkezett olyan üledékes réteg, mely alkalmas a nagyipari tégla- és cserépgyártásra.

'''[[Bohn Mihály (1864–1930)|Bohn Mihály]]''' nagykikindai és zsombolyai téglagyáros '''gyáralapítás céljából [[1907|1907-ben]] Békéscsabán 68 kataszteri hold földterületet vásárolt''' a kereki dűlő 16. szám alatt. A munkálatok [[1908]] kora tavaszán kezdődtek, kijelölték az első körkemence helyét, a téglaverő helyeket és felállítottak egy tábori kemencét. Az első 120 méter hosszú Hoffmann-féle körkemence építését egy zsombolyai építési vállalkozó végezte. A kemence építésével párhuzamosan gyártulajdonosi lakást és irodát építettek. Még ugyanebben az évben elkészült a stabil gőzgéppel felszerelt gépház és a cserépprésház. [[1908]] őszére befejeződött az első kemence építése, az eltávozó hő hasznosítására kétszintes térszárítót alakítottak ki. A telephelyen artézi kutat fúrtak. [[1909|1909-ben]] azonos tervek szerint elkészült a második, szintén 120 méter hosszú körkemence. Ugyanebben az évben iparvasút létesült az gyártelep és a MÁV állomás között.

=== Építéstől az államosításig ===
A gyár területén [[1909|1909-ben]] új szárítók épültek, [[1910|1910-ben]] megnövelték a cserépprések számát. A téglagyár az indulásakor 3 millió téglát és 8-10 millió cserepet termelt, a munkások száma meghaladta a 200 főt. A zsombolyai és kikindai alkalmazottak számára munkásépület épült. [[1911|1911-ben]] forgalomba hozták a „'''253-as Bohn Patent'''” nevű, később nagy sikerre szert tevő cseréptípust. [[1912|1912-ben]] Bohn Mihály segítésére jött Zsombolyáról a fia, '''Bohn István'''. Az első világháború idején a munkaerőhiány és a szállítási nehézségek miatt a termelés visszaesett. [[1919]]. [[július 29.|július 29-én]] az I. sz kemence leégett, melyet a következő év elejére sikerült helyrehozni. [[1920|1920-tól]] megindultak az építkezések, megnőtt a kereslet az építőanyagok iránt.

[[1927|1927-ben]] betegeskedni kezdett Bohn Mihály, a budapesti téglagyárukból Békéscsabára jött a legkisebb fia, '''Bohn József'''. Fia bevezette a gyár területére és a rakodóra a villanyvilágítást, kiépíttette az üzemen belüli távbeszélőt. 1928–29 években újabb kotrógépet állítottak munkába, és egy nagyobb teljesítményű gőzgépet is beszereztek. A gyár '''termelékenysége 10%-ot javult''', a '''munkáslétszám''' 500-ról '''1000 főre emelkedett'''.

A gyár [[1930|1930-ban]] '''részvénytársasággá alakult''', az ügyvezető igazgatói feladatokat Bohn József látta el. Még ebben az évben elhunyt a gyáralapító Bohn Mihály. Az 1931–1933-as világgazdasági válság alatt a termelés 50%-kal visszaesett. A válság után Kirchknopf István mérnök vezetésével '''modernizálták a gyárat'''. Ekkor tértek át a lóvontatásról a villamos vontatásra, új szárítószínek létesültek. Elindult a Bohn-födémtéglák, válaszfal- és üreges téglák gyártása. [[1935]] és [[1938]] között a kisvasúti síneket teljesen kicserélték, a gyárudvart mérnöki szintezéssel kiegyenlítették, a II. sz. kemence alatt keletkezett vizet elvezették, mellyel jelentős szénmennyiséget takarítottak meg. A gyár évente '''10 millió nagyméretű téglát, 25 millió cserepet állított elő''', nagyjából 1200 munkással üzemelt. A Bohn téglagyárat az országban a legmodernebbek között tartották számon.

A második világháború alatt a gyárat hadiüzemmé nyilvánították. Az anyagok beszerzése nehézkessé vált, a besorozások miatt megjelent a munkaerőhiány. Az [[1944]]. [[szeptember 21.|szeptember 21-i]] angol–amerikai légitámadás során nem érte találat a gyárat, de a légnyomás károkat okozott a létesítményekben. A gyártulajdonos Bohn József a világháborút követő kezdeti időszakban a termelés felfuttatását, valamint a gyár bővítését irányozta elő. Szerette volna megvásárolni a közeli vetélytárs '''[[Suk–Wagner téglagyár (Békéscsaba)|Suk–Wagner téglagyárat]]'''.

=== Az államosítás után ===
[[1948|1948-ban]] '''mindkét békéscsabai téglagyárat államosították, majd összevonták'''. Az egykori Bohn üzem lett a Békéscsaba I. Téglagyár. A gyár 1948–49-ben a Tiszántúli Tégla- és Cserépipari Központ, majd a Békés megyei Téglagyárak Nemzeti Vállalat székhelye és irányítója volt. [[1950|1950-ben]] megszűnt a nemzeti vállalat, '''Békéscsabai Téglagyárak''' néven minisztériumi vállalatként működött.

Az 1950-es években elsősorban szociális beruházások (üzemi bölcsőde, napközi, fürdő, munkásszállás, kultúrotthon, étkezde, orvosi rendelő) valósultak meg, majd [[1958|1958-ban]] erőművet – s benne új kazánt és turbinaházat – építettek. Az éles gőz villamos energiát termelt, a fáradt gőzt szárításra használták fel. Megszüntették a villamos vontatást, helyettük MIB és Zetor motoros vontatókat alkalmaztak. Az üzem ekkor már saját öntődével is rendelkezett. A gyár dolgozói több újítást bevezették, például a cserépvágó-automatát. Az '''újítások''' lehetővé tették, hogy a Bohn és Suk–Wagner gyár [[1967|1967-ben]] 73 millió égetett téglát és 67 millió égetett cserepet gyártott.

[[1963|1963-ban]] összevonták a megyei téglagyárakat, és létrejött a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat. [[1969|1969-től]] hosszú tervezés után '''megkezdték a gáztüzelésre való átállást'''. [[1973|1973-ban]] a Békés megyei vállalathoz csatolták a Csongrád megyei Téglaipari Vállalatot. Az 1970-es évek elején az egykori Suk–Wagner téglagyárból modern üzemet alakítottak ki, [[1974|1974-ben]] pedig korszerű cserépgyár létesült a gyulai vasút mellett (az alsóvégi tehénlegelő helyén), míg a Bohn téglagyár változatlan formában üzemelt. A gyár gőzigénye csökkent, ezért [[1981|1981-ben]] leállították az erőművet. [[1982|1982-ben]] statikai okok miatt '''le kellett bontani a Bohn II. számú kemencéjét'''.

Miután a gyártási technológia elöregedett, és a gyárat nem lehetett tovább korszerűsíteni, '''[[1986|1986-ban]], közel nyolc évtizedes működés után a teljes üzem leállt'''. Az I-es számú téglagyár lebontott épületei helyén új utcákat és lakótelepet alakítottak ki. Az egykori Bohn téglagyár telephelyére művelődési ház, szakiskola és többféle üzlet került.

== Bohn SC ==
[[1927]]. [[augusztus 30.|augusztus 30-án]] Bohn József kezdeményezésére megalakult a '''Bohn Sport Club'''. A labdarúgók a téglagyár alkalmazottai lettek, egy régi bányagödör helyén futballpályát alakítottak ki. A Bohn SC '''megnyerte az 1931–32. évi amatőr labdarúgó-bajnokságot''', [[1932|1932-ben]] pedig legyőzték Kairó válogatottját. Az együttes az 1930-as évek gazdasági válsága és az elbocsátások miatt feloszlott.

== Emlékezete ==
[[2014|2014-ben]] a jaminai téglagyár tárgyi emlékeinek megőrzése és bemutatása céljából megalakult a '''Suk–Bohn Téglagyár Emlékei''' [https://www.facebook.com/groups/189139111670431 Facebook-csoport].

== Lásd még ==
* [[Bohn Mihály (1864–1930)]] téglagyáros

== Képgaléria ==
<Gallery widths="300px" heights="300px">
Fájl:Bekescsaba bohn teglagyar 06.jpg|
Fájl:Bekescsaba bohn teglagyar 07.jpg|
Fájl:Bekescsaba bohn teglagyar 08.jpg|
Fájl:Bekescsaba bohn teglagyar 09.jpg|
Fájl:Bekescsaba bohn teglagyar 10.jpg|
Fájl:Bekescsaba bohn teglagyar 11.jpg|
Fájl:Bekescsaba bohn teglagyar 12.jpg|
</Gallery>

== Források ==
* Képek a téglagyár múltjából. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2016/21/csabai-merleg-2016-21.pdf Csabai Mérleg, 26. évf. 21. szám (2016. október 20.) 7. p.] (Látogatva: 2022. 08. 08.)
* Szigeti Lajos: Békéscsabai Téglagyár 1908–1968. Békés megyei Nyomdaipari Vállalt, Gyula, 1968 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szigeti Lajos: Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat : tanulmány. Békéscsaba : Szigeti L., 1974? (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Zelenyánszki András: Erzsébethely, Jamina, Vinice regénye avagy Békéscsaba V. kerületének története a kezdettől napjainkig. Békéscsaba : Zelenyánszki A., 2005 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Ahol a cserép és tégla készül. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1927_11-12/?pg=57&layout=s Körösvidék, 8. évf. 257. szám (1927. november 13.) 2. p.]
* Balkus Imre: Egy évtized a Békéscsabai Téglagyár életében. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1958_10/?pg=46&layout=s Békés Megyei Népújság, 3. évf. 238. szám (1958. október 9.) 3. p.]
* Csobai László: Bohnék hírek téglagyára. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2010/10/csabai-merleg-2010-10.pdf Csabai Mérleg, 20. évf. 10. szám (2010. május 20.) 12. p.]
* Egy hatalmas ipartelepről. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1909_2/?pg=104&layout=s Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 65. szám (1909. augusztus 15.) 3. p.]
* Épitő ipar. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1928_4/?pg=168&layout=s Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 250. szám (1928. november 4.) 5. p.]
* Évente 200 millió tégla és 75 millió cserép készül. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1969_09/?pg=123&layout=s Békés Megyei Népújság, 24. évf. 213. szám (1969. szeptember 15.) 12. p.]
* Fontos építőanyag a tégla és a cserép. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1977_04/?pg=92&layout=s Békés Megyei Népújság, 32. évf. 84. szám (1977. április 10.)]
* Gécs Béla: 90 éve indult : Bohn M. és Társai Gőztéglagyár. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/1998/44/csabai-merleg-1998-44.pdf Heti Mérleg, 8. évf. 44. szám (1998. december 10.) 8. p.]
* Képiró Ferenc: A Bohn SC és utódai. Békéscsaba : Képiró F., 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Közel 800 munkással kezdte meg az idei gyártási szezont a Bohngyár Békéscsabán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1928_2/?pg=43&layout=s Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 82. szám (1928. április 11.) 2. p.]
* Krizsán András: Csendes jubileum a téglagyárban. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1983_12/?pg=128&layout=s Békés Megyei Népújság, 38. évf. 296. szám (1983. december 16.) 5. p.]
* Krizsán András: Üzemi múzeum a csabai téglagyárban. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1984_02/?pg=165&layout=s Békés Megyei Népújság, 39. évf. 43. szám (1984. február 21.) 6. p.]
* 2000 négyzetméteres diszkont Békéscsabán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1990_11/?pg=138&layout=s Békés Megyei Népújság, 45. évf. 270. szám (1990. november 17.) 3. p.]
* Pásztor Béla: Ez a munkásművelődés. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1976_06/?pg=26&layout=s Békés Megyei Népújság, 31. évf. 131. szám (1976. június 4.) 3. p.]
* Pásztor Béla: Gépgyártó üzem a téglagyárban. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1972_04/?pg=128&layout=s Békés Megyei Népújság, 27. évf. 88. szám (1972. április 15.) 5. p.]
* Szekeres Béla: Békéscsaba ipari fejlődése a felszabadulásig (1). In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1961_08/?pg=157&layout=s Békés Megyei Népújság, 16. évf. 203. szám (1961. augusztus 29.) 2. p.]
* Szekeres Béla: Békéscsaba ipari fejlődése a felszabadulásig (2). In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1961_08/?pg=163&layout=s Békés Megyei Népújság, 16. évf. 204. szám (1961. augusztus 30.) 2. p.]

== Külső hivatkozások ==
* A békéscsabai gyár története. In: [https://www.wienerberger.hu/cegismerteto-es-kapcsolat/allasajanlatok/wienerberger-karrier-blog/wienerberger-karrier-blog-bekescsabai-gyar-tortenete.html Wienerberger.hu]
* Békéscsaba ipartörténete. In: [https://bekescsaba.hu/bekescsaba-ipartortenete Bekescsaba.hu]
* Suk–Bohn Téglagyár Emlékei [https://www.facebook.com/groups/189139111670431 Facebook-csoport]

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai vállalkozások]]
[[Kategória:Vállalkozások]]
[[Kategória:Épített értékek]]

Bohn téglagyár (Békéscsaba) - Laptörténet

Jzoltan: Infobox létrehozása

Mediaadmin: 1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

hu>Jzoltan: Képek feltöltése, galéria létrehozása